Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-343

343. országos ülés február 1. 1881. 4! Beöthy Algernon jegyző (olvassa a fórvént/javaslat 1. %-át). Apáthy István előadó: A csődtörvénynek 1., 5., 49. §. összefüggésben áll a 87. §-al. Miután a bizottság a 87. §-ra nézve positir javaslatot tesz, ezen szakaszok a 87. §. tárgyalásánál volnának eldöntendők. Elnök: E szerint az 1., 5., 49. §. a 87. §-sal fog együttesen tárgyaltatni. Következik a 64. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a csődtörvény 64. %át). Apáthy István előadó: A bizottság a törvényjavaslat 64. §-át, melyhez Mandel Pál képviselő ur tett indítványt, tárgyalása alá vette és az indítványban foglalt eszméi magáévá tevén, a következő indítványt ajánlja a t. háznak elfogadásra: „Ha sem kamat ki nem köttetett, sem lejárati idő meg nem állapíttatott, a hitelezőt a törvényes kamatok a bejelentés napjától illetik." Elnök: Méltóztatnak elfogadni. (Elfogadjuk !) E szerint a 64. §. 2-ik bekezdése helyett ezen elfogadott szöveg fog beillesztetni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat 85. %-át.) Apáthy István előadó : Ezen §. Vészter képviselő ur módosításával utasíttatott a bizottsághoz. A bizottság jelentése szerint, tekintettel arra, hogy a javaslat nesn intézkedik azon esetről, melyben a esődnyitás ismeretlen örökösök ellen kéretik, továbbá tekintettel arra, hogy a javaslatot az érintett irányban kiegészíteni czélszerűnek mutatkozott, a bizottság a Veszter képviselő ur módosítványában foglalt eszmét elfogadván, a 85. §-t következő új bekezdéssel ajánlja kiegészíttetni. „Ugyanez áll akkor is, ha a csőd hagyaték ellen kérelmeztetik és a hitelező az Örökösöket meg nem nevezi." Ebben lényegileg ugyanaz foglaltatik, mint a módosítványban, csakhogy nem hagyatékról szól, hanem ismeretlen örökösökről, mert Magyarországban egészen más rendszer van, mint Ausztriában; itt tehát nem hagyatékról lehet szó, hanem ismeretlen örökösökről. Ajánlom ezen módosítást, melyhez maga Veszter 'képviselő ur is hozzájárult a t. háznak elfogadás végett. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik az igazságügyi bizottság által a 85. §-hoz indítványozott áj bekezdést elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6 7. %-át.) Apáthy István előadó: A csődtörvényjavaslat 87 §-a a bizottsághoz utasíttatott Unger xllajos képviselő ur azon módosításával, mely szerint ezen §. 1. és 2-ik bekezdése közé új KÉpvn. NAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. bekezdésképen a következő intézkedés lenne felveendő: „Az 1876. évi XXXI. t. ez. í. és 2. §-ában elősorolt személyeknek, az ugyanezen törvény szerint végrehajtás alá vonható fizetései, nyugdíjai és egyéb illetményei, más vagyon hiányában nem tekintetnek oly vagyonnak, melynek alapján ellenök a csőd elrendelhető volna (1. §.)" A t. ház kétségkívül emlékezni fog még azon okokra, melyek Unger képviselő urat ezen indítvány megtételénél vezették. A bizottság ezen indokokat teljesen méltányolta ugyan, de Unger képviselő ur módosítását azon alakban, melyben az tétetett, a jelentésben kiemelt okokon kivül azért sem fogadhatta el, mert ezen javaslat elfogadása esetében a csődtörvény és az 187 8: V. t. ez. 416. §-a köztfc ki nem egyenlíthető ellenkezés keletkezett volna. Ugyanis a büntető-törvény ezen §-a igy szól: „A vétkes bukás vétségét követi el és két évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel büntetendő azon vagyonbukott, a ki: 1. fizetési képtelenségbe, pazarlása, gondatlan üzletvezetése, tőzsdejáték, vagy olyan merész üzletek által jutott, melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak." A módosítás elfogadásának az lett volna következménye, t. ház, hogy a bíróság a büntetőtörvény 416. §-ában megjelölt cselekmények esetében, a vétkes bukás vétségét azért nem állapíthatta volna meg, mert ezen cselekvény elkövetője hivatalnok, holott mindenkire másra nézve ugyanazon cselekvények a vétkes bukás vétségét megállapították és a törvényben megállapított büntetést vonták volna maguk után. Ezen veszély nem forog fenn akkor, ha a t. ház a jogügyi bizottság által javasolt módosítást elfogadni méltóztatik. És én részemről a bizottságnak ezen módosítását annál is inkább ajánlom elfogadásra, mert ehhez egyrészről az indítványozó is hozzájárult és mert továbbá másrészről ezen módosítás által csak világosabban fejeztetik ki az, a mi különben is a javaslatnak intentiója volt, hogy t. i. a kereset magában véve nem tekinthető elegendő alapnak a csődeljárás megnyitására nézve. A bizottság ennélfogva az Unger képviselő ur által ajánlott módosítás helyett az ő hozzájárulásával a következő módosítást ajánlja. „Ha pedigacsődnyitási kérvény elintézésekor az tűnnék ki, hogy a tényleg létező vagyon, a csőd alatti kereset tekintetbe vétele nélkül, az eljárási költségek fedezésére sem elegendő, a csőd csak akkor rendelhető el, ha a hitelezők a csődeljárási költségek viselésére készeknek nyilatkoznak és a bíróság által e czclra megállapított összeget leteszik." Ezzel t. ház, a mennyiben t. i. ezen módo6