Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-356
356. országos ülés február 24. 1881. 217 oOO. UlCuZiAurUD U I i TJÜJ« 1881. évi február hó 24-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai : Jegyzőkönyv-hitelesítés. A bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Trefort Ágoston, Bedekovits Kálmán, b. Kemény Gábor, gr. Szapáry Gyula, Pauler Tivadar, Ordódy Pál, Szende Béla. (Az ülés kezdö'dik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Baross Gábor jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólani kívánók neveit Antal Gyula, az azok ellen jelentkezőket Molnár Aladár jegyző urak jegyzik. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Baross Gábor jegyző (olvassa a f. hó 23-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs. Következik a napirend, vagyis a bélyeges illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Antal Gyula jegyző (olvassa a 8. és 9. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 10. §-f). Funták Sándor előadó: A 10. §. kihagyását kéri az igazságügyi bizottság, mert nem helyezkedhetett arra az álláspontra, hogy az igazságszolgáltatás terén, első sorban mindig csak a fináncziális érdeket és ne az igazságszolgáltatását tekintse. Beismeri ugyan azon jogát a financziának, hogy a mennyiben érdekei az igazságszolgáltatás terén megsérülnének, ezt KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. j megtorolhassa és megbüntethesse, de megkívánja az államtól, mint igazságszolgáltatótól azt, hogy az igazságot kereső feleknek jogait megvédje és jogviszonyainak lebonyolítását eszközölje. E szakasz nem annyira az igazságszolgáltatásra és a szerzett jogoknak első vonalban való lebonyolítására, hanem a pénzügyi érdekekre tekint. Azonban nemcsak ez a nézpont vezérelte az igazságügyi bizottságot e szakasznak kihagyására, hanem az is, hogy bélyegtelen okiratoknak birói figyelmen kivül hagyásával nemcsak a feleknek érdekei azonnal megsérülnének, hanem ez által egyszersmind egész törvénykezésünkkel is ellentétbe jönne e szakasz, mert törvénykezésünk terén oly bonyodalmakat idézne elő, melyek semmiesetre sem állanának arányban azon fináncziális érdekkel, melyet a financzia e tekintetben elérni óhajt. Méltóztassék figyelembe venni azt is, hogy e §. nem gondoskodik arról, hogy vájjon mi történjék azon okiratokkal, azon perekkel, melyeket a biró bélyegcsonkítás : , bélyegrövidítés és bélyeghiány miatt elutasít; mi történik azon határidőkkel, melyek ki vannak tűzve, ha ily okiratok, melyek határidőre be vannak adva, bélyeg hiányában visszautasittatnak és végre, ha tekintetbe vétetik azon érdek, mely az ily visszautasításokkal eléretni kívántatik, az oly csekély, hogy alig jöhet figyelembe, a mennyiben e szakasz fenntartása nagy érdekek megsértését okvetlenül vonja maga után. (Halljuk!) Nevezetesen ezen §. fenntartásával csak az érethetnék el legjobb esetben is, hogy azon bélyeg, melyet az államkincstár utólagosan minden-
