Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-343

343. országos ülés február 1. 1SS1. 45 tradictióval — mert ez valóságos contradictió volna — megdöntessék, részemről nem járulhatok. De bár én az esetben, ha a kérdés a 12 §-nál vettetett volna fel, talán hajlandó lettem volna a javaslat intézkedésétől némi eltérő álláspontot elfogadni, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az a veszély, melyet gr. Lónyay t. képviselő ur jelzett, nem oly nagy mérvű. A mi először is az eddigi állapotot illeti, nem volt a helyzet bizonytalan és a ministeri előterjesztés, melyre t. képviselőtársam hivatkozni méltóztatik, csak annyit mond, hogy a felek nem tudták magukat tájékozni; de a bíróságok nagyon jól tudták. Az 1871. máczins 15-én 3235. szám alatt hozott legfőbb itélőszéki döntvényben határozottan kimondatott és azóta a legfőbb ítélőszék által mindig következetesen érvényre emeltetett azon elv, hogy a esőd telekkönyvi feljegyzésének elmulasztása, a csődhitelezők jogára káros befolyást nem gyakorolhat. Ennek küencz esztendeje és azóta nem tudunk egyetlen egy praegnans esetet sem, hogy valamely földhitelintézet megkárosittatott volna az által, hogy valaki nála bűnös módon, már a esőd elrendelése után, de a csőd feljegyzése előtt, kölcsönhöz áluton jutott. Ez a legritkább esetek közé tartozik és hogy e tekintetben a földhitelintézetek mennyire nincsenek veszélynek kitéve, mutatja az, hogy a lajtántúli tartományokban egészen hasonló telekkönyvi törvények állnak fenn és mégis sem a National-Bank, a mely tudvalevőleg Magyarországon is igen soic jelzálo<r-kölcsönt közvetít, sem az osztrák földhitel-részvénytársaság , a melynek szintén nagymérvű kölcsön-Uzletei vannak itt, soha nem követeli annak igazolását, hogy az illető ellen a csőd el nem rendeltetett és sem a/.on intézetek, sem a magyar jelzálog-intézetek közül tudtommal egy sem károsodott eddig, annál kevésbbé fog a jövőben károsodni, mert a jogügyi bizottság szövegezése biztosítja azt, hogy az az intervallum, a mely a csőd elrendelése és a csőd telekkönyvi feljegyzése köztt létezik, a lehető legrövidebb legyen; biztosítja az által, hogy a telekkönyvi hatóságnak távirati utón való megkeresését hozza indítványba, biztosítja az által, hogy határozottan megrendeli, miszerint a bíróságok a esődhirdetvény hivatalból való közzététele iránt haladéktalanul tartoznak intézkedni. A mikor tehát egyszer a csődnyitási ítélet meghozatott és kifüggesztetett, akkor az, hogy annak egy példánya a hivatalos laphoz elküldessék, azt hiszem, ha az a törvényben kötelezőleg meg van irva, meg is fog tartatni, mert ha meg nem tartatik, akkor anyagi felelősség alatt fog állani az, a kit e tekintetben mulasztás terhel. Én, mondom, azt hiszem, hogy a mint eddig nem voltak bajok, ugy ezután sem fognak ebből nagy mérvű bajok származni, mert tudjuk, hogy a földhitelintézetek a kölcsönt nem a betáblázás napján, annál kevésbbé a kérvény benyújtásának napján szavazzák meg, hanem azt előbb el kell intézni, azután a telekkönyvi kivonatot kell megszerezni s azt be is mutatni és csak ha mind rendben találtatott, akkor olvastatik le a kölcsön, a mi több napot, néha heteket is vesz igénybe; fel kell tehát emberileg tenni, hogy ha ezen idő alatt a csőd elrendeltetik, akkor az óvatos földhitelintézeteknek, a melyek a csődhirdetményeket kellő figyelemben tartják, lesz alkalmuk az elrendelésről tudomást szerezniök. Én, miután az aggodalmakat oly nagy mérvtíeknek nem találom, de főleg azért, mert e kérdés a 12. §. által már eldöntetett, nagyon sajnálom, hog}" gr. Lónyay Menyhért indítványához nem járulhatok. (Helyeslés.) Ápáthy István előadó: . T. ház! Csak néhány rövid megjegyzésre szorítkozom, arra t. i., hogy a t. képviselő ur indítványának elfogadása, a csődtörvényjavaslatnak egyik igen cardinalis elvét forgatná fel. A csődnyitás joghatályának a javaslat szerint épen ugy, mint, minden tételes törvény szerint, egy bizonyos időponttal kell feltétlenül és mindenre nézve kezdődni. Ha most megengedjük azt, hogy az, a ki telekkönyvi jogot szerez a csődnyitás után, ezen jogot fenntarthassa, ha csak a csődtömeg nem igazolja, hogy a csődnyitásról tudomása volt, akkor megszűnnék az a biztoság, a melyet a törvénynek nyújtania kell ily lényeges és fontos viszonyoknál. Én, t. ház, azon okoknál fogva, melyeket Teleszky István képviselő ur felhozott, kérem a bizottság javaslatát elfogadtatni és gr. Lónyay Menyhért indítványát mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: A 90. §-ra nézve a bizottság két módosítványt hoz javaslatba és azzal kapcsolatban egy harmadikat a 92. §-nál. Minthogy a két első módosítás egy oldalról sem támadtatott meg, azt hiszem, hogy az a t. ház által el fog fogadtatni. A harmadik módosítás, a mely a 92. §. második pontját némileg módosítni kívánja, gr. Lónyay Menyhért képviselő ur által más szöveg által indítványoztatok felcseréltetni. E szerint első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a bizottság által a 90. §. végére indítványozott hozzátoldást és a 92-ik §-ra indítványozott új szövegezést? Összeköttetésben áll a