Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-334

334. országos ülés január 21. 1181. 249 lesz. De hogy az indirect adókat emelni kell, nem azon értelemben, hogy csak a fogyasztók jobban sújtassanak, de hogy azoknak jövedelmezősége helyasebb törvényes intézkedésekkel emeltessék, az előttem szent igaz. Eakovszky t. képviselőtársam, felhozott igen sok adatot a külföldről. Ez adatok egyrésze nem igen helyes, más része pedig nem igen alkalmazható e kérdésben. (Derültség balfelöl.) Egy azonban mindenki előtt, ki e kérdéssel foglalkozott, tisztán áll s ez az, hogy nálunk az indirect adók megközelítőleg sem hoznak annyit, mint másutt, még az eltérő vagyoni^ viszonyokat is figyelembe véve. Há az indirect adók alatt legnagyobb részben a fogyasztási és az úgynevezett élvezeti adókat értjük, meg kell vallani, hogy mi csakis a dohány-adót tekinthetjük helyesen jövedelmezőnek. Van még egy más élvezeti adónem is minálunk, mely igen sokat hoz és épen ez az adó az, mely a leghelytelenebb, mely felfogásom szerint leszállítandó volna s ez a só-adó. Ott állunk, hogy épen a sóból 12—13 millióra megy a bevétel, tehát oly adónemből, a mely gazdaságilag mindeuült el van ítélve, oly adónemből, mely ma nem is létezik már Belgiumban, Angliában, mert ott egészen megszűnt, mely például Francziaországban, alig sújtja felével a fogyasztót, mint minálunk, — daczára azon nehéz pénzügyi viszonyoknak, melyek ott fennállottak. Németországban só után minden főre esik ma 46 kr., Francziaországban 33 kr., Oroszországban 30 kr., nálunk pedig 80 kr. Ez tehát felfogásom szerint inkább leszállítandó volna. (Helyeslés balfelät.) De nézzük meg a többi fogyasztási adókkal hogy állunk? (Halljuk!) A cznkor adóra nézve ott vagyunk, hogy például — mert a termelési adókra nem akarok kiterjeszkedni, mint azt Rakovszky t. barátom tette —- Németországban egy főre 75 kr. esik, Francziaországban 2 frt aranyban, nálunk daczííra annak, hogy az áudányo/íási összeg csak tavaly 10 millióra emeltetett, hatszáz és egynehány ezer frt, mely jövedelem még csökkenni fog, ha való a liir, mely tegnap fölhozatott és egyes gyárak legközelebb beszüntetik működésüket. Hogy ezen adóügy ebben a formában fenn nem tartható, as már abból is kitűnik, hogy majdnem minden második esztendőben kerül új.tbh módosítás alá; hogy sem ez az adó, sem a, szesz-adó a jelenlegi formában fenn nem tartható. hcíiY azoknak átváltozása termény — fabricat -— adóvá, szükséges; hogy a restitutio kérdése, sőt hozzá teszem a regale-jog kérdése is — mert ez is nagy szempontokból hirálva, szoros összefüggésben van a fogyasztási adó kérdésévek megoldandó lesz, hogy mindEÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVI. KÖTET. ezeken segíteni kell; hogy ezeket szerves egészszé kell átváltoztatni, ez mindenki előtt tisztán áll, ki ezen kérdésekkel behatólag foglalkozik. Összes szeszes italok után —• és itt a hármat együtt veszem fel, mert tekintettel vagyok arra, hogy minden országban más-más ital birja a niägyobb megadóztatást: egyikben a bor, másikban a sör, harmadikban a pálinka; — tehát valamennyi szeszes italt összevéve, egy-egy fő után esik Németországban 1 frt 28 kr., Angliában 9 frt 2 kr., Francziaországban 4 frt 39 kr., Oroszországban 4 frt 21 kr., mig Austriában is 1 frt 60 kr., — mig mi nálunk 62 kr., az említett államokban mindenütt arany-értékben, nálunk és Austriában papirértékben, a mi szintén különbözetet tesz. Ezen számok nem mutatják-e a legvilágosabban, legerélycsebben, hogy ezen állapotokon segíteni kell, hogy ezeket változtatni, módosítani kell; nem látjuk-e abban nyíltan kimondva azt az elvet, hogy rkeressetek, a hol találni lehet, a hol találni fogtok. Átlátom, hogy ily kérdéseket rögtönözve nem lehet megoldani, de mindenesetre tekintettel kell lenni arra, hogy ezen kérdések egész nagy horderejűkben rövid egy néhány nap múlva előttünk fognak állani, midőn Ausztriával új egyezséget fogunk kötni és akkorra készeknek kell lennünk a tervezettel, a propositiókkal, készeknek kell lennünk azon előkészületekkel, melyek a propositiók elfogadását biztosítják. (Elénk helyeslés balról.) És ezért tartom én a törvényjavaslatot, mely ma előttünk fekszik, oly lényegesen hibáznak, mert épen a helyett, hogy ezen megoldási módot előkészítené, a helyett, hogy egyengetné az utat, hogy az első lépes megtétettessék azon czél felé, melyre törekszünk: még inkább összebonyolítja a kérdést és annak esetleges megoldását még nehezebbé fogja tenni, mint a milyen az jelenleg. És én tökéletesen egyet értek Rakovszky t. képviselőtárs ins által idézett franczia államférfi un ak azon mondásával: „gouberner c'est prévoir", a mi azt jelenti, hogy kormányozni annyit tesz, mint előrelátni. És épen azért, mert ezen törvényjavaslatban nem látom azon előrelátást, melyet óhajtottam volna, hogy érvényesüljön, nem látom, hogy a kormány annak kimutatására akarja hozni a házat, hogy fel fogva ezen kérdésnek súlyát és horderejét, az első lépést tegye meg egy gondosan tervezett és megállapított nagyobb czél felé: részemről a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés hal- és szüs'ó baloldalon.) György Endre: T. ház! Nem szólaltam volna fel, ha az előttem szólott Wahrmann t. képviselő ur egy pár oly állítást nem koczkáztafott volna, melyet azt hiszem, hogy a mi részünkről nekünk rectificálni kötelességünk. 32