Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-321

321. országos ülés következik, hogy ezen árvíz a hibás szabályo­zásnak lenne eredménye. Azonban bármint legyen a dolog, tagadha­tatlan, hogy az 1876-iki árvíz megmutatta, hogy a mindszenti magaslat nem árvízmentes többé és hogy ennek mentesítéséről gondoskodni kell; gondoskodni pedig egyébként nem lehet, mint úgy, hogy ha ezen magaslat is töltésekkel men­tetik meg a Tisza árjától. Igen t. elődöm ennek tudatában még 1879-ben elrendelte, hogy eresz­ben tervek készüljenek. El is készültek ezen ter­vek és igen t. elődöm meghagyta a mindszent­apátfalvi társulatnak, hogy azon tervek alapján indittassék meg a munka. Időközben azonban Mindszent községe azt kérte, hogy ezea tervek módosíttassanak és azon tölfésvonal más irányba vezettessék. Ezen kére­lem folytán újra helyszíni vizsgálatot rendelt el igen t. elődöm és ezen vizsgálat alapján ezen töltéstervek módosíttattak. Akkor — áprilisban — újra meghagyta t. elődöm, hogy már most fog­janak a munkához. A mindszent-apátfalvi társulat f. évi Julius 5-én tartott ülésében azonban ki­nyilatkoztatta, hogy ő nem hajlandó a munkát teljesíteni. A társulatnak jegyzőkönyve, valamint Cson­grád megyének e ^részbeni felirata aagnstuszban érkezett hozzám. Én azon meggyőződésben lévén, hogy ily munkánál, mely többek által végrehaj­tandó, mindenesetre egyik főszükség az, hogy az illetők hozzájárulási aránya meg legyen álla­pítva, a mi még akkor nem volt megállapítva, jóllehet teljesen ismerem és meg vagyok győ­ződve arról, hogy t. elődöm intézkedése egészen helyes volt, mégis, minthogy először — mondom •— az arány nem volt megállapítva, másodszor, mert azt sem lehet tagadni, hogy a bökény­mindszenti társulat is épen úgy köteles vízmentes magaslatot keresni töltései összekapcsolására, va­lamint a mindszent-apátfalvi is és hogy e szerint az építményekben annak részvéte sem vonható kétségbe: én mindenek előtt a dolgot az illetők kölcsönös megnyugvásával kívántam elintézni és azért kiköldtem egyik közegemet, hogy az ér­deklettekkel tárgyalásokba bocsátkozzék, termé­szetesen az illető megyének közbejöttével és ezen tárgyalások eredményét nekem terjessze elő. A ministerium illető közege csakugyan ki is ment és a tárgyalást meg is tartotta, melynek folya­mán mind a mindszeat-apátfalvi társulat kikül­döttje hajlandónak nyilatkozott a töltéseket ki­építeni, mind a többiek is hajlandóknak nyilat­koztak a hozzájárulásra a következő feltételek mellett: Először — elhagyom a mellékeseket és csak a főbbeket említem — hogy az állam egy bizo­nyos mérvben járuljon hozzá még pedig a költ­ségek V 4 része erejéig; másodszor, hogy az ezen .cezcmber Ki. 3 880. 69 fölül levő költségek osztassanak fel tiz részre és azok Vio részét Mindszent községe, 8 Ao részét a bökény-mindszenti társulat és 6 A° részét a mindszent-apátfalvi társulat viselje. A mindszent­apátfalvi társulat építése ki a töltéseket, mig a töltések fenntartása a bökény-mindszenti társu­latot terhelje. Minthogy a terv 1 §4,000 forintra van téve, ékből következett volaa, hogy az ál­lamnak 31,000 és néhány száz frttal kellene já­rulni a töltések kiépítéséhez. Én részemről, t. ház, valamint arról meg vagyok győződve, hogy az állam arra, hogy ezen töltések kiépítéséhez járuljon, jogi szem­pontból nem kötelezhető, úgy másrészről nem zárkózhatom el azon tekintetek elől sem, melyek méltányossági szempontból mégis javasolják, hogy az állam is az illetőknek segélyt nyújtson, egyrészt azért, mert ha ott csakugyan az árvíz áttör, tagadhatlan, hogy igen nagy területet fog az elönteni, még pedig nem csak az illető tár­sulatnak területére, hanem azon túl is fog ter­jedni ; másrészt azért, hogy a hosszú idő óta tartó villongás, mely ezen társulatok köztt van, közös egyetértéssel mégszüatettessék ; harmadszor, mert azt sem lehet tagadni, hogy Mindszent köz­sége és a bökény-mindszenti társulat gyengébb, mintsem, hogy folytonosan ilyen költségeket minden segély nélkül elviselhetne. En tehát a kormány részéről kinyilatkoz­tattam, hogy a kormány hajlandó ezen építke­zési költségekre 30,000 frt kamatnélküli előle­get adni, melyre uézve azután, mikor a kormány előterjesztésére a törvényhozás azon járulékokra nézve elvileg fog határozni, mely járulékot ne­talán az állam a tiszaszabályozási munkálatokra elvállalna, akkor történjék véglegesen intézkedés, vájjon ezen kamatnélküli előleg kölcsön legyen-e, vagy pedig ajánlat a társulati munkálatokra. igaz, hogy a budgetben ezen összeg nincs felvéve, a kormány mégis azon reményben aján­lotta fel ezt, hogy a törvényhozás annak idejé­ben, midőn majd póthitelt fog erre nézve kérni, tekintetbe véve azt, hogy egy nagy vidéknek árvízmentesítésére szolgál ezen összeg, engedé­lyezni fogja. Én részemről ennek folytán felszó­lítottam as illetőket, hogy tekintettel arra, hogy a kormány 30,000 frt kamatnélküli előleggel hajlandó a munkákhoz hozzájárulni, nyilatkozza­nak e tárgyban. És erre nézve már ezelőtt Mind­szent községe nyilatkozott, hogy ő az ő küldöt­tének a tárgyalások alkalmával tett kijelentését és ajánlatát jogerejűnek elfogadja. A mindszent-apátfalvi társulat attól tette nyilatkozatát függővé, vájjon a többi érdeklettek elfogadják-e. Ennek következtében a mindszent­apátfalvi és bökény-mindszenti társulatot értesít­vén, hogy a kormány minő feltétel mellett kivan a munkákhoz hozzájárulni, felszólítottam őket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom