Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-364

364. erszáKft* iiiö*. iuárczing 10. 1881. 319 a kik Chimít, Dél-Amerikát, az egész világot bejárták s azt mondták, hogy olyan nincs az egész világon. A rendőrség ezen ágára nézve minden óra, minden perez, a mely elvész, vétek. Épen az előttem szólott t. képviselő ur által mondatott, hogy e törvényjavaslatban a rendőrségnek különös nagy hatalmat adunk. A ház szélső baloldalán ülő képviselő urak összetévesztik a rendőrséget a politikai hatalommal. Megengedem azt, hogy lehet a rendőrség közegeit politikai, nemtelen czélokra felhasználni, hanem méltéztassék elhinni, hogy egy nemtelen politika épen a rósz rendőrségnél talál magának eszközöket, sőt ellenkezőleg, minél roszabb a rendőrség, minél rosszabbul van az organisálva, annál nagyobbak azon visszaélések, a melyeket egy politikai hatalom ezen rendőrséggel elkövet. Én nem találom, hogy itt a rendőrségnek valami nagy hatalom adatik. Ellenkezőleg a rendőrségnek nem adatik meg teljesen azon kör, a mely azt megilleti. A rendőrségnek még ezenkívül igen sok teendője fog maradni, a meiylyel egy loeális rendőrségnek birnia kell, például a piaczi rendőrség, ez a lakosságnak legnagyobb érdekében van és mégis Németh Albert t. képviselő ur jogtalan befolyásnak tartotta azt, ha a rendőrség a piaezon kutat, utána néz, hogy vannak-e ott az egészségnek ártalmas, hamisított czikkek. Hiszen más törvényhozások pl. a franczia oly szigorú törvényt hozott az élelmi czikkek meghamisítására, hogy mig mi nálunk csak arra szorítkoznak, hogy pl. nálunk a rósz, hamisított bort, tejet kiöntsék, addig a franczia törvény szerint egészen három esztendei börtönre lehet az ilyenek elárusítóit ítélni. Az ilyenek mind segédeszközök lehetnek a rendőrségnek arra, hogy magát a lakos-ággal megkedveltesse és ha vannak a rendőrségnek egyes ágai, a melyek a lakosságra nézve kellemetlenek, ugy másrészről vannak olyanok, a melyek a lakosságra nézve valóságos szükséget képeznek. Méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy itt Budapesten a közkocsik concessionálásának joga a városnak van átadva és tapasztaljuk itt azt az anomáliát, hogy a hol nálunk olcsó lovak vannak és olcsó a lótartás, Budapesten vannak a legrosszabb kocsik a világon. (Felkiállások a szélső haloldalon: Ez nem. áll!) Egy civílisált fővárosban oly kocsikat, mint pl. a pesti omnibuszok látni, nem lehet. így a kocsiknak semmi rendszeres megvizsgálása nincs. A kocsisok büntetése teljesen illusió, mert itt csak arra szorítkoznak, hogy vagy pénzbüntetésre, vagy egy pár napifogságra itélik és húsz eset közül is csak egyszer történik ez, itt nincs úgynevezett hajtási engedély, pl. a kocsisok nem vizsgáltatnak meg előre, hogy tudnak-e hajtani, stb. pedig ez mind a lakosság kényelmére szolgál. Most engedtessék meg nekem Budapest helyi viszonyaira reflektálnom és bizonyítanom, hogy az előttünk fekvő költségvetés egyáltalában nem mondható valami roppant nagynak. Budapest helyi viszonyai különösek, egyrészről a gyárlakosság, másrészről a város terjedelme és a temérdek proletariátus, mely Budapesten létezik, képeznek nehézséget és okozzák a roppant költséget. Innen a nagy rakonczátlankodás, minőt, kivéve néhány gyárvárost, alig találunk. Nehézség van abban is, hogy a rendőrség évek hosszú során át nem fejtett ki erélyt. A mi a rendőrségnek igazságszeretetét illeti, a törvényhozásnak semmi intézkedése nincs e tekintetben, hogy a rendőrség felelőssé tétethessék. Nálam sokkal hivatottabb és szakavatottabb erők fogják részletesen kifejteni, hogy a rendőrség felelősége milyen legyen, mely kihágásokat kell disciplinaliter fenyíteni s melyek tartoznak a törvénykezéshez ; minden esetre igen szükséges lett volna, ha már e törvényjavaslattal együtt beterjesztették volna a rendőri bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, mert tessék elhinni, hogy mindenhol, a hol nincs rendőri bíráskodás, a rendőri működés roppant nehéz. Ott, hol a lelkiismeretes rendőr egy személyben végrehajtó közeg is, biró is, annak szerepe az odiosusság bizonyos nemével bir. Magam tapasztaltam, menynyire örülnek a józan és műveit rendőrök, hogy ha nekik egy ügyben nem kell a végrehajtásnál tovább menniök. Másrészről ugy áll, hogy ha egy harmadik egyén itél, ki nem foly közbe a végrehajtásnál, az az illető félre sokkal nagyobb megnyugvást szül még akkor is, ha a büutetés talán nagyobb. A rendőri bíráskodást tehát okvetlenül szükségesnek tartottam volna e törvényjavaslattal egyszerre behozni. T. ház! Leszek bátor majd a részletes vitánál több megjegyzést tenni. Ma, a mit mondottam, csak általában akartam elmondani. Én e törvényjavaslatban, ha ezzel visszaélés nem történik, mi előre láthatatlan, mi bármely rendőri alkotásnál megtörténhetik, egy előrelépést látok s mint ilyent elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki sem téljegyezve Szilágyi Dezső: T. ház! Megvallom, igen sajátságosnak tartom a t. kormány részéről, mely egyetlen egy törvényjavaslatot sem tudott a házban bemutatni, mely ellen ilyen ellenvetések és ilyen megtámadások nagyobb mérvben történtek volna — és mégis a t. ministereínök ur megelégszik azon rendes tactikával, hogy igyekszik a vitának velejét, a vitának érdemét azzal elaltatni, hogy bevárja a vitának bezárását, mielőtt érdemleges védelemre méltatná. (Felkiáltások: Hiszen szólott!) Hogy a ministereínök ur szólott, ! hogy Borosa képviselő ur is hallotta, az igaz,