Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-367

376 S(57- országos ülé: Hermann Ottó képviselő nr a c) pont után egy új pont beszúrását indítványozta, a mely d) pont leone. Ha ez elfogadtatnék, a következő d), e) és f) pontok megnevezése megváltoznék. Ezen új d) pontra külön kell szavazni. — Mielőtt erre nézve a kérdést feltenném, méltóztassék meghallgatni Hermann Ottó képv. módosítványát. Beőthy Algernon jegyző {olvassa Hermann Ottó indítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a Hermann Ottó képviselő ur által javasolt új d) pontot? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el, ennélfogva a módosítvány elesik. Következik a régi d) pont. Mednyánszky képviselő ur módosítványával szemben, mely elvileg ugyan nem ellenkezik, de más szerkezetet javasol; az eredeti szöveget teszem fel először szavazásra s ha az elfogadtatik, a módosítvány, mely előbb fel fog olvastatni, elesik. Beöthy Algernon jegyző {olvassa Mednyánsky módosítványát). Elnök : M<»g kell jegyeznem, hogy b. Mednyánszky Árpád képviselő ur az általa a d) ponthoz javasolt módosítás értelmében a pont első sorát kihagyatni kívánja s helyébe az általa javasolt szöveg beiktatását hozza javaslatba. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a d) pontot a bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a bizottság szövegezése szerint fogadván el a d) pontot, a módosítvány elesik. Következik az e) pont, erre nézve Szederkényi képviselő ur módosítványt adott be. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház az e) pont eredeti szövegét, ha az elfogadtatik, akkor a módosítvány, mely némileg ellentétes szöveget javasol, elesik. Méltóztassanak meghallgatni a módosítvánvt. Beöthy Algernon jegyző olvassa Szederkényi Nándor módosítványát). Elnök:: Kérdem, méltóztatik-e a t. ház elfogadni az e) pontot a bizottság eredeti szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a bizottsági szöveget fogadja el, ennélfogva a módosítvány elesik. Minthogy pedig az f) pont ellen észrevétel nem tétetett, ennélfogva az f) pontot változtat] anul elfogadottnak jelentem ki. Grünvald Béla: Méltóztassanak megengedni, hogy mindenek előtt azt indokolhassam, miért szólalok fel a 7—8. §§. tárgyalása köztt. Én a t. ház kegyes engedélyével e helyen szeretnék egy indítványt tenni a rendőri bíráskodás életbeléptetése tárgyában. Nézetem szerint ezt czélszerűbben sehol sem lehet megtenni, íöárezins 14. 188!. j mint ezen a helyen. A 7. §-sal be van fejezve a rendőrség hatáskörének és illetékességének a szabályozása. A rendőrség illetékességi körében hallgatag, a nélkül, hogy a törvényjavaslat ezt megemlítené, tartozik a rendőri bíráskodás is. Nem ezen törvényjavaslatban, hanem egy más már létező törvényben ki van mondva, hogy a rendőrség Budapesten a rendőri bíráskodást is gyakorolja, azonban a törvényjavaslatban hallgatag ez is, mint a rendőrség hatásköréhez tartozó tevékenység foglaltatik benn. De van még egy más ok is és ez az, hogy a 8, 9, 10, 11. §§-ok azon esetre, ha a rendőri biráskodás eszméje elfogadtatnék, módosulást szenvednének. Czélszerű e kérdést eldönteni, mielőtt a 8, 9, 10, 11. §§. tárgyalásába bocsátkoznánk. Ha a t. ház megengedni méltóztatik, e helyen indokolni fogom indítványomat, a mely azt czélozza, hogy a rendőri biráskodás intézménye oly értelemben és az 1869 : IV. törvényezikk minden kellékeivel biró közegek által gyakoroltassék, már e törvényjavaslatban felvétessék. A ki az általános vitát figyelemmel hallgatta végig, az mindenkire azt a benyomást tette, hogy közttünk elvi különbség nincsen. Mindnyájan elismerték azt és a t. kormány, mely ezen felfogás ellen nem szólalt fel, hallgatag szintén beismerte, hogy a rendőri bíráskodás életbeléptetése szükséges. Elismerte mindenki, hogy ezen intézmény a rendőri jog elfogulatlan alkalmazásának és a személyes szabadságnak egyik igen nagy biztosítéka. Minél kevesebb ellentét van közttünk e tekintetben, azt hiszem, annál könnyebb ezen nagy és fontos intézmény életbeléptetése. Itt azon kérdés merül fel, hogy e törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tárgyalható-e ezen kérdés és hogy ezen törvényjavaslatba ezen intézmény felvehető-e a nélkül, hogy a fővárosi rendőrségnek oly annyira kívánatos végleges szervezése elhalasztassék vagy késleltessék? Azon meggyőződésben vagyok, hogy nem hozható fel fontosabb indok, a melylyel a rendőri biráskodás életbeléptetését a fővárosban megakadályozni lehetne. Az első aggály, a melyet a kormány az indokolásban nyilvánított és a melynek a kormány részéró'l az általános vitánál kifejezés adatott, az volt, hogy igen bajos volna a rendőri bíráskodást a bűnvádi eljárás életbeléptetése nélkül nálunk a fővárosban szintén életbe léptetni. Én azt hiszem, t. ház, hogy ha közelebbről tekintjük a dolgot, ebben a körülményben nem láthatjuk annak akadályát, hogy a fővárosban a rendőri biráskodás intézménye életbelépjen, mert a kettő között semmi szoros, organicus összefüggést nem látunk. Vannak törvényhozások, melyek az összefüggést a rendőri eljárás és bűn-