Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-334
£42 3ä4 > országos ülés egyszerű phrasisnál Helfy képviselő ur kiindulási pontját, hogy egyátalán semmiféle adóemelésnek helye nem lehet Ezekkel szemben gondoskodni kell bevés eleink fokozásáról, mert az adósságok kamatait pusztán újabb adósságokkal fedezni, az lehet a desperátió politikája és legbiztosabb útja a tönkremeilésnek, de nem komoly pénzügyi politika. A mi kötelességeinket nekünk magunknak kell teljesítenünk, a mi terheinket nem fogja elvállalni helyettünk senki más és mi nem fogunk azoktól megszabadulni semmi csodás módou, semmiféle mesterséges eszközökkel; önmagunknak kell segítenünk magunkon s nem szabad Magyarország ellenségeinek azon elégtételt adni, bogy bárki is alaposan mondhassa, hogy ez az országnem tud, nem akar magán segíteni. Ha pedig akfsruük magunkon segíteni, a mint hogy akarnu.ik kell, ugy, t. ház, meg kell ragadni minden eszközt, mely nem sérti az ország vitális érdekeit és nem. terheli az amúgy is túlterhelt adóalapot. Ilyen egyik eszköz s nem egyedüli — a hogy Lnkács képviselő nr jónak látta felállítani a tételt, hogy azután előre is tiltakozhassak ellene, — nem egyedüli eszköz a javaslat, mert háztartásunk rendezésének minden más reális módjára is szükségünk van, de szükségünk van erre is; nem elégséges egymagában elszigetelve, de azokkal kapcsolatban, a mik a ház által részint elhatároztattak, részint foganatba vétettek, azokkal kapcsolatban nem nélkülözhetjük ezt sem. Annál kevésbbé nélkülözhetjük, t. ház, mert éti nem oszthatom, sőt érteni sem tudom azt a felfogást, mely e kérdés körül felhozatott, hogy nem volna érdemes törvénynyé emelni ezt a javaslatot, mert az csak 3 milliót fog behozni. Nekünk, t. ház, erre a csak 3 millióra is szükségünk van, ha komolyan akarunk foglalkozni pénzügyeink rendezésével és kötelezettségeink teljesítésével. Általában azt hiszem, hogy valamely javaslatot azért ellenezni, mert nem meyy a végletekig, mert nem tartalmaz óriási összegeket, mert nem szüntet meg minden bajt egy csapásra, nem tartom logikus eljárásnak. Ha valamely ezélt egyszerre tökéletesen el nem érhetünk, ugy abból még nem következik az, hogy lemondjunk róla, a mint Lukács képviselő ur mondotta, bogy lemondtunk az egyensúly helyreállításának reményéről, nem mondott le sem a pénzügyi bizottság, sem a kormány, sem a ház többsége és nem is fogunk kislelküen lemondani e ezélról ezután sem; de ha nem vagyunk képesek az óhajtott czélt egyszerre elérni, ugy meg kell elégednünk azzal, hogy azt legalább megközelítsük. De a mellett, hogy én a javaslat eredményét nem kicsinylem, magát a javaslatot, miut olyat is, czélra vezetőnek, helyesnek tartom. január 21. 1851. Magát az elvet nemcsak magam helyeseltem, de helyeselte és kiemelte annak helyességét a t. ház is. A czikkeket magukat szintén helyesen megválasztottaknak tartom, a mint ez bőven ki lett fejtve; és nemcsak azért alkalmasaknak, mert általánosan elterjedt és mégis nem nélkülözhetlen fogyasztási czikket képeznek, melyeknek megadóztatása nézetem szerint sokkal kevésbé igazságtalan, mint a hús és bor megadóztatása, mely évtizedek óta van nálunk megadóztatva. Eötvös Károly (közbeszól): Hát törüljük el! (Derültség.) Hanem tartom azért is alkalmasnak, mert ezen czikkek árai és a javasolt adótételek mellett ezen megadóztatás érezhető is alig lesz. Az árkülönbségek ismételve előhozattak. A ezukor 1871-ben kétszer oly drága volt, a kávé öt-hat év előtt 20 írttal drágább volt, mint jelenleg és mégis mindnyájan ugyanannyi czukrot, kávét fogyasztottunk, mint a mennyit fogyasztunk ma. Ha tehát ezen nagy árkülönbség mellett nem ment tönkre az ország, ugy nem lesz megérezhető azon l 1 / 2 krajczár sem, mely a ezukor fontjára esik. Annál kevésbé lesz megérezhető, mert a külföldön ugyanazon czikkek sokkal nagyobb mértékben vannak megadóztatva, így az 1879-iki adókivetés szerint a ezukorra, mint gyártmányra Németországban 13 frt 44 kr., Francziaországban 34 frt 46 kr., Belgiumban 24 frt 29 kr., Hollandban 26 frt 75 kr. rovatott, mig mi nálunk hozzászámítva az 1880 ; XL VII. t.-cz. által kivetett adót is, összesen 11 frt 55 kr. a ezukor adója. Németországban tehát 20%- al nagyobb, Francziaországban pedig háromszor akkora a ezukor adója, mint nálunk. Oláhországban, Bukarestben a ezukor fogyasztási adója 8 frt, a kávéé 16 frt, a sörtől fizettetik 5 frt. Igen, de azt mondják, t, ház, hogy nem is a külföld eoncurrentiájátói félünk, hanem félünk Bécstől. Hát ezen veszedelmes Bécsben nem 3, hanem 54 czikk van fogyasztási adó alá vetve. Ezek köztt, mint a pénzügyminister ur is kiemelte, van az olaj, tűzifa, kőszén, zsir, rizs, liszt, tehát sokkal lényegesebb és nélkülözketlenebb czikkek s ezek között olyanok, mint a liszt és zsir, melyekre Lukács Béla képviselőtársam hivatkozott, mint a mely forgalmi czikkek a külföldön megadóztatva lenni nem szoktak. Sokkal közvetlenebb szükségletet képező czikkek vannak megadóztatva és az egyes adótételek is sokkal nagyobbak, mint itt a javaslatban tervezve van. Például az olaj 3 frt 74 kr., a zgir 4 frt 50 kr,, a rizs szintén 4 frt 50 kr. Maga a sör után Ausztria 1879-ben 1.230,000 frtot vett be. Igen, de azt mondják, hogy nem is az adótételek, de azon zaklatások borzasztók, melyek-
