Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-343

42 **3. országos ülés február 1. 1881. sítás elfogadtatnék, az 1., 5. és 49. §§-ok módosításának szüksége is elesvén, ezen szakaszok az eredeti szöveg szerint változatlanul lesznek fenntartandók. Ajánlom a módosítást elfogadásra. Unger Alajos: T. ház! Midőn kérdéses módosítványomat beterjesztettem, azon ezél lebegett szemem előtt, hogy véget vessünk valahára azon, a mai csődtörvény uralma alatt napirenden levő visszaéléseknek, melyek különösen a hivatalnokok ellen elkövettettek, csődnyitási kérvények beadása által, melynél fogva az illetőkre pressió gyakoroltatott, hogy még a törvény által nekik meghagyott fizetést is arra fordítsák, hogy hitelezőiket kielégítsék, de a mi rendesen soha sem sikerült, mert azon pénz legnagyobb része kamatokra fordíttatott, nem pedig tőketörlesztésre. Én tehát, midőn a jogügyi bizottság a jelenlegi szövegezést ajánlotta, ahhoz magam is hozzájárultam és pedig annyival inkább, mert most már nemcsak a közhivatalnokok, hanem magán hivatalnokok és a társadalom minden oly tagja, a kinek más leltározható valóságos vagyona nincs, mint a puszta fizetés, örökre meg van mentve ezen zaklatásoktól — ha t. i. a t. ház kegj^es lesz a bizottság ezen szövegezését elfogadni. De én elfogadom a bizottság szövegezését különösen azért is, mert a legtöbb esetben vagyonhiány fog beállani, mert hiszen azokat üldözik legjobban, a kiknek nines egyéb vagyonuk, mint a fizetésük vagy a keresetük. Ezeknél be fog állani a vagyonhiány, mire nézve a 87. §. azt mondja: „ha pedig vagyonhiány áll be, akkor még az eljárási költségek deponálása esetén sem lehet csődöt nyitni. Ez véget fog vetni örökre az eddigi zaklatásoknak és visszaéléseknek. Én tehát a magam részéről is arra kérem a t. házat, méltóztassék a jogügyi bizottság szövegezését úgy, a mint van, elfogadni. (Helyeslés,) Elnök: Ha a t. ház méltóztatik elfogadni a jogügyi bizottságnak szövegezését a 87. §-ra nézve; (Elfogadjuk!) akkor a szakasz e szerint fog kiigazittatui. Az 1., 5. és49.§§-ok pedig eredeti szövegükben változatlanul maradnak. Apáthy István előadó: A beillesztendő módosítás a 87. §. 1. bekezdésének második mondatát fogja képezni. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa az eredeti 92. § t). Apáthy István előadó: T. ház! A csődtörvényjavaslat 92. §-a gr. Lónyay Menyhért képviselő urnak azon indítványával tétetett át az igazságügyi bizottsághoz, miszerint a 7. és 13. §§-kal kapcsolatban akként alakítsa át, hogy a telekkönyv, mint eddig, ezentúl is az annak alapján szerzett jogokra nézve, minden egyéb viszonyoktól függetlenül, teljesen biztosítékot nyújtson. Miután ezen indítvány a 92. §. milyen irányban leendő módosítására nézve semmi positiv javaslatot nem tartalmaz, a bizottságnak mindenekelőtt tisztába kellett jönni arra nézve, forog-e fenn szükség a 92. §-nak bármily irányban leendő módosítására nézve, vagy nem. A bizottság azt találta, hogy a csődtörvényjavaslat a jelenlegi telekkönyvi rendszert egyáltalában nem érinti és a telekkönyvi jogok tekintetében a statusquo-t tartja fenn. A kérdés tehát, t. ház. csak az lehetett, hogy kell-e gondoskodni arról, miszerint azon eshetőségeknek, melyek a csődnyitás ténye folytán a jelzálog-ügyleteknél eddigelé is előfordulhattak, de a világon mindenütt előfordulhatnak, lehetőleg eleje vétessék. A bizottság, az indítványozó úrral egyetértőleg az általa javasolt kettős módosítással vélte ezt elérhetőnek. És én részemről, t. ház. e kettős módosítását a bizottságnak annál is inkább ajánlom elfogadásra, mert ezen módosítások által a csődtörvényjavaslatnak a telekkönyvi törvény tekintetében elfoglalt rendszerén, egyáltalában változás nem történik. A bizottság ugyanis kettőt proponál ; először is ajánlja, bogy a javaslat 90. §-a egészíttessék ki olyképen, hogy a csődhirdetmény közzététele a bíróság hivatalos teendője, hogy t. i. a bíróság köteles gondoskodni hivatalból arról, hogy a csődnyitás hirdetménye mielőbb közzététessék. E?-zel lényegileg eleje van véve azon eshetőségeknek, melyek a csődnyitással a jelzálogügyleteknél előfordulhatnak. De a bizottság még tovább ment és a 92. §-t egy új bekezdéssel ajánlja kiegészíteni akképen, hogy a bíróságnak kötelességévé tétetik, hogy az adósnak ingatlan javai ellen a csődnyitás elrendeléséről, az illetékes telekkönyvi hatóságot táviratilag értesíti, a telekkönyvi hatóság pedig köteles ezen táviratot egyelőre széljegyzékbe venni s ezzel a prioritást biztosítani s ha azután beérkezett a csődnyitási határozat, akkor a bírósági tényt a telekkönyvbe felvéve köteles kitüntetni. Ekkor emberi számítás szerint lehetőleg eleje van véve, hogy a csődnyitás folytán a jelzálogügyleteknél jelentékeny zavarok következzenek be. Ennél tovább menni nem lehet, ennél tovább a csődtörvény nem mehet, ennélfogva ajánlom elfogadásra az igazságügyi bizottságnak e tekintetben kettős módosítását, a melyek következőleg szólanak: és pedig a 90. §. kiegészítendő ekkép: „A hirdetmény haladéktalan közzététele iránt, a bíróság hivatalból tartozik intézkedni." A javaslat 92. §. első mondata után pedig a bizottság a következő új bekezdést ajánlja felvétetni: „Ha a közadós ingatlan javai a csődbíróság területén vannak, a csődnyitási határozat a telekkönyvi hatóságnak, lehetőleg az ingatlanok telekjegyzőkönyvi számainak közlése mellett azonnal megküldendő: ha pedig az ingatlanok a