Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-366
386. országos üiós márcnims 12. 1881. 351 előttem szólott képviselő ur módosítványa. És igy pártolván azon módosítványt, csakhogy a szövegezésével, megvallom, nem lehetek teljesen megelégedve, (Halljuk!) nevezetesen a helyett, hogy az 1848. éri XXXI. t.-cz. első s harmadik §-a, egyenesen a törvény rendelete indokoltainék, alapul az ennek alapján kifejtett gyakorlatra hivatkozik a képviselő ur és igy kerülő utakat keres, a mire szükség nincsen a törvénynyel szemben. Azt hiszem, hogy a színház-nyitásra vonatkozólag itt e házban többen is fognak nyilatkozni, én tehát ezen ügyre nézve, mely úgyis bővebben meg fog vitattatui, nem kivánok részletesen nyilatkozni, azonban ezen szakasznak, t. i. a 7. §-nak a) pontjára nézve vagyok bátor egy módosítványt benyújtani és ezen a) ponttal szemben én t. ház a fővárosi rendőrséget veszem védelem alá, a mennyiben én lehetetlenséget nem kivánok még a rendőrségtől sem. Már pedig az a) pont, a mennyiben igy fogadtatnék el, merőben lehetetlenségre akarná kényszerítni a rendőrséget. Áz mondatik ugyanis: „a szabad közlekedésnek biztosítása utczákon, utakon, tereken, a Dunán s bármely okból eredett közlekedési akadálynak rögtöni elhárítása kívántatik." Már ez, t. ház, engedelmet kérek, de sok esetben merőben lehetetlenség; a „rögtöni" szó helyett tehát én azt ajánlom tétetni, hogy: „az akadálynak gyors elhárítása". Midőn ezen módosítványt bátor volnék a t. ház figyelmébe ajánlani, felhasználva ezen szakasznál az alkalmat arra nézve, hogy a t. beliigyminister ur figyelmét az ezen pontokban foglaltak egyikére s másikára felhívjam s tőle felvilágosítást kérjek és egy másik pontra nézve egy kéréssel járuljak hozzá a jövőre nézve. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis az e) pont szerint a nyilvános előadások, mutatványok, tánczvigalmak, fáklyás és egyéb menetek a rendőrségnél jelentetnek be. Nem tudom már most, ide értetnek-e a bucsú-járatok és más egyházi menetek is, a melyek az utczákon történnek es esetleg a közlekedésnek akadályul szolgálhatnak az utczán, vagy pedig rendőri bejelentés nélkül nem eszközölhetők. Erre nézve nem va<>yok tájékozva, erre nézve tehát tájékozást óhajtanék, kérésem pedig a t. belügyminister úrhoz, ugyanezen pont továbi tartalmára vonatkozik, a hol az mondatik, hogy az ily üzletszerű előadásokért fizetendő díjak minimuma és maximuma a belügyminister jóváhagyásától tétetik függővé, azon ban a rendőrség által terjesztetik fel oda. A tisztán jótékonyezélú előadások és tánczvigalmak és effélék engedélyezéséért fizetendő díjakról itt szó sincs, már pedig ezen körülmény szerintem nem épen mellőzendő annyiban, hogy a főváros derék polgárságának jótékonysága és emberszeretete közismeretes. Itt gyakran tartatnak országos és néha külföldi czélokra, de legtöbbször magát a fővárost érdeklő jótékony intézetek javára előadások és tánczvigalmak. Igy, hogy mást mellőzzek, hangsúlyozom csak azt, hogy a fővárosi iskolaszékeknek majdnem mindegyike évenkint több jótékonyezélú tánczvigalmat rendez, a melyek jövedelméből száz meg száz szegény gyermek elláttatik téli ruhával. Ez a polgári életben Budapesten nagy mértékben kifejlett üdvös intézkedés. Sok szegény szülő és árvagyermek áldja ezeu jótékony intézkedést. Eddigelé azonban az ilyen jótékony táuczvigalmakért is bizonyos engedélyezési díjak szedettek, kérem tehát a t. beliigyminister urat, hogy mivel ő van hivatva a rendőrség által megállapítandó ilyen díjak jóváhagjására, méltóztassék méltányos tekintettel lenni a hasonló, tisztán humánus czélú előadások és tánczvigalmaknál, annyiban, hogy a polgárok ezek után ne legyenek kenj telének semminemű engedélyezési díjat fizetni. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) Antal Gyula jegyző (olvassa Thaly Kálmán módosít;-anyát): „Módosítvány a 7-ik §-hoz. Az a) pontban e helyett: „rögtöni" tétessék: „gyors". Báró Liptay Béla: Nem tudom, hogy a t. ház ezen szakaszt egyes pontok szerint méltóztatik-e tárgyalni, vagy pedig az egész szakaszhoz lehet hozzászólni és azután a szavazás történik pontonkint. (Felkiáltások balfelöl: Pontonkint í) Elnök: A t. ház ez iránt határozhat tetszése szerint. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a paragraphus egészben tárgyaltatván, mindenki előterjesztheti a maga módosítványát, a szavazás pedig pontonkint történt. Minthogy gyakran megtörténik, hogy egy képviselő több ponthoz is ad be módosítványt, azt hiszem, ez a gyakorlat czélszerü. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Pontonkint tárgyaljuk!) Báró Lipthay Béla: A t. elnök ur ezen nyilatkozatát annak tekintem, hogy a t. ház kívánja, miszerint ezen szakaszhoz általánosságban hozzászóljunk. (Felkiáltások a szélsőbalon: Pontonkint !) Felkérem a t. elnök urat, mébóztatnék ez iránt nyilatkozni. Madarász József: Tökéletesen igaza van az elnök urnak, a t. háztól függ, hogy óhajtja-e elhatározni, hogy az egész szakasz egyszerre tárgyaltassék, vagy pedig a házszabályok azon rendelkezése alkalmaztassák, hogy a pontok egyenként is tárgy altathatnak. Én magam sokkal helyesebbnek tartanám, hogy miután itt több igen nevezetes tárgy van egy pontban összefoglalva, némely pontok pedig olyanok, hogy a ház elfogadja, mondom, helyesebbnek és czélszerííbbnek tartanám, hogy a t. ház engedné meg, hogy a pontok egyenkint felolvastatván, egyenkint tárgyaltassanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.)
