Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-334

334. orsaágos ülés január 21. 1SS1 243 nek az ország lakossága ki van téve és a melyek egy szabad alkotmányos országban hallatlanok. Hát t. .ház, nézzük, hogy a szabad köztársasági Francziaországban hasonló ezikkek adó alá ve­tése körül milyen eljárás van behozva? Nera hivatkozom arra, a mit a pénzügyrainister ur elősorolt, hogy hányféle illetékeknek vannak alávetve az italok; csak azt jegyzem meg, hogy ezen illetékek között a taxe uníque és a helyet­tesítő illeték épen otyanok, a milyenekről Lukács Béla azt állította, hogy a külföldön nem létez­nek; t. i. a fogyasztási adók megváltását képe­zik egyes községekben. De hivatkozom arra, hogy az italok mily eljárásnak vannak alávetve; például a bor, a mint az első termelő pinezé.jébő] kikerül, azonnal forgalmi, vagy részletes illeték alá vettetik, az első eladó, vagj^ küldő tartozik maga bejelenteni minden küldeményt a legköze­lebbi adóhivatalnál és nem küldheti el addig, mig az illető pénzügyi közeg a vizsgálatot meg nem tartotta, tartozik az illetéket előre meg­fizetni. A részletes illeték az eladási árnak 15%-a. A kereskedők pedig tartoznak boltjukban kifüg­geszteni a pénzügyi hatóságok által megállapított árszabást. És még oly szesz után is bevétetik az illeték, mely kórházakban külső betegségek or­vossága gyanánt használtatik. De még, ha italra alkalmatlanná is tétetik a szesz, ha például olaj­jal vegyittetik, még akkor is meg kell fizetni az u. n. átváltoztatás! illetéket. Hogy pedig az ellenőrzés lehető legyen, a bor, szesz stb. bevi­tele egyes községekbe, & napnak csak bizonyos óráiban engedtetik meg. És ezen kivül e ezikkek a községi octroynak is alá vannak vetve, a melyben jelentékeny része van az államnak, mint a t. pénzügymimster ur is említette, a mely te­hát nem tisztán községi jövedelmet képez. A mi a ezukrot illeti, itt már a gyártás is oly zaklatásnak van kitéve, a mely nálunk hal­latlan volna. A gyár pl., hogy csak a fontosab­bakat említsem, fallal van körülvéve, a melynek egyetlen kijárása van és a mellett van az ellen­őrző közeg lakása, a kinek az egész gyár felett teljes ellenőrzési joga van. Aa összeköttetés nem csak a szomszédépületekkel, de magának a gyárosnak lakásával is, nem ellenőrzés, de a pénzügyi közegnek ellenzárja alatt áll; minden ablak és nyilas kifelé sodronyhálóval van ellátva, melynek egyes üregei szabályos nagysággal bír­nak ; minden beérkezett, vagy kivitt ezikk: hul­ladék, szerszám, készülék vagy bármi anyag hivatalosan ellenőriztetik és hivatalos bejelentés, elszámolás, leírás, megállapítás tárgya. Nem azért hozom fel ezeket, mintha egy­általában jónak tartanám, hogy a kereskedés, a közönség bárhol zaklatásnak kitéve legyen, de azt hiszem, szükséges volt rámutatnom, hogy a bajok, kellemetlenségek nemcsak nálunk vannak és hogy olyan adójavasiatot teremteni, a mely biztosítsa az ellenőrzést is és elkerüljön minden legkisebb kellemetlenséget is: lehetetlenség. Ezen kellemetlenségei pedig a javaslatnak azon módosítások által, melyek a pénzügyi bizottságban tétettek, a minmumra lettek redu­kálva. A minimumra lett redukálva a csempészet lehetősége is. Igaz, hogy azok, a kik a javasla­tot minden áron ellenezni akarják, ismét ebből kovácsolnak fegyvert, mint Lukács Béla t. bará­tom tette, a ki felpanaszolta, hogy a magánosok vannak zaklatásnak kitéve s képzeletében ki is festi e zaklatásokat olyanoknak, a milyenekkel tényleg nem találkozunk sehol, pedig évek óta vannak súlyos törvényeink, a melyek azt lehe­lővé tennék, például a dohányjövedék körül. De minimumra reducálja a javaslat annak lehetősé­gét is, hogy a magánosok eltereltessenek a hazai kereskedelemtől és Ausztria kereskedelme felé utaltassanak. A magánosokat is adókötelesekké tette a javaslat és igen jeles szakférfiak kijelen­tették, hogy ők ettől az aggálytól nem tartanak, mert hisz maga a szállítási költségek akár Bécs­ből, akár Triesztből megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi ezt. Lukács t, képviselő ur ezt ugyan nem ismeri el és azt állítja, hogy hiszen a fogyasztó a szállítási költségeket kifizeti a kereskedőnek is; de megfeledkezett azon óriási különbségről, mely a nagyban szállítás és beszerzés és a kicsinyben szállítás és beszerzés köztt van. S mig mi itthon az iráni panaszkodunk, hogy ez kereskedésünket Bécs javára tönkre teszi, addig az osztrák journalistika és az osztrák keres­kedelmi körök azt vetik e javaslat ellen, hogy ez az ő érdekeiket fogja sérteni és talán nem egészen alaptalanul, mert ha a külföldről behozott ezikkek ht meg fognak adóztatni, ugy annak behozatala megnehezíttetik és kellemetlenné tétetik és senki sem fogja azokat behozni és magát annak kitenni, hogy kellemetlenségei legyenek és esetleg a szállítási költség megfizetése mellett, még az adó terhet sem nyerje meg, hanem bün­tetésnek legyen kitéve. (Helyeslés jobbfelöl.) Egyébiránt, ha némi kellemetlenséggel jár is, azt hiszem, a kormánynak kötelessége az ország jövőjéről és kötelezettségéről gondos­kodni. Egy franczia államférfi ugy jellemezte az állam kötelezettségét: „G-ouverner c'est prévoir." E kötelezettséget teljesíti a kormány, midőn gondoskodni akar arról, hogy a nemzetgaz ­dászati és culturális szükséglet által ránk rótt | terheknek legalább kamatait saját bevételünkből fedezzük. (Helyeslés jobb/elöl.) Ezen előre látás nemcsak a kormánynak, de nekünk képviselők­nek is kötelességünk, nekünk nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak, ezek egyik j legfontosabbika, hogy gondoskodjunk az ország 31*

Next

/
Oldalképek
Tartalom