Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-366
366. országos ülés márcnius 12 1881. ; ^g Baross Gábor jegyző (olvass t a 2. %-t). Thaly Kálmán: Miután a törvényjavaslat, mint az általános vita keretében hangsúlyozva lett, egyike azoknak, a melyek a közéletben nagyon gyakran lesznek idézve, kezdve a legfelsőbb osztályoktól a nép legalsóbb rétegéig és mindenkire alkalmaztathatnak, következőleg én szükségesnek találom azt, hogy ha már egy törvényt megállapítunk, legyen az egyes részleteiben, kifejezéseiben a lehető legvilágosabb, félremagyarázhatatlan, correct, még irályi tekintetben is, a mennyire csak lehet. Ebből a szempontból kiindulva, előre is bocsánatot kérek a t. háztól, ha én ezen törvényjavaslat számos szakaszához fogok módosításokat benyújtani. Ezek közül egy-kettő ugyan meritorius, de nagy többsége inkább csak irályi. Sajnálom, hogy a t. ház plenumát kell terhelnem ily igazításokkal, de miután a közigazgatási bizottságnak, a hol ezen törvényjavaslat újabban dolgoztatott és tüzetesen tárgyaltatott, nincs szerencsém tagja lenni, tehát nem volt alkalmam ide vonatkozó óhajtásaimat másutt érvényesíteni. Ezt előre jelezve, bátorkodom ezen paragraphusnál is egy kis irályi módosítást ajánlani; t. i. az 5-ik sorban ez mondatik : „a megzavart békét és rendet helyreállítani, az ezek ellen vétőket kitudni és megfenyítés végett a hatóságnak feljelenteni." Ezea kifejezés: „kitudni" kétértelmű és nem correct. Én tehát e helyett ajánlom a következőt: „az ezek ellen vétőket kinyomozni." Csanády Sándor: Én is épen e tárgyra vonatkozólag akarok módosítást beadni, nevezetesen a 2. §. 5 sorában ezen szó helyett: „ki tudni" tétessék „kipuhatolni". Ez, azt hiszem megfelel azon eszmének, melyet a „kitudás" szóval kifejezni akartak. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem hal lottam jól azt.a szót, melyet Thaly képviselő ur proponált. Thaly Kálmán: Kinyomozni! Tisza Kálmán ministerelnök: Azt hiszem, t. ház, hogy ezen §-ban a „kitudni" szó, melynek értelme tisztán kivehető, megfelel. Lehet azt helyettesíteni —- nincs kifogásom ellene — e szóval „kipuhatolni", de e szó „nyomozás" az már némileg többet jelent, az már egész fajtáját jelenti a kitudásnak. A „kipuhatolás" kifejezést magam részéről szívesen elfogadom, de e kifejezést .kinyomozni", nem látom helyén lévőnek. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A 2. §-hoz két módosítás adatott be, maga a szöveg azonban nem támadtatott meg. Az 5-ik sorban előforduló ezen szó helyett: „kitudni" két más szó javasoltatik.". . . Thaly Kálmán: T. ház! Én részemről szívesen belenyugszom, hogy „kinyomozni" szó helyett „kipuhatolni" tétessék, Kekem csak az ellen volt kifogásom, hogy ezen szó „kitudni" kétértelmű lévén, az megfelelőbbel helyettesittessék. Ha már most a ministerelnök ur Csanády t. képviselőtársam módosítását hajlandó elfogadni, én ehhez csak gratulálok és a magamét visszavonom. (Derültség.) Elnök: Thaly képviselő ur módosítását visszavonta, e szerint csupán egy módosítással állunk szemben. E szerint a kérdés az lesz: elfogadja e a ház a 2. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha ez el nem fogadtatnék, akkor következik azon második kérdés: elfogadja-e a ház a Csanády képviselő ur módosítását? (Helyeslés.) Kérdem, elfogadja-e a ház a bizottság által ajánlott szövegesést ? (Nem!) E szerint a bizottság szövegezése nem fogadtatott el és azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a „kitudni" szót „kipuhatolni" szóval kívánja helyettesittetni. (Helyeslés), Baross Gábor jegyző' (olvassa a 3. %-t). Thaly Kálmán: T. ház! Ezen szakaszra is van módosításom; és pedig kettős: az egyik tisztán styláris, a másik némileg a dolog érdemére vonatkozó. Ugyanis a harmadik sorban azon kifejezés fordul elő: „Midőn más hatóságok által az említett teendőkben megkerestetik." Én szokottabbuak és magyarosabbnak vélném, ha „teendőkben" szó helyett „teendőkre nézve" tétetnék, minthogy a „teendőkben" szó idegenszerűleg hangzik. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy a következő bekezdésben az mondatik: „Működésében a fővárosi rendőrség szolgálatra kész, pártatlan erélylyel s emberszerető kímélettel köteles eljárni." Ez ellen semmi kifogásom sincs, sőt óhajtom magam is, hogy igy járjon el, de nem tartom elégségesnek ezen definíciót. Nevezetesen a fővárosi rendőrség működésében olyan dolgokat tapasztalunk, melyek nem egyszer a fővárosi mívelt közönséget, de még inkább az itteni szokásokkal ismeretlen idegeneket megbotránkoztatják. így megtörténik az nem egyszer, hogy egyebet ne említsek, hogy pl. az éjjeli razziák utján összefogdosott utczai söpredéket a hatvani utczában levő rendőrségi épületbe behurczolván, azokat fénye-? nappal egymáshoz párosával kötözve, hosszú vonatokban hajtják a fényes és nagy közönség között a dologházba, vagy a tolonczhelyekre az előkelő közönség nagy megbotránkoztatására. Az ily eljárás művelt, — nagyobb városokba nem való és mellőzendő volna, hogy legalább a reggeli vagy est órákban, midőn még az utczák a járó kelő közönséggel nincsenek tele, kisértetnének az ilv szerencsétlenek a dologházba, vagy a tolonczok, oda, a hová valók. (Helyeslés,)