Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-366

350 366. orsEágos ülés tnárczins 12. 1881. Sőt még botrányosabb eljárások is történnek ; nem akarok részletekbe bemeimi, hanem ha kívántatnék, szolgálhatnék szebbekkel is, a melyek a művelt társadalom képviselőit méltán megbotránkoztatnák. Én tehát okulva ezen előfordult példákon, melyek hogy ne ismétlődjenek, óhajtom; e czélból a következő módosítást vagyok bátor e második bekezdéshez benyújtani. Ugyanis ezen szavak után „pártatlan erélylyel" teendők legyenek a köretkezők : „de egyszersmind a művelt társadalmi tekintetek szemelőtt tartásával" ; a többi maradna. Ajánlom módosításomat elfogadásra. Antal Gyula jegyző (olvassa a módosítási.) Péchy Jenő előadó : T. ház! Á mi a styláris módosítást illeti, mely szerint „teendőkben" helyett „teendőkre nézve" tétessék, az ellen semmi kifogást nem teszek. A mi második módosítványát illeti, az ellen sem teszek kifogást érdemileg; azonban bátor vagyok megjegyezni, hogy már az is, a mi benne van a törvényjavaslatban, nem annyira a törvény keretébe, mint inkább a ministerium által adandó eljárási utasításba való s hogy ott röviden felvétetett, azt hiszem, az épen a közönség bizalmának felkeltésére és megnyugtatására történt; s ennek részletesebb kibővítésére itt nincs szükség, mert az majdan a rendőrségi utasításba lesz befoglalva. Es legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy azon utasításban erről részletesen gondoskodva lesz. Mondom, itt még azt is feleslegesnek tartom, a mi a törvényjavaslatban van. mert annak az utasításban lesz helye. Azért kérem, méltóztassék a képviselő ur első módosításával különben a szöveget változatlanul elfogadni. Elnök : Thaly képviselő ur a 3. §-hoz két módosítást adott be. Az első styláris módosítás, a második azonban a második bekezdésnek kibővítését czélozza. Ennélfogva azt hiszem, szükséges lesz a bekezdéseket egyenkint szavazás alá bocsátani. {Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. ház a 3. §. első bekezdését, melyhez Thaly képviselő urnak azon módosítása van, hogy „teendőkben" helyett „teendőkre nézve" tétessék, a bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Nem!) Nem fogadtatott el. Ennél fogva azt hiszem, kijelenthetem, hogy az első bekezdés a módosítással fogadtatott el. Kérdem már most, méltóztatik-e a második bekezdést a bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) A második bekezdés elfogadtatott. Ezen bekezdéshez Thaly képviselő urnak szintén van módosítványa, a mely szerint ezen második bekezde'sí kibővíteni kívánj a. Kérdem tehát a "t. házat, méltóztatik-e ezen kibővítést elfogadni és kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. A harmadik bekezdésre nézve észrevétel nem tétetvén, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az a bizottság szövegezése szerint elfogadtatott. Boross Gábor jegyző (olvassa a 4. §-t). Szederkényi Nándor: T. ház! Ez a szakasz az, a mely az általános tárgyalásnál egyikmásik helyről, de részünkről legkitűnőbb figyelem tárgyává tétetett és részben törvényellenesnek jeleztetett. E szakasznál most kötelességem részletesebben indokolni azon nézetemet, hogy e szakasz teljesen felesleges és egyszersmind itt maradván, oka lesz oly súrlódásoknak, a melyek kétségkivül a főváros municipális jogainak csorbítására, ha nem megsemmisítésére fognak vezetni. E szakasz szerint azon fővárosi rendőrség, a melynek hatáskörét, feladatát a 2. és 3. §§. részletesen és pontosan körülírják, a fővárosi törvényhatósággal coordinált állásba helyeztetik. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy „törvényes hatáskörén belől." Hát azt vagyok bátor kérdezni a t. belügyminister úrtól, hogy tulajdonképen mi értelme van itt ezen kifejezésnek: „törvényes hatáskörén belől coordinált állást foglal el"? Mi ez? A városi municipium már az előző szakaszok értelmében nem gyakorol rendőri működést; a városi metnicipiura a rendőri működés irányában coordinált állást nem kivan, de nem is foglalhat el. Miután a dolog igy áll, azt kérdem, hogy a fővárosi rendőrség honnan meríti azon jogalapot, hogy miután a fővárosi municipium nem kivan, de nem is foglalhat el vele azon működési körben coordinált állást, mert az valami értelmetlen volna, hát honnan meríti azt az indokot reá, hogy a rendőrségre az mondassék ki, hogy ezen törvényes hatáskörön belül a főváros nmnieipiiimával coordinált állást foglaljon el. En ezen §-ról egyenesen azt tartom, hogy ennek ezélja nem egyéb, mint a rendőrségnek a ronnicipiuinmal szemben politikai hatalommá emelése. A t. belügyminister ur e tekintetben tegnap helyreigazítóíag és magyarázókig szólalt fel. Azonban magyarázatát én nem fogadhatom el és itt vagyok bátor egyszersmind válaszolni t. Szilágyi Dezső képvdselőtársamnak is, (Halljuk !) a ki velem szemben tegnap azon álláspontot foglalta el, hogy nem érthet egyet ezen pontnál, de különösen ezen pont magyarázatára vonatkozólag az 1872 : XXXVI. t. ez. értelmezésénél arra nézve, hogy a városi municipium tisztán a rendőri működést, tehát a rendőrség execntiv jog-börét adta át. Erre nézve tehát