Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-367
378 367. orMágoR ülés márcíías 34. 1881. adunk a fővárosnak azért, mert hogy a főváros viszonyai köztt az megvalósítható, azért mert a főyáros viszonyai köztt az tízszeresen kívánatosabb, mint bárhol másutt. T. ház, hogy ha a nemzet annyi áldozatot hozott a fővárosnak, az Ő dísze, az ő fénye, a főváros lakosságának kényelme érdekében, akkor azt hiszem, helyes, hogy egészítsük ki egy oly intézménynyel azon speciális kivételes intézkedéseket, melyeket a főváros érdekében teszünk, azzal, hogy adjunk neki oly intézményt, mely a külső fény mellett biztosítani fogja a főváros lakosságának a jogbiztonságot, jogvédelmei; a rendőri önkénykedés ellen. Én tehát, t. ház, nem ismerem el fontosaknak, döntőknek azon aggályokat és érveket, melyek a rendőri bíráskodás intézményének a fővárosban való életbeléptetése ellen felhozattak; én nem hiszem azokat oly fontosaknak, hogy ezen nagy, a közszabadságra oly fontos eszme megvalósítása csak e miatt elhalasztassék, vagy bizonytalanná tétessék. T. ház! Én ismételve azon kérdést intézem a kormányhoz, hogy tekiatve azon fontos okokat, melyek a rendőri bíráskodás intézményeinek életbeléptetetése mellett szólnak, ne hagyja figyelmen kivül és vegye tekintetbe azon fontos okokat, melyek ez intézmény életbeléptetését követelik, ne tekintsék ezen kérdést párttacticai szempontból. Hiszen t. ház, ha én pártszempontból tárgyalnám e kérdést, akkor nem igyekezném gyenge erőmhöz képest rábeszélni a kormányt minden érvvel, hogy ezen intézményt életbe léptesse, ha nem örülnöm kellene azon, hogy ha ezen intézményt nem lépteti életbe, mert ha ezen intézmény életbeléptetését meggátolná, jobban ártana magának, mint bármi mással, én csak örülhetnék tehát, ha pártszempont vezérelne. De nekem tökéletesen mindegy, bárki léptet életbe egy hasznos intézményt, emiél fogva én örömmel üdvözölném, hogy ha a t. kormány ugyanazon álláspontra helyezkednék és talán kisszerű nézpontokból nem méltóztatnék ellenezni ennek életbeléptetését. És minthogy azt hiszem, hogy közttünk e tekintetben elvi külümbség nincs is, azon kisszerű, apró aggodalmak, ezen intézmény életbeléptetését nem gátolhatják. Én kérem, méltóztassék következtetést vonni azon elvi álláspontból, melyet mindnyájan elfogadunk és méltóztassék kimondani, hogy a fővárosban a rendőri bíráskodás életbelépteteudő. Azért ajánlom a következő indítványomat a t. háznak elfogadásra: „Vétessék fel a törvényjavaslat 7. §-a után egy új szakasz a következő szöveggel: „A bíráskodást kihágási ügyekben a főváros területén az 1869: IV. t.-cz. minden kellékeivel ellátott s az igazságügymini átér előterjesztésére ő Felsége által kinevezett egyes birák gyakorolják. A kir. rendőrbirák addig is, mig a reLdőri bíráskodás körül követendő eljárás törvény által fog szabályoztatni, az igazságügyminister által az 1880. évi XXXVII. t.-cz. alapján kiadott rendeletek szerint járnak el. Minthogy pedig e §. felvétele esetén szükségessé válik a törvényjavaslat 8., 9., 10. és 11. §§-nak módosítása, úgyszintén a rendőrség B a rendőrbirák közötti viszony szabályozása s esetleg egyéb intézkedések megállapítása a törvényjavaslatban, ennélfogva indítványozom, hogy a törvényjavaslat idézett §§-ai megfelelő szövegezés végett a közigazgatási- és igazságügyi bizottsághoz utasittassék." Elnök: Fel fog az indítvány olvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa). Péchy Jenő előadó: T. képviselőház! A hol Grünwald t. képviselő ur végezte, én ott folytatom. (Halljuk!) Azon felszólalást intézte ugyanis a kormányhoz és a többséghez, hogy ne méltóztassék ezt az ügyet pártszempontból venni, pártszempontból elbírálni és pártszempontból az ő rnódosítványát, illetőleg indítványát elvetni. Én is arra kérem a t. képviselő urat és a t. ellenzéket: ne méltóztassék ezt az ügyet pártszempontból tekinteni, hanem méltóztassék a ministeri indokolást teljesen őszintének és minden pártszempontot kizárónak tekinteni. És épen azért, hogy — a mint a t. képviselő ur mondta — a fővárosnak hozott áldozatokat tetőzzük be egy oly intézménynyel, mely a személy- és vagyon-biztosságot csakugyau garantirozni is fogja: én is ugyanezt kérem, de azt gondolom, hogy ezt nem tehetjük igy elhamarkodva, egy beszúrással és röviden — a mint mondani méltóztatik — a 8., 9., 10. és 11. §§. módosításával. Méltóztassék meghinni, hogy a rendőri bíróságról szóló intézmény behozatala ép oly fontos, vagy még fontosabb a főváros érdekében, mint a rendőri működés szervezéséről szóló törvényjavaslat. Hogy azt behozzuk, annak szükségét a kormány és a többség ép ugy érzi és azt ép ugy óhajtja, mint a t. indítványozó képviselő ur és a t. ellenzék; azonban méltóztassanak meghinni, hogy a ministeri indokolásban foglalt elv, mely szerint ezt a büntető eljárás szabályozásának mégtörténte elú'tt behozni lehetetlen, nem pártszempontból, hanem tiszta meggyőződésbői eredt. Ugyan kérdem a t. képviselő urat, hogy azokat az „esetleges egyéb intézkedéseket" méltóztatott-e meggondolni, hogy mebyek lesznek és mennyi „esetleges egyéb intézkedés" válhatik szükségessé? Avagy azt méltóztatik akarni, hogy ennek elfogadásával alkossunk egy hiányos törvényt? Igaz, benne lenne abban, hogy a rendőri bíráskodás behozatik és külön független birák által kezeltetik; de meg lenne-e elé-