Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-342
23 S42. országos ülés január 31. 1SS1. rendelkezik. Igen természetes, mert a törvény a felebbezést meg nem engedi. Nem elégít ki a t. belügyminister ur nyilatkozatának utolsó pontja sem, a melyben előterjesztést igér a felebbezési eljárásokat, illetőleg a felügyeleti jognak mikénti gyakorlatára nézve. Mig ez megtörténnék, addig hosszú s mindenesetre bizonytalan idő fog letelni; pedig szükséges, hogy a törvény törvény maradjon az utolsó óráig, mig az más törvény által meg nem változtatik. De nem elégít ki a kérvényi bizottság Téleménye sem, mert hiányos, ki nem merítő. Tartalmaz intézkedéseket a jövőre, a mennyiben azok irott malaszt nem fognak maradni, de a jelenre nem terjeszkedik ki. Arra vélemény nincs, hogy G-ömörben történt-e sérelem és van-e helye az orvoslásnak, sem arra nézve, a mit Borsodmegye mond, hogy utasittassék a belügyminister, hogy a törvényt betűszerint tartsa meg, vagy mint Gömörmegye mondja, hogy a törvényt pontosan tartsa meg. Én ennél fogva a kérvényi bizottság véleményét változatlanul el nem fogadom, hanem bátor vagyok egy módosítványt beterjeszteni, a mely következőleg hangzik (Halljuk! Olvassa): „A ház annak kijelentése mellett, hogy a belügyminister urnak azon eljárását, a mely szerint a közigazgatási bizottságnak 1876: VI. t. ez. értelmében harmadfokú és végérvényes eldöntése alá tartozó ügyekben, a 61. §. esetén kivül, érdemileg határozott, az idézett törvény 59. §-ba ütközőnek tartja, felhívja a kormányt" és ugy tovább, a mint a kérvényi bizottság ajánlja. Ajánlom ezen módosítványom elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Baross Gábor jegyző' (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak igen röviden kívánok azokra reflectálni, a miket a t. képviselő ur elmondott. Mindenek előtt megjegyzem, hogy az a kérdés, vájjon a közigazgatási bizottságnak harmadfokú határozatával^szemben lehet-e egyenes törvénysértés esetében, mint semmítő bírónak a ministernek eljárni, nem most először fordul meg a t. házban. Más kérvények alapján — egy esetre épen emlékszem is egy iparügyi kérvényre — a ház már ezen eljárás iránt nyilatkozott. Tehát már ezen nyilatkozat által is indokot nyerhettem ezen eljárásnak magam részéről is alkalmazására. De engedje meg a képviselő ur, az ő okoskodása ezen szempontból már csak azért sem áll, mert én legalább a magam részéről a regaleügyékben, ha egyenesen megsértetett a törvény, fel szoktam oldani a határozatokat felülvizsgálat utján; azonban magam nem szoktam specificus határozatot hozni és nem is hiszem, hogy ily eset előfordult volna. A határozat feloldása természetesen megváltoztatása az eddigi határozatnak; de én különlegesen ezen ügyekben határozni nem szoktam. Méltóztassanak azonban meggondolni, vájjon lehet-e, mint Szontagh képviselő ur tette, azt mondani; ha alaki hiba volt, megsemmisítheti a minister az eljárást, de ha a törvény sértetett meg az alantas közegek által, akkor nem semmisítheti meg és nem rendelhet új eljárást ? Mert épen a regale-ügyekben igen furcsa eljárások követtetnek, a mint tán mindnyájan méltóztatnak tudni. íme itt van az eset, hogy valaki, a ki törvény szerint kereskedőnek tekintendő', nem olyannak tekintetik és az elbánás a törvények egyenes megsértésével ugy történik vele, mintha nem volna kereskedő.' Van más eset akárhány, hogy midőn a mi fennálló törvényeink a regale-ügyekben a valósággal elkövetett regale-csonkításért elkobzást rendelnek el, az alantas hatóságok bírságot, sőt kártérítést szabnak ki a regálé-bérlőnek Mondom, akárhány ilyen eset van, pedig ez egyenesen ellenkezik a törvénynyel, mert a törvény kimondja, hogy a kártérítés kérdése a bírósághoz tartozik. Ha az ily esetben az illető fél felfolyamodik s az ügy felülvizsgáltatván, a ministerium meggyőződik, hogy a törvény ellenére birság, kártérítés Ítéltetett meg: vájjon itt se lehessen azt mondania a ministeriumnak, hogy „ezen eljárás, mint af törvénybe ütköző, semmis, tessék a törvény értelmében új eljárást megindítani" ? En azt hiszem, hogy nemcsak lehet^ hanem kell is, mert a jogbiztonságra sokkal nagyobb veszély háromoluék abból, ha ez nem történnik, mint abból, ha megtörténik. (Helyeslés a jobboldalon.) Törvényeink sok irányban nem intézkednek eléggé s magam is elismerem, hogy itt is ilyen az eset és szükségesnek tartom a szabályozást; de méltóztassék megengedni, a mikor nálunk minden egyes esetért, mely lent elkövettetik, felelőssé tétetik a kormány, akkor azt a módot nem szabad tőle addig is megtagadni, hogy a főfelügyeletet, melyért felelős, sikeresen gyakorolhassa. (Helyeslés jobbfelöl.) Van még egy megjegyzésem a képviselő ur előadására. 0 előadja azt is, a kérvényben nem tudom benne van-e, de előadásában benne volt, hogy Grömör megyében a közigazgatási bizottság a minister rendelete ellen felirt, másodszor is declarálta, hogy azt nem teljesíti és a minister mégis végrehajtotta. Már bocsásson meg nekem a t. ház, ha e t. urak annyira védelmezik a törvényt, a mennyire azt védelmezni látszanak, méltóztassanak azt meg is tartani és megtartani abban is, hogy gondolják meg, hogy a közigazgatási bizottságnak a rendelet végrehajtását megtagadni nincs joga; mert folyamodhatik a