Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-334

£42 3ä4 > országos ülés egyszerű phrasisnál Helfy képviselő ur kiindulási pontját, hogy egyátalán semmiféle adóemelésnek helye nem lehet Ezekkel szemben gondoskodni kell bevés eleink fokozásáról, mert az adósságok kama­tait pusztán újabb adósságokkal fedezni, az lehet a desperátió politikája és legbiztosabb útja a tönkremeilésnek, de nem komoly pénzügyi politika. A mi kötelességeinket nekünk magunknak kell teljesítenünk, a mi terheinket nem fogja elvál­lalni helyettünk senki más és mi nem fogunk azoktól megszabadulni semmi csodás módou, semmiféle mesterséges eszközökkel; önmagunknak kell segítenünk magunkon s nem szabad Magyar­ország ellenségeinek azon elégtételt adni, bogy bárki is alaposan mondhassa, hogy ez az ország­nem tud, nem akar magán segíteni. Ha pedig akfsruük magunkon segíteni, a mint hogy akar­nu.ik kell, ugy, t. ház, meg kell ragadni minden eszközt, mely nem sérti az ország vitális érde­keit és nem. terheli az amúgy is túlterhelt adó­alapot. Ilyen egyik eszköz s nem egyedüli — a hogy Lnkács képviselő nr jónak látta felállítani a tételt, hogy azután előre is tiltakozhassak ellene, — nem egyedüli eszköz a javaslat, mert háztartásunk rendezésének minden más reális módjára is szükségünk van, de szükségünk van erre is; nem elégséges egymagában elszigetelve, de azokkal kapcsolatban, a mik a ház által részint elhatároztattak, részint foganatba vétet­tek, azokkal kapcsolatban nem nélkülözhetjük ezt sem. Annál kevésbbé nélkülözhetjük, t. ház, mert éti nem oszthatom, sőt érteni sem tudom azt a felfogást, mely e kérdés körül felhozatott, hogy nem volna érdemes törvénynyé emelni ezt a javaslatot, mert az csak 3 milliót fog behozni. Nekünk, t. ház, erre a csak 3 millióra is szük­ségünk van, ha komolyan akarunk foglalkozni pénzügyeink rendezésével és kötelezettségeink teljesítésével. Általában azt hiszem, hogy vala­mely javaslatot azért ellenezni, mert nem meyy a végletekig, mert nem tartalmaz óriási össze­geket, mert nem szüntet meg minden bajt egy csapásra, nem tartom logikus eljárásnak. Ha valamely ezélt egyszerre tökéletesen el nem ér­hetünk, ugy abból még nem következik az, hogy lemondjunk róla, a mint Lukács képviselő ur mondotta, bogy lemondtunk az egyensúly helyre­állításának reményéről, nem mondott le sem a pénzügyi bizottság, sem a kormány, sem a ház többsége és nem is fogunk kislelküen lemon­dani e ezélról ezután sem; de ha nem vagyunk képesek az óhajtott czélt egyszerre elérni, ugy meg kell elégednünk azzal, hogy azt legalább megközelítsük. De a mellett, hogy én a javaslat eredmé­nyét nem kicsinylem, magát a javaslatot, miut olyat is, czélra vezetőnek, helyesnek tartom. január 21. 1851. Magát az elvet nemcsak magam helyeseltem, de helyeselte és kiemelte annak helyességét a t. ház is. A czikkeket magukat szintén helyesen meg­választottaknak tartom, a mint ez bőven ki lett fejtve; és nemcsak azért alkalmasaknak, mert ál­talánosan elterjedt és mégis nem nélkülözhetlen fogyasztási czikket képeznek, melyeknek meg­adóztatása nézetem szerint sokkal kevésbé igaz­ságtalan, mint a hús és bor megadóztatása, mely évtizedek óta van nálunk megadóztatva. Eötvös Károly (közbeszól): Hát törüljük el! (Derültség.) Hanem tartom azért is alkalmasnak, mert ezen czikkek árai és a javasolt adótételek mel­lett ezen megadóztatás érezhető is alig lesz. Az árkülönbségek ismételve előhozattak. A ezukor 1871-ben kétszer oly drága volt, a kávé öt-hat év előtt 20 írttal drágább volt, mint jelen­leg és mégis mindnyájan ugyanannyi czukrot, kávét fogyasztottunk, mint a mennyit fogyasztunk ma. Ha tehát ezen nagy árkülönbség mellett nem ment tönkre az ország, ugy nem lesz megérez­hető azon l 1 / 2 krajczár sem, mely a ezukor font­jára esik. Annál kevésbé lesz megérezhető, mert a külföldön ugyanazon czikkek sokkal nagyobb mértékben vannak megadóztatva, így az 1879-iki adókivetés szerint a ezukorra, mint gyártmányra Németországban 13 frt 44 kr., Francziaországban 34 frt 46 kr., Belgiumban 24 frt 29 kr., Hol­landban 26 frt 75 kr. rovatott, mig mi nálunk hozzászámítva az 1880 ; XL VII. t.-cz. által ki­vetett adót is, összesen 11 frt 55 kr. a ezukor adója. Németországban tehát 20%- al nagyobb, Francziaországban pedig háromszor akkora a ezukor adója, mint nálunk. Oláhországban, Buka­restben a ezukor fogyasztási adója 8 frt, a kávéé 16 frt, a sörtől fizettetik 5 frt. Igen, de azt mondják, t, ház, hogy nem is a külföld eoncurrentiájátói félünk, hanem félünk Bécstől. Hát ezen veszedelmes Bécsben nem 3, hanem 54 czikk van fogyasztási adó alá vetve. Ezek köztt, mint a pénzügyminister ur is ki­emelte, van az olaj, tűzifa, kőszén, zsir, rizs, liszt, tehát sokkal lényegesebb és nélkülözketle­nebb czikkek s ezek között olyanok, mint a liszt és zsir, melyekre Lukács Béla képviselőtársam hivatkozott, mint a mely forgalmi czikkek a külföldön megadóztatva lenni nem szoktak. Sok­kal közvetlenebb szükségletet képező czikkek vannak megadóztatva és az egyes adótételek is sokkal nagyobbak, mint itt a javaslatban ter­vezve van. Például az olaj 3 frt 74 kr., a zgir 4 frt 50 kr,, a rizs szintén 4 frt 50 kr. Maga a sör után Ausztria 1879-ben 1.230,000 frtot vett be. Igen, de azt mondják, hogy nem is az adó­tételek, de azon zaklatások borzasztók, melyek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom