Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-335

335. országos ülés január 22 18SI, 2Ő7 hol az ipari fejlődés minden erőlködés daczára csak a házi konybakertészet silány dimensióira van kárhoztatva; ötödfél millió vámjövedelem akkor, midőn — hogy ne szóljak Anglia 193 millió forint, Francziaország 125 millió, Oroszország 140 millió frt múlt évi előirányzat szerinti vámjövedelmeiről, — akis Dániának 7 és fél, Svédországnak^ millió, Spanyolországnak 40 millió frt vámjövedelme volt az 1880 évi előirányzat szerint, sőt még Szerbiában is 55 kr. vámjövedelem esik egy fejre, holott nálunk csak 30 kr. és ha abban a fejarányban jövedelmeznének a vámok, mint az említett kisebb államokban, akkor a 4 és fél millió bel vett kellene lenni Magvarország vámjövedelmének : Szerbiához viszonyítva 8 és fél millió, Spanyolországhoz viszonyítva 36 millió, Svéd- és Norvégországhoz viszonyítva 45 millió, Dániához viszonyítva 75 millió frtnak. Emlékezzünk vissza, mily hatalmas pénzügyi eredmények voltak kilátásba helyezve a pénzügyi vámok és a vámok aranyértéke után és mit látunk? Mindjárt az 1879. évre előirányoztatott az összes monarchia minta-vámjövedelme 11.841,000 frtra és lett az eredmény a zárszámadások szerint 2.569,815 frt, tehát alig egy negyedrésze. És midőn a t. pénzügyminister ur, igen helyesen, Magyarországra nézve a restitutiók után javunkra visszafolyó összeget is vámjövedelemként szerepelteti és ekként, mint már ismételve említem, az 1879-ki tényleges eredmény 4.604,783 frtot tesz, szemben az 1868/7 7-ki 10 évi átlaggal, mely 3.915,000 frtot tesz, a vámok után akiegyezés pénzügyi eredménye nem több, mint 700,000 frt — bármennyire megharagudjék is azért reám ismét t. Hegedűs előadó ur. Eshogyha ismét a t. pénzügyminister ur múltkori adatai nyomán a vámrestitatió, sör-, czukor- szeszadó 1879-diki tényleges jövedelmét, együttvéve 19.200,000 frtot, szembe állítjuk az 1868/77-ig terjedő tíz év ugyanezen czímeken való 12.150,000 forint jövedelmi átlagával, az egész kiegyezési pénzügyi vívmány 2 millió frtra rug. A restitutió növekedése és a czukoradó újabb eontingentálása folytán emelkedik ezen összeg az 1880. és 1881. évre, azt beismerem, de az utolsó zárszámadási eredményekhez képest a 2 millió frtra nézve nem concendálok Hegedűs t. képviselő urnak még silány fél millió plust sem. Nem jó izlést árul el már az, ha a közgazdasági kiegyezést, vagy Bosznia megszállását emlegeti valaki főkutforrása gyanánt a legtöbb rosznak, minek sanírozására új meg új erőmegfeszítéseket teszünk. De midőn annyi kortesbeszédben és annyi kortesczikkben magasztalják ama politika pénzügyi, közgazdasági és kulturális áldásait; midőn hatalmas számcsoportokkal bizonyítják, hogy haladunk és gazdagodunk; vagy KÉPVH. KAPLÓ 187S—81. XVI. KÖTET. midőn a megyével szembe állítják a várost, a mezőgazdasággal a kereskedelmet és ipart, a fold megterheltetésével a kézi és szellemi kereset megterheltetését, nem-e kötelesség akkor keresni és ha kell, szintén számokkal is constatálni, hol a baj, és mi a valóság? Épen nem térnék el ugyan a tárgytól, de nagyon is tágítanom kellene beszédem keretén, ha nagy scrupulositással összeállított adatokkal bizonyítani megkísérteném, hogy nálunk a szellemi munka, az ipar és kereskedelem nincs kevésbé terhelve, mint a birtok ; sőt hogy ama megterheitetés még fej szám arányban is jóval nagyobb, mint Ausztriában, hol az összes kereseti és jövedelmi adó 1880-ra 29 millióval volt előirányozva, holott nálunk az azonos kategóriába eső különböző czímű kereseti adók a 30 milliót meghaladják, ugy, hogy nálunk a különböző czímeken szereplő kereseti és jövedelmi adókból 2 frt, Ausztriában pedig csak 1 frt 45 kr. esik egy fejre. Ellenben a föld- és házadó nem terhesebb nálunk, mint az industriális Ausztriában, ott a Grrundsteuer és Gebäudesteuer 61 millió frt, melyből mintegy 3 frt esik egy fejre; nálunk a jövedelmi pótadó hozzászámításával, a földtehermentesítési pótlék nélkül, mintegy 39 millió frt, vagyis 2 frt 60 kr. esik egy fejre. Az igaz, eltünőleg csekély nálunk a fogyasztási adók jövedelme, együttvéve 15.706,000 frttal vannak azok bruttó 1881-re nálunk előirányozva, ellenben Ausztriában 76.753,000 frtra. De mi idézi elő e kiáltó aránytalanságot? A hus és a bor, a czukor-, a szesz- és sörfogyasztás itt csak ugy van megadóztatva, mint ott; a baj egészen máshol fekszik. Nem ismétlem ag eléggé constatált károsodásunkat a czukor- és söradónál, ellenben összehasonlításul idézek némely commentárra nem szoruló adatot a két állam legfontosabb mezőgazdasági iparágaira nézve — hisz ki beszélhetne itt szövő- fonó-gyárakról és azon százféle gyáriparágról, melynek védelmét túl a Lajtán mi fizetjük meg közvetlenül ugy, mint közvetve. Nézzük tehát, honnét merít Ausztria évi 55 millió frt közvetett adót. Magyarországban volt 1860-bau 3966 műszere szeszgyár. 1868-ban 2604, ma van 718 működésben, Ausztriában volt 1868-ban 2274, ma van 1869 műszerü szeszgyár. A gazdák jobban tudják, mint én, mit jelentenek e számok a mezőgazdasági érdekek szempontjából. És ha messze nem vezetne, a kezemben levő hivatalos összeállításokból kimulathatnám, hogy e 10—20 százalék adókedvezménynek az igért és várt befolyása a mezőgazdasági szeszgyártás emelésére egyáltalában nem volt, sőt inkább 1877-hez képest még inkább csökkent a 31 és illetőleg 45 hectoliter űrmértékű főzőedényekkel dolgozó szeszfőzdék száma. — Sörfőzde volt nálunk 1868-ban működésben 354, 1879-ben ellenben 179; 33