Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-367

367. országos ülés marezius 14. 1881. 381 séget, a közbiztonságot veszélyeztető tárgyak J értetnek. Kérem a t. házat, méltóztassék a sza­kaszt elfogadni. Almássy Sándor: Éti a t, előadó urnak azon indokolását, hogy a garantia meg volna az által adva, hogy ha a rendőrség bizonyos tár­gyaknak lefoglalását a hatóságnak bejelenti, nem fogadhatom el, mert én abban semmi garaatiát nem látok, ha a rendőrség az illető hatóság tu­domására hozza azt, hogy igy intézkedett, de a hatóság, ha nem is tetszik neki az intézkedés, az ellen nem tehet semmit. Hisz az ilyen intéz­kedését a rendőrségnek nemcsak a hatóság, ha­nem a közönség is tudja, mert ezt a rendőrség­nek falragaszokban ki kell hirdetnie. Abban az illető sértett fél részére semmi garantia nincs, ha a rendőrség tudomására hozza akár a ható­ságnak, akár a közönségnek, hogy milyen intéz­kedést tett. A t. előadó ur azt is mondta, hogy holmi terményeknek lefoglalása értetik itt. Ennek a kérdésnek tisztába hozatalát én is szeretném, mert az ilyen lefoglalást szívesen teszik a rendőrök, minthogy feleségeik rendesen kofák és igy köny­nyen összeegyezhet a rendőrök érdeke az ő ér­dekökkel abban, hogy az idegen árúsok bizonyos terményeit az egészségre nézve veszélyesnek tartsák, mert az ő nejeik üzletének árt. Ennél­fogva csatlakozom Thaly Kálmán képviselőtársam módosítrányához. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Minthogy a felhozott indokokat csak részben hallottam, azok valamennyiére nem válaszolhatok, de azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azt, melyek legyenek azon tárgyak, melyek használata eset­leg megakadályozandó, törvényben állandóan sza­bályozni tisztán lehetetlen. Hiszen újabb talál­mányok s a tudományos működés folytonosan változtatják azon tárgyakat, melyekre ez intéz­kedés kiterjed. A dolog természetében rejlik, hogy a mi törvény szerint szabad, az elkobzás vagy eltiltás alá nem vonathatik. De ismétlem, nincs az az ember, a ki mindazon tárgyakat fel tudná sorolni; ezt kívánni lehetetlenségnek tar­tom s ennélfogva kérem, méltóztassék a szöveget elfogadni. {Helyeslés jobbfelöl.) Péchy Jenő előadó. 1 Almássy képviselő­társam megnyugtatására még bátor vagyok meg­jegyezni, hogy a törvényjavaslat azon intézke­désében, mely szerint köteles a megelőző intéz­kedést az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak azonnal bejelenteni, nemcsak az foglaltatik, hogy bejelentse és azzal azután megszűnt a hatóság további teendője, mert a bejelentés annyit tesz, hogy az illető hatóság hatáskörénél fogva intéz­kedjék, — e fölött általában vitázni fölösleges. Nem egyszerű tudomásra hozatal végett jelen­tendő be, hanem azért, hogy az illetékes hatóság intézkedjék, ez magától értetődik. Szilágyi Dezső: T. ház! A törvény magya­rázat azon különös nemének felállítása után, mit az előadó ur jelenleg kifejtett, hogy t. i. a mi a törvényben benne nincs, az — mint magát ki­fejezte — hozzáértetik, mondom, a törvény­magyarázatnak ezen különös neme után, melyet az előadón kivül Magyarországon senki nem vall, én a szakasz értelmének felvilágosítása végett, mielőtt hozzászólanék, a t. beliigyminister úrhoz egy kérdést teszek. {Halljuk !) Azt teszi-e a szakasz értelme, mit az elő­adó ur magában „értetődőnek" jelentett ki, hogy azon hatóság- melynél a bejelentés tétetik — mint a képviselő ur magát kifejezte — „eljár tovább" és a mint gondolom, hogy érti a zár vagy tilalom felett végleg határoz, azt megerő­síti vagy feloldja? Mert ha ez az értelme, mél­tóztassék azt világos szavakkal kifejezni. Másodszor itt említve van, hogy ezen ideig­lenes megelőző intézkedés az illetékes bíróság­nak vagy hatóságnak bejelentendő. Hát mikor jelentik be a bíróságnak a zárt vagy a tilalmat? Mert ne feledjük, hogy ezen szakaszban nem oly esetekről van szó, midőn az illető tárgy keze­lése, vagy az üzlet körül valami kihágás törté­nik, mikor a rendőri bíróságnak, mint ilyennek hivatása eljárni, mert erről a 9. illetőleg azon szakasz határoz, a mely az ily kihágások feljelentését a rendőrségnek kötelességévé teszi. Itt oly esetekről van szó, midőn kihágás nem követtetett el és a midőn olynemü körülmények találkoznak, hogy as üzlet folytatása veszélyes és a tárgy olyan, hogy annak ugyhagyásából az emberek életére vagy személyére veszély származik. Itt a rend­őrség közbelép az ideiglenes tilalommal. Melyik bíróság értendő tehát itten ? Én részemről nem tudok bíróságot, már t. i. oly bíróságot, a mely nem magától értetik, hanem olyat, a mely e ki­fejezés alatt értendő, a melynek joga volna a közigazgatási hatóság által felállított ideiglenes tilalom vagy zár felett ily körülmények között végleg határozni. En tehát igazolva vagyok, hogy ha a ministerelnök úrhoz azon kérdést intézem, hogy méltóztassék a „bejelentés" szó érteimét szabatosan körülírni és megmondani, hogy melyik azon magánjogi bíróság, a melynek megerősítési és feloldási joga van az elrendelt rendőri tila­lom és zár esetében. Ribáry József: Méltóztassanak megengedni, hogy az intézett direct felszólítás következtében a belügyminister ur nyilatkozata előtt szólhassak egy pár szót. Meglehet, hogy hamarosan elolvasva, ezen szakasz értelme iránt kételyek támadhatnak. Ha azonban jól megfontoljuk és tüzetes vizsgálat alá veszszük azon provisiót, a mely benne fog­laltatik, alig lehet az iránt kétely, hogy mit akar mondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom