Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-367
367. országos ülés márczins 14. 1881. 337 nézve a bejelentés imperative megtörténjék az iparhatóságok részéről. De én hajlandó volnék még tovább is menni és czélszerűnek látnám azt 1 is, hogy a rendőrségnek esetről esetre bejelen- I teni tartozzék az iparhatóság azon üzleteket, melyek az ipartörvény 8. §-ában hatósági engedélyhez vannak kötve, milyenek a Thaly Ká ] mán képviselőtársam által megemlített telepek, hogy azok, mint közveszélyesek, folytonos rendőri felügyelet alatt álljanak. Ennél fogva, miután Eötvös Károly képviselőtársam is elismerte azt, hogy mégis lehet némely kivételes iparágra nézve bejelentési kötelezettséget statuálni, ezt azonban minden iparágra kiterjeszteni nagy zaklatással járna és semmi gyakorlati czélja nem lenne: bátor vagyok a minister ur és a t. ház figyelmébe egy módosítványt ajánlani, mely szerint e bejelentési kötelezettség csak azon iparágakra terjesztessék ki kötelezőleg, melyek az ipartörvény 5. és 8. §§-ban foglaltatnak. Ismétlem, hogy az 5. §-ban felsoroltak már benne foglaltattak a törvényjavaslat eredeti szakaszában; a 8. §ban pedig taxatíve azon telepek vannak felsorolva, melyek felállítása különben is engedélyhez vannak kötve. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítváuy. Antal Gyula jegyző {olvassa): „Módosítvány a 12. §-hoz, beadja Ráth Károly. A fővárosi rendőrséggel esetről esetre hivatalból közlendők a területén létező iparhatóságok részéről kiadott, az ';878: VIII. törv.czikk 5. és 8, §§-ban felsorolt iparterületekre vonatkozó engedélyek s iparjegyek." Péchy Jenő előadó : A mint a ministerelnök ur is mondani méltóztatott, az eredeti törvényjavaslat 13. §-át a közigazgatási bizottság módosította, módosította pedig azért, mert az ipartörvény 5. §-ában felsorolt iparágak felsorolását nem tartotta czélszerűnek. Ha most, a mint ezt Ráth Károly képviselő ur kívánja, nemcsak az 5., hanem a 8. §-ban előforduló iparágak fel soroltatnak, akkor e szakaszban annyi iparágat kellene felhozni, hogy czélszerűbb inkább általában a bejelentés kötelezettségét kimon'lani. Én tehát arra kérem a t. házat, miszerint a szakaszt változatlanul elfogadni méltóztassék. Tisza Kálmán ministerelnök: Én, mint felemlítettem, a jelen szövegezésben nem látok oly inconvenientiát és veszélyt, a minőt felhoztak, mert az a jelentés nem az iparosok dolga, hanem azt a hatóságok teljesítik egymás irányában ugy, hogy az iparosok egyáltalában nem zaklattatnak. Én részemről abban a formulában is meg tudnék nyugodni, melyet Ráth Károly benyújtott, mert azon iparágak, a melyeknél igazán szükséges a rendőri felügyelet, az ipartörvénynek 5. és 8 §-ában bennfoglaltatnak. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy a kihagyást czélzó indítvány elvetésével a két szöveg közül az egyiket elfogadni méltóztassék. Ea először a 1 bizottság szövegezése mellett fogok szavazni s I akkor ha az elejtetnék, kész vagyok elfogadni Ráth Károly módosítását. Elnök: Pázmándy Dénes indítványát visszavonván, a többi módosítványok fel fognak olvastatni. Antal Gyula jegyző (olvassa a módosítványokai). Elnök: Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a bizottság szövegét ? Ha az nem fogadtatnék el, abban az esetben a kérdés az leend, elfogadja-e a t. ház Ráth Károly módosítványát? {Helyeslés.) Méltóztassanak azok, a kik a szakaszt a bizottság szövegezése szerint fogadják el, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy a módosítványok elesnek. Antal Gyula jegyző (olvassa a 13. %-t). Szederkényi Nándor: T. ház! Ezen szakasz első bekezdése foglalja magában azt a rendelkezést, a mely az általános vitában is részint megérdemlett gúnyos, részint a kiérdemlett komoly támadásban részestílt. Az első bekezdés első részére, hogy a fővárosi rendőrség idézésére mindenki köteles megjelenni — nincs észrevételem, hanem a második része, a mely igy szól: „és hozzá intézett kérdésekre válaszolni", azt gondolom, a t. ház már az átalános vitánál észlelt hangulatból meggyőződött, hogy ezt igy hagyni nem lehet. Szilágyi Dezső t. képviselő ur felemlítette akkor, hogy a törvény, jelesül a büntetőtörvény rendeleteiben is felsorol bizonyos eseteket, ahol a vallomási kényszer nem alkalmazható. A törvényjavaslat szövege folytán a rendőrségnek oly hatalom adatik s oly hatalommá tétetik, amely felette áll a büntető törvény hatalma felett is. Csakhogy az az egy van benne, hogy ezen kötelességhez, hogy a rendőrség előtt mindenki felelni tartozik a hozzáintézett kérdésekre, a sanctió nem adatik meg az első tételre; hogy „a rendőrség előtt mindenki tartozik megjelenni" a sanctió később adatik meg azon intézkedésben; hogy ha meg nem jelenik, elővezetik. De a másikra nézve sanctió nincs, ha csak a sanctió nem magától értetik és én bizony felteszem, hogy a rendőrség nem is fogja azt máskép értelmezni, mint ugy, hogy a kezében lévén és az ő hatalmában lévén ugy is az illető, miután felelni mindenki tartozik, ha az illető nem felel, ott fogja tartani, be fogja zárni addig, mig a rendőrség kérdéseire nem fog válaszolni. Én nem hiszem, hogy a törvény alkotajának, vagy a ki azt fogalmazta, e czélja lenne ezen szakasz szövegezésével, de hogy egy rendőr ezt igy magyarázhatja, azt nem lehet tagadni. Ezen okoknál fogva, t. ház, azt gondolom és talán a t. kormány is be fogja látni, ho y ezen módosítani kell. A rendőrség sem kívánhat többet, 49*
