Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-334

334. orsaágos ülés január 21. 1SS1 243 nek az ország lakossága ki van téve és a melyek egy szabad alkotmányos országban hallatlanok. Hát t. .ház, nézzük, hogy a szabad köztársasági Francziaországban hasonló ezikkek adó alá vetése körül milyen eljárás van behozva? Nera hivatkozom arra, a mit a pénzügyrainister ur elősorolt, hogy hányféle illetékeknek vannak alávetve az italok; csak azt jegyzem meg, hogy ezen illetékek között a taxe uníque és a helyettesítő illeték épen otyanok, a milyenekről Lukács Béla azt állította, hogy a külföldön nem léteznek; t. i. a fogyasztási adók megváltását képezik egyes községekben. De hivatkozom arra, hogy az italok mily eljárásnak vannak alávetve; például a bor, a mint az első termelő pinezé.jébő] kikerül, azonnal forgalmi, vagy részletes illeték alá vettetik, az első eladó, vagj^ küldő tartozik maga bejelenteni minden küldeményt a legközelebbi adóhivatalnál és nem küldheti el addig, mig az illető pénzügyi közeg a vizsgálatot meg nem tartotta, tartozik az illetéket előre megfizetni. A részletes illeték az eladási árnak 15%-a. A kereskedők pedig tartoznak boltjukban kifüggeszteni a pénzügyi hatóságok által megállapított árszabást. És még oly szesz után is bevétetik az illeték, mely kórházakban külső betegségek orvossága gyanánt használtatik. De még, ha italra alkalmatlanná is tétetik a szesz, ha például olajjal vegyittetik, még akkor is meg kell fizetni az u. n. átváltoztatás! illetéket. Hogy pedig az ellenőrzés lehető legyen, a bor, szesz stb. bevitele egyes községekbe, & napnak csak bizonyos óráiban engedtetik meg. És ezen kivül e ezikkek a községi octroynak is alá vannak vetve, a melyben jelentékeny része van az államnak, mint a t. pénzügymimster ur is említette, a mely tehát nem tisztán községi jövedelmet képez. A mi a ezukrot illeti, itt már a gyártás is oly zaklatásnak van kitéve, a mely nálunk hallatlan volna. A gyár pl., hogy csak a fontosabbakat említsem, fallal van körülvéve, a melynek egyetlen kijárása van és a mellett van az ellenőrző közeg lakása, a kinek az egész gyár felett teljes ellenőrzési joga van. Aa összeköttetés nem csak a szomszédépületekkel, de magának a gyárosnak lakásával is, nem ellenőrzés, de a pénzügyi közegnek ellenzárja alatt áll; minden ablak és nyilas kifelé sodronyhálóval van ellátva, melynek egyes üregei szabályos nagysággal bírnak ; minden beérkezett, vagy kivitt ezikk: hulladék, szerszám, készülék vagy bármi anyag hivatalosan ellenőriztetik és hivatalos bejelentés, elszámolás, leírás, megállapítás tárgya. Nem azért hozom fel ezeket, mintha egyáltalában jónak tartanám, hogy a kereskedés, a közönség bárhol zaklatásnak kitéve legyen, de azt hiszem, szükséges volt rámutatnom, hogy a bajok, kellemetlenségek nemcsak nálunk vannak és hogy olyan adójavasiatot teremteni, a mely biztosítsa az ellenőrzést is és elkerüljön minden legkisebb kellemetlenséget is: lehetetlenség. Ezen kellemetlenségei pedig a javaslatnak azon módosítások által, melyek a pénzügyi bizottságban tétettek, a minmumra lettek redukálva. A minimumra lett redukálva a csempészet lehetősége is. Igaz, hogy azok, a kik a javaslatot minden áron ellenezni akarják, ismét ebből kovácsolnak fegyvert, mint Lukács Béla t. barátom tette, a ki felpanaszolta, hogy a magánosok vannak zaklatásnak kitéve s képzeletében ki is festi e zaklatásokat olyanoknak, a milyenekkel tényleg nem találkozunk sehol, pedig évek óta vannak súlyos törvényeink, a melyek azt lehelővé tennék, például a dohányjövedék körül. De minimumra reducálja a javaslat annak lehetőségét is, hogy a magánosok eltereltessenek a hazai kereskedelemtől és Ausztria kereskedelme felé utaltassanak. A magánosokat is adókötelesekké tette a javaslat és igen jeles szakférfiak kijelentették, hogy ők ettől az aggálytól nem tartanak, mert hisz maga a szállítási költségek akár Bécsből, akár Triesztből megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi ezt. Lukács t, képviselő ur ezt ugyan nem ismeri el és azt állítja, hogy hiszen a fogyasztó a szállítási költségeket kifizeti a kereskedőnek is; de megfeledkezett azon óriási különbségről, mely a nagyban szállítás és beszerzés és a kicsinyben szállítás és beszerzés köztt van. S mig mi itthon az iráni panaszkodunk, hogy ez kereskedésünket Bécs javára tönkre teszi, addig az osztrák journalistika és az osztrák kereskedelmi körök azt vetik e javaslat ellen, hogy ez az ő érdekeiket fogja sérteni és talán nem egészen alaptalanul, mert ha a külföldről behozott ezikkek ht meg fognak adóztatni, ugy annak behozatala megnehezíttetik és kellemetlenné tétetik és senki sem fogja azokat behozni és magát annak kitenni, hogy kellemetlenségei legyenek és esetleg a szállítási költség megfizetése mellett, még az adó terhet sem nyerje meg, hanem büntetésnek legyen kitéve. (Helyeslés jobbfelöl.) Egyébiránt, ha némi kellemetlenséggel jár is, azt hiszem, a kormánynak kötelessége az ország jövőjéről és kötelezettségéről gondoskodni. Egy franczia államférfi ugy jellemezte az állam kötelezettségét: „G-ouverner c'est prévoir." E kötelezettséget teljesíti a kormány, midőn gondoskodni akar arról, hogy a nemzetgaz dászati és culturális szükséglet által ránk rótt | terheknek legalább kamatait saját bevételünkből fedezzük. (Helyeslés jobb/elöl.) Ezen előre látás nemcsak a kormánynak, de nekünk képviselőknek is kötelességünk, nekünk nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak, ezek egyik j legfontosabbika, hogy gondoskodjunk az ország 31*