Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-366
358 866. orsiágos ülés mÉrtóns, 12. 1181. Elnök: Gyakorlatilag ezen tárgyalási mód még nem volt alkalmazásban. De történhetik a tárgyalás igy is. Mindenesetre szükséges itt is, mint minden vitánál, hogy a ház először általánosságban fogadja el a szakaszt. Lehet oly képviselő is, a ki az egész szakaszt nem fogadja el és csak akkor nyilatkozhatik, ha az egész szakaszról van szó. Minthogy pedig az egész szakaszról már szó volt, most lehet az egyes pontokra átmenni. Ezen esetben a módosítványokat, melyek beadattak, az illető pontnál vennők elő. (Helyeslés) Szükséges lesz, ha ezen tárgyalási mód elfog.idtatik, felolvasni a bekezdést és azután az egyes pontokat. (Helyeslés.) Horváth Gyula: Én ezen kérdésre vonatkozólag bátor vagyok felhozni azt, hogy ha meghouosittatnék az, hogy a szakasz egyelőre általánosságban fogadtatik el a ház által és azután pontonkint tárgyaltatnék, akkor az következnék be, hogy minden szakasznál előbb általános, azután részletes tárgyalás tartatnék. Ez természetszerű következmény, mert már is azon kérdés merült fel, hogy általánosságban a t. ház elfogadta a szakaszt, de az egyes részletekhez hozzászólása vau. Az eddigi tárgyalásoknál is voltak olyan szakaszok, melyek igen fontos és különböző természetű tárgyakról disponáltak. A rendszeres tárgyalásnál mindenkinek joga volt az egész szakaszhoz vagy az egyes részletekhez hozzászólni. Ez által a tárgyalás siettetett és a tárgyalás az egésznek képét tüntette fel s bárki képes volt a kifejlődött discuesió alapján a szakasz egyik vagy másik dnpositiójához hozzászólani. De ha pontonkinti tárgyalás fogadtatnék el, megtörténhetik az is, hogy az egyik vagy másik képviselő a vita folyamán felmerült valamely nézethez, miután a szakasz azon része már letárgyaltatott, nem szólhatna hozzá. Méltóztassanak tehát az eddigi gyakorlatnál megmaradni annál inkább, mert az eddigi gyakorlat senkinek szólási jogát nem csorbította. (Helyeslés a jobboldalon.) Szederkényi Nándor: Én is a házszabályokhoz kívánok szólani. Ezen szakasz oly fontos és különböző természetű tárgyakat tartalmaz, hogy azokat comulative tárgyalni majdnem a czélszerűséggel ellenkezik. Ennélfogva támaszkodva a házszabályok 141.§-ára, mely igy szól: „Mind az általános vitában, mind a részletes tárgyalásnál az egyes pontoknál az alább irt kivételekkel mindenki csak egyszer szólhat." Én ezen szakaszra hivatkozva, kérem a t. házat, minthogy e szakasz egyes pontjai mind különálló és természetű dolgokat tartalmaznak, hogy ezeu szakasz értelmében az egyes pontokat külön méltóztassanak tárgyalni, hogy ahhoz egynek vagy másuak hozzászólni és nézetét érvényesíteni lehessen. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Nem kívántam a kérdéshez hozzászólni; de minthogy általános házszabályra agyarázat lett belőle, a házszabályok értelméről kivánom nézetemet elmondani. (Halljuk!) A 141. szakasz, midőn beszél a törvényjavaslatok tárgyalásáról és megkülönbözteti az általános vitát és az egyes pontokat, nem beszél az egyes szakaszok egyes pontjairól, nem is beszélhet róluk, hanem beszél a törvényjavaslat egyes pontjairól, vagyis szakaszairól, valamint eddig is azon gyakorlatot követte mindig a ház, hogy az egyes szakaszokat tekintette a törvényjavaslat egyes pontjainak és ellenkező gyakorlatot nekem felmutatni nem birnak. Ott, a hol a házszabály rendszerint megakarja engedni a szakaszoknak földarabolását, t. i. a szavazásnál, ott azt különösen megmondja. Én tehát kérem, hogy a házszabályoknak ily magyarázatot adni ne méltóztassanak. Ám ezen esetben méltóztassék a t. ház e §-t pontonkint tárgyalni, hisz a háznak egyes kivételes esetben jogában áll ezt elhatározni, — ezt nem is vonom kétségbe, — de a házszabályok ezen magyarázatot, szemben az eddigi gyakorlattal, nem tűrik meg. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A házszabályokban e tekintetben határozott utasítás nem foglaltatik s ily eset a gyakorlatban, legalább emlékezetem szerint nem igen fordult elő. Hanem az kétségtelen, hogy midőn egy szakasz több pontot tartalmaz, melyek nincsenek egymással szoros öszszefüggésben, előfordulhat az az eset, hogy a képviselő urak több ponthoz kivannak különkülön szólni. A ház e tekintetben mindig a legnagyobb előzékenységet tanúsította a képviselők iránt s én azt hiszem, hogy a tanácskozás rendjére nézve nem is tenne az ez alkalommal semmi változtatást, ha a pontonkinti hozzászólás megengedtetnék, csak azt volnék bátor javasolni a t. háznak, hogy miután mondhatom évtizeden keresztül hasonló esetek nem fordultak elő, ezen módot csak kivételesnek méltóztassanak tekinteni. Azt gondolom tehát, hogy ez esetben, minthogy itt csakugyan különböző tárgyak fordulnak egy szakaszban elő, módot kellene nyújtani mindazon képviselő urnak, kik egyik vagy másik ponthoz felszólalni kivannak, a nyilatkozásra. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a, §. bevezetését). Elnök: E szerint, ha nincs a képviselő urak köztt senki, a ki a szakasz bevezetéséhez kívánna szólni, következik az a) pont. Ehhez már Thaly Kálmán képviselő ur adott be módosítványt, mely azt kívánja, hogy az a) pont második sorában ezen szó helyett: „rögtöni" tétessék ezen szó: „gyors".
