Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-366

366- orsjfiáges ülés márcziwi 12. 1881. 355 vagyok megjegyezni, hogy a 41. §. szövege a fővárosi rendőrség szervezetére vonatkozik és ezen szervezetre vonatkozólag szól arról, hogy az a belügyministerium alatt áll — holott itt, mint a ministerelnök ur megjegyezni méltóztatott, az általános hatáskör is a fővárosi rendőrséghez való viszonyról szó 1 . A mi pedig Madarász kép­viselő ur azon véleményét illeti, hogy a második bekezdésben foglaltak különben is benne vannak a törvényjavaslat 2. §-ában, arra nézve is bátor vagyok megjegyezni, hogy a 2. §. általában kör­vonalozza a rendőrség teendőit is, holott a 4. §. — miután a törvényjavaslat szakaszai egymásból folyólag lánczolatosan kifejtik a rendőrség hatás­körét — második bekezdésében már specifiee a fővárossal szemben való viszonyát és hatáskörét szabályozza és igy nem tartom kihagyandónak. A mi pedig azt illeti, a mit Csatár kép­viselő ur mondott, — mellesleg mondva derült­séget keltőleg . . . (Mozgás a szélsőbalon) engedje meg a t. képviselő ur, e szakasz nem foglal magában semmit a főváros ellen, nem hogy a fővárostól jogot elvonna. E szakíssx második be­kezdése egyenesen a főváros érdekében, jogai megóvása és fönnálló jogai további biztosítása érdekében szól. Én itt nem találok semmi olyat, a mi a főváros rovására történnék, azért, mint előzetesen kijelenteni bátorkodtam, a minister­elnök ur módosítását az első bekezdésre nézve elfogadásra ajánlani, a többi két bekezdésre nézve kérem a szöveget fenntartatni. Csatár Zsigmond: Személyes kérdésben kérek szót. Én azt gondolom, hogy az előadói székről semmi néven nevezendő megjegyzésnek és rendre­utasításnak helye nem lehet. Tegnap Németh Albert képviselőtársamat Péchy előadó ur ugy érintette, a mint egyáltalában e helyről tenni nem lehet. (Közbekiáltások: Ez személyes kérdés f) Most az én beszédemre vonatkozólag derültségről be­szél. Ha valaki dereng, az az ő dolga, (Derült­ség jobbfelBl) hanem az előadó úrtól, vagy bárki mástól ily sottise-okat el nem fogadok. Elnök: Ha az előadó ur — mint a kép­viselő ur magát kifejezte — rendreutasított volna valakit, én lettem volna az, a ki szólt volna ellene, mert az csak nekem jogom ; de rendre­utasítás nem történt. (Helyeslés.) Ezen szót „de­rültség" pedig szokás használni általában. A 4. §-ra vonatkozólag egy indítvány és egy módosítvány adatott be. Az indítvány, me­lyet Szederkényi Nándor képviselő adott be, a 4. §. kihagyását kívánja, a módosítvány pedig, melyet a ministerelnök nyújtott be, a 4. §. első bekezdésére vonatkozik. Az első kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a t. ház a 4. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor ter­mészetesen az indítvány elesik. De ekkor követ­kezik ezen második kérdés: elfogadja-e a ház a §-t a ministerelnök módosítványával, igen vagy nem ? (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. ház a 4. §-t elvben és egészben elfogadni. (Elfogadjuk') A ház többsége elfogadja, igy I Szederkényi képviselő ur ellenindítványa elesett. Kérdem már most, elfogadja-e a ház a 4. §. első bekezdését a bizottság eredeti szövege­zése szerint, igen vagy nem? (Nem fogadjuk el!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogad­tatik el. Most következik az utolsó kérdés, elfogadja a ház a bizottság szövegezését a ministerelnök ur módosításával, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Elfogadta tátik. Baross Gábor jegyző (olvassa az 5. %-t). Csanády Sándor: T. ház! miután a szo­morú tapasztalat arról győzött meg engem, hogy a miuister urak nagyobb részben b irátjai az önkény­kedésnek, a zsarnokoskodásnak, barátjai a hatalom egykézbeni ós az ő kezökbeni összpontosításának, ne­hogy ;ÍZ illető minister urak által kibocsátandó rende­letek egyesek érdekeit vagy személyes szabadságát bántalmazhassák: az5. §. b) pontjához csak egyet­len egy szó hozzáadását indítványozom, mely abból áll, hogy a 6) szerkesztessék ily módon: „az egyes ministeriumok által kiadott törvény­szerű rendeletek." Tehát azt óhajtom és kívánom, hogy a minister urak csakis a törvénynyel összeférő törvényszerű rendeleteket bocsáthassa­nak ki. Antal Gyula jegyző (olvassa a módosít­ványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az intentió ellen nem lehet kifogás, csak hogy azt hiszem, hogy magában értetik, hogy csak törvényszerű rendelet bocsáttatik ki; és azért nem szeretném és óvakodnám itt ezen szót beik­tatni, mert akárhány 'törvényben épen azért, mert magától értetik, hogy csak törvényszerű rendeletek bocsáthatók ki, nincs ezen szó alkal­mazva, hanem általában van alkalmazva a ren­deletek kibocsátása. Ha már most itt kimondatik a „törvényszerű" szó, akkor még valaki azt következtethetné, hogy a hol ezen szó nincs kitéve, ott nem törvényszerű rendeletek is kibo­csáttathatnak. Kérem tehát a szövegnek változat­lan megtartását. (Helyeslés.) Kállay János: T. ház! En megvallom az igazat, hogy nem vagyok egy véleményben a t. ministerelnök úrral, mert történt már több ízben, hogy törvénybe ütköző rendeletek adattak ki a ministerium által azon reményben, hogy az országgyűlés utólagos jóváhagyását fogja ki­nyerni, mint ez a boszniai occupatió tekintetében is történt. Ha pedig törvénybe ütköző rendele­teket nem adhatna ki a ministerium, ilyen eset nem fordulhatna elő. Ennélfogva pártolom | Csanády t. képviselőtársam módosítványát. 45*

Next

/
Oldalképek
Tartalom