Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-367

367. országos Ués márczius 14. 1881. 379 gedve a képviselő ur egy ily elhamarkodott intézkedéssel ? Én, t. képviselőház, nem tartom azt most már csak egy rövid módosítással ide beszúrkatónak. Ez a kérdés meg lett már vitatva, az általános tárgyalásnak súlypontja erre vonatkozott; én azt hiszem, hogy a ki a főváros érdekében óhajtja, hogy a rendőri szervezetnek mai tarthatlan állapota megváltoztassék és hogy ha már a rendőri biráskodás is be nem hozható, de a rendőri működés szabályoztassék: az a t. képviselő ur indítványát nem fogja pártolni. Én pedig ezekhez tartozván, azt el nem fogadom és kérem a törvényjavaslat további tárgyalását. {Helyeslés a jobbóldalon) Tisza Kálmán ministerelnökk: T. ház! Miután még több képviselő ur kivan szólani, igen röviden bátor leszek saját álláspontomat e kérdésben elmondani. Én az átalános vitánál, mint az indítványt tevő képviselő ur is mondotta, elvi szempontból a rendőri biráskodás külön választása ellen nem szólottam. Igaza van. Nem is szólak az ellen most sem. De már ahhoz volt szerencsém rámutatni, hogy nem tartom lehetőnek azon kérdést egy pár szakaszszal igy mellesleg megoldani és már akkor bátor voltam jelezni azt, hogy most véglegesen szervezhetőnek nem tartom. Tehát csakis egy újabb provisorium alkotásáról lehetne szó, mert csakugyan állandó szervezés, bocsásson meg a t. képviselő ur, mégis okvetlenül kapcsolatban kell, hogy álljon a bűnügyi perrendtartással, legyen annak akár egy külön fejezete a rendőri perrendtartás, akár mint külön álló törvény készíttessék el. Megvallom, hogy engemet ezen nézetemben a képviselő ur felszólalása meg nem ingat. Tökéletesen igaza van abban, .hogy nem mint pártkérdést kell tekinteni, hanem mint a ezélszerűség kérdését. Én még megtoldom azt, a mit a t. képviselő ur a kormány helyzetére nézve mond avval, hogy a magam részéről azért is óhajtanám, ha helyesen és jól eszközölhetőnek tartanám, a fővárosban a rendőri biráskodás különválasztását, mert azt hiszem, hogy senki eem kímélteinek meg ez által több kellemetlenségtől, mint a rendőrség és annak közigazgatási feje a belügyminister. Ha tehát saját kényelmemet tekinteném, addig, a mig én itt vagyok, azt kellene mondanom, hogy válaszszuk szét a rendőri bíráskodást a rendőri működéstől, ha mindjárt elhamarkodva is, mert ez által megszabadalunk egy nagybajtól. De én nem tekinthetem ezen szempontot. Nekem kívánnom, óhajtanom kell, hogy a rendőrség az őt megillető hatáskörben tökéletesen működhessék, de ez nem is áll ellentétben a rendőri bíráskodással magával. Csakhogy kívánnom kell azt is, hogy e biráskodás a rendőrség és bíróság egymáshoz való minden viszonyára kiterjedő alapos meghatározással jöjjön létre, mert ha kellő alaposság és részletezés nélkül egy pár szakaszban csak bizonyos elvek mondatnak ki, melyeknek alkalmazása az életben nehéz és a rendőrség működésére hátrányossá válhatik. A t. képviselő ur maga is felemlíti, ha jól fogtam fel indítványát, annak szükségét, hogy szabályoztassék a rendőri bíróság ós a rendőrség köztti viszony, sőt más, ezen alkalomból felmerülhető kérdés is. Én meg vagyok győződve, hogy ezen szabályozás azon egy pár szakasz által, melyet ő módosítani akar, jó nem lehet. Az eredménye nem lehetne más az ilyen fontos kérdésben való elhamarkodott intézkedésnek, mint egyfelől a rendőri hatóságnak megbénítása, másfelől magának a rendőri birói intézménynek, épen azért, mert rögtönözve, nem helyesen szerveztetett, hogy ugy mondjam, hitelvesztése a lehető legrövidebb idő alatt. Én pedig sem az egyiket, sem a másikat nem akarom és épen azért, mert az indítváuy határozottan kimondja, hogy a rendőrbíróság itt ezen néhány szakaszban szabályoztassék és minden egyéb fontos viszonyok itt mellékesen szabályoztassanak: én a képviselő ur indítványát magamévá nem tehetem, el nem fogadhatom. Egyet meg kívánok még jegyezni. A képviselő ur a rendőri birák kinevezésének módját is meg akarja már most állapítani. A rendőri birák kinevezése valóban szabad államokban sem mindenütt történik az igazságügyministerium utján, hanem a rendőrség élén álló belügyminister felterjesztésére és ellenjegyzésével. Ez ismét egy fontos kérdés, mely megfontolást, megvitatást igényel és nem dönthető el igy mellékesen, elhamarkodva. Ezt csak a többek közül például hozva fel, a magam részéről igen kérem, hogy azok, a kik méltóztatnak belátni azt, hogy a rendőrség szervezésére nagy szükség van és a kik méltóztatnak belátni azt is, hogy ha ezen javaslat törvénynyé nem lesz, az sokkal nagyobb baj, mintha a rendőri biráskodás talán egy esztendővel később, de helyes alapokon szerveztetik, méltóztassanak a szöveget ugy, a mint van elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ha senki sem kíván szólni, fel fogom tenni a kérdést. Minthogy Grünwald Béla képviselő ur új szakaszt indítványoz, a kérdés az lesz: elfogadja-e a ház az új szakaszt, igen va-ry nem; együtt járván ezen kérdéssel az is, vájjon a 8., 9.', 10. és 11. §§. az új szakasz elfogadása esetén visszautasittatnak-e a bizottsághoz. (Helyeslés.) Mielőtt a kérdést feltenném, fel fog olvastatni az indítvány. 48*