Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-343

46 M3 orszAgo* ülés február 1. 1881. kettő és együttesen kell mind a kettőre szavazni, mert ha az egyik elfogadtatik, maga után vonja a másikat. Külön fogom feltenni azonban a harmadikat, gr. Lónyay Menyhért ellenindítványát, melyben eltérő szövegezést ajánl. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a bizottságnak azon javaslatát, mely szerint a 90. §. végére ez tétessék : „A hirdetmény haladéktalan közzététele iránt a biróság hivatalból tartozik intézkedni." És ezzel kapcsolatban a 92. §. első mondata után a következő új szövegezést: „Ha a közadós ingatlan javai a csődbíróság területén vannak, a csődnyitási határozat a telekkönyvi hatóságnak, lehetőleg az ingatlanok telekkönyvi számainak közlése mellett azonnal megküldeudő; ha pedig az ingatlanok a csődbíróság területén kivül vannak, az illetékes telekkönyvi hatóság, a esőd elrendeléséről azonnal táviratilag értesítendő. Az ekként értesített telekkönyvi hatóság a csőd elrendelését azonnal széljegyzésbe venni, az eredeti csődnyitási határozat beérkezése után pedig feljegyeztetni tartozik. Ugyanezen eljárás követendő akkor is, ha a biróság a csó'dnyitás után jut tudomására annak, hogy a csődtömeghez ingatlanok is tartoznak." Mielőtt azonban a kérdést föltenném, meg kell jegyeznem, hogy a bizottság által előterjesztett szövegben nyomtatási hiba van. A harmadik lap első sorából ugyanis kimaradt ez a szó, hogy „azonnal", valamint a negyedik sorban ezen szó után „ingatlanok" kimaradt és beteendő az „is" szócska. Gr. Lónyay Menyhért: Ha a 92. §., melyre ellenindítványom vonatkozik, a bizottságjavaslata szerint fojradtatik el, akkor ellenindítványom ugy is elesett. Elnök: Ha ennyire ellentétben áll, akkor azt vagyok bátor előterjeszteni a t. háznak, méltóztassék a bizottság mindhárom javaslatára együttesen szavazni és azon esetben, ha ezek elfogadtatnak, gr. Lónyay indítványa elesik; ha pedig azokat nem méltóztatnak elfogadni, akkor felfogom tenni a kérdést gr. Lónyay indítványára. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a bizottságnak mind a három módosítványát? {Elfogadjuk!) Méltóztatnak szavazást kívánni ? (Nem kívánunk !) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a bizottság módosítványai elfogadtattak és e szerint gr. Lónyay módosítványa elesik. Antal Gyula jegyző (olvassa a bizottság jelentésének a 121. %-ra vonatkozó pontját.) Apátíiy István előadó : T. ház ! A 157. §. Veszter Imre képviselő urnak azon indítványával tétetett át a bizottsághoz, hogy azt helyesebb szövegezésben terjessze elő. Veszter Imre képviselő urnak ugyanis azon aggálya volt, hogy ha valaki bejelentésében nem tartja meg a törvény által megszabott alakszerűséget, akkor az a kérdés támad, vájjon mi történjék azon bejelentéssel. Igaz, hogy e kérdés a javaslatban nem volt megoldva. Erre nézve tehát a bizottság a következő szöveget ajánlja: „az alaki tekintetben hiányos bejelentést jogában áll a bejelentőnek a felszámolási tárgyalásnál kiegészíteni." Ezzel tehát, a mit Veszter képviselő ur elérni óhajtott, el van érve s én a módosítváuy elfogadását ajánlom a t. háznak. (Elfogadjuk!) Elnök: Ugy hiszem, határozatai kimondhatom, hogy a ház a módosítványt elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa a 210., 212. és 214. §§-í). * Apáthy István előadó: A javaslat 210. szakasza Unger Alajos képviselő urnak azon módosításával utasittatott az igazságügyi bizottsághoz: „mondja ki a t. ház, hogy ezen 210. §. helyett felvétetik a következő : a közkereseti társaság ellen elrendelt csőd esetében, egyúttal a társaság összes beltagjainak magánvagyonára is csőd nyitandó." Tehát Unger képvsieiő ur épen ellenkezőjét kívánta kimondatni annak, mi a csődtörvényjavaslatban foglaltatik. Az igazságügyi bizottság jelentésének azon része, mely Unger képviselő ur módosításának elejtését indokolja, felsorolja, azon indokokat, melyek miatt a bizottság e módosítást nem fogadhatta el, mindamellett én szükségesnek tartom a bizottság e részbeni indokolását kiegészítem és pedig e tekintetben az én kiegészítésem abban áll, hogy Unger t. képviselő ur módosítása birt volna bizonyos jelentőséggel a jelenleg érvényben levő csődtörvény mellett, mert a jelen csődtörvény a társasági hitelezők érdekeinek megóvásáról nem gondoskodván, ezen érdekek csak az által voltak megvédhetők, hogy a bíróságok penes legem, a társaság csődje mellett, egyúttal a társasági tagok magánvagyonára is csődöt nyitottak. Egészen máskép áll a dolog a javaslat rendszere szerint, melynek intézkedéseihez képest a társaság ellen elrendelt csőd magában véve — de az egyes tagok ellen elrendelt csőd nélkül — a társasági hitelezők érdekeit egyáltalában nem veszélyezteti. Nem azért, mert csak két eset lehetséges, az a társasági tag vagy megszünteti fizetéseit a társasági csődön kivül, ez esetben a fizetések megszüntetése ő rá nézve is a csődnyitást vonja maga után ; s ez esetben a kereskedelmi törvény a társasági hitelezők érdekeinek megóvásáról gondoskodik; — ha pedig az a társasági tag, — mert fizetésképes, — csődöt nem mond, akkor a társasági hitelezők érdekeit csak in fraudem creditorum tett cselekvényeivel