Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-320

45 320. országos ülés deczember 15. 1880. állami gépgyárra mutatkozólag, a közlekedésügyi ministerhez ; továbbá: deez. 15 Füzesséry Géza, a szólásszabadság és ülésezési jog megsértése miatt, a helügyministerhez." Elnök: Az ülés végén a szokott időben a képviselő ur^k elő fogják terjeszteni interpellátiójukat. Napirenden van a gazdasági bizottságjelentése, a képviselőház deczember havi költségvetése tárgyában. Baross Gábor jegyző (olvassa a jelentést.) Elnök: Méltóztatnak elfogadnia jelentést? (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a jelentés elfogadtatik és e szerint az elnökség annak folyóvá tételére utasittatik. Következik a könyvtári bizottság jelentése, a képviselőház könyvtárának költségvetése iránt. Baross Gábor jegyző (olvassa a jelentést. Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház ugyanazon összeget megszavazza, mely eddig utalványozva volt. (Helyeslés.) Következik a napirend további tárgya, a véderő bizottság jelentése és törvényjavaslat az 1881-ik évre kiállítandó ujonczok és póttartaléki jutalékok megszavazása iránt. Méltóztatnak a bizottság jelentését felolvasottnak venni? (Felolvasottnak vesszükí) Ha felolvasottnak venni méltóztatnak, szó illeti az előadót Gr. Ráday Gedeon ifj. előadó: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatra nézve a vederő-bizottság jelentésében már kifejezte azon indokokat, melyek alapján a törvényjavaslatot, mely tulajdonképen csakis egy már megalkotott törvénynek természetszerű kifolyása és következménye, — a háznak elfogadásra ajánlja. A tárgyalás megkezdése előtt netaláni félreértések kikerülése végett, bátor vagyok megjegyezni, hogy a törvényjavaslat indokolásához csatolt mellékletben, a hol a 10 évi létszám kiszámítva van, egy sajtóhiba csúszott be. Ugyanis az évi jutalék fogyatéka nem 40, hanem csak 4 százalék. Egyébiránt bátor vagyok a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon és középen.) Thaly Kálmán; T. ház! Már két izben volt szerencséin felszólalni e minden évben előforduló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. Mindkét izben a közös hadsereg kérdését egy kissé tüzetesebben fejtegettem, valamint a múlt évben az njonczozás körüli viszonyokat is részletesebben megbeszélve, kijelentettem ugy magam, mint t. elvtársaim nevében, hogy mi, kik alkotmányunk sarkalatos főpontjának tekintjük az önálló nemzeti hadsereg létesítését, (Ugy vanl Ugy van! a szélső baloldalon) ezen elvünkhöz ragaszkodva, a közös hadsereg részére egyetlen ujonczot sem szavazunk meg. (Helyeslés szélső balfelöi.) Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell ezúttal, hogy az alkotmány tekintetében semmi oly körülmény, semmi oly lényeges változás nem állott és nem állhatott be, a mely pártunk tagjait jelzett sarkalatos elvünktől eltéríthetné. Ahhoz rendületlenül ragaszkodunk s mint az önálló magyar hadsereg hivei kijelentjük, hogy a közös hadsereg részére ujonczokat nem szavazhatván meg, ezen törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben el nem fogadhatjuk, (Helyeslés szélső halfelöl.) Az ezen programmunkon sarkaló alapelveken kivül mások is vannak még, a melyek különösen a jelen alkalommal tartanak vissza minket attól, hogy az ujoaezok megajánlását megtagadjuk. A főindoktól eltekintve, oly körülmények merültek fel az újabb időben a közös hadügyi kormányzat terén, melyek még inkább megingatták bennünk, sőt mondhatni, a magyar nemzet többségében a bizalmat ezen intézmény iránt. Ha visszatekintünk a legközelebbi delegatiók tárgyalásaira, a hadügy minis térnek ottani előterjesztéseiből és a megszavaztatni kért és meg is szavazott összegekből napnál világosabban kiderül az, hogy a közös hadügyi kormányzat férfiai csak az osztrák-magyar monarchia túlsó államának védképességére tekintenek, mig a szorosan vett magyar koronához tartozó államok védképességét teljesen elhanyagolják. Utalnunk kell, t. ház, itt azon 14 millióra, mely a krakkói, a przemysli, a polai és a déltyroli várerődítésre kéretett és megszavaztatott. Minthogy azonban ez nem tartozik e törvényjavaslathoz s minthogy a véderőtörvény revisiója alkalmával, a mely utóvégre is tárgyalás alá fog kerülni, lesz helyén kifejteni elveimet arra vonatkozólag, hogy mennyire elhanyagoltalak a magyar haderődítészet ügye; csak megérintem, hogy a legutóbbi deiegatió alkalmával megszavazott 14 millió, a melynek tetemes részét a 67-ik évi kiegyezés értelmében Magyarország fedezi, tisztán osztrák erődítésekre ruháztatik be, mig Magyarországnak kivált Oroszország felőli elhanyagolt védelmére és az itteni erődítések védképességének, emelésére, a mire még Komáromnál is, ezen egyetlen elsőrangú várunknál, szükség volna, mi sem történik. Ezt ezúttal csak constatálom és ennek stratégiai és szorosan vett haderődítési szempontokból való bírálatába nem bocsátkozom, mert nem tartozik a jelen törvényjavaslat keretébe. Csupán azért hozom fel, hogy hangsúlyozzam, hogy még ezen ok is elidegenít minket a közös hadseregtől, mert az azt kormányzó körök Magyarország védelmi képességét elhanyagolják és csakis a monarchia túlsó államának védelmére terjeszkednek ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azonban van még egy másik szempont is,