Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-333

210 333. országos ülés január 20. 1881. Méltóztatik a t. ház a jelentést felolvasottnak venni? (Igen!) Felolvasottnak vétetik. Á vitát megnyitom. Első szó illeti az előadó urat. Vécsey Tamás: Tisztelt képviselőház! Monarchiánknak érintkezése Belgiummal eddig is gyakori volt, ezentúl még gyakoriabb lesz. Igen természetes tehát, hogy Belgium azon kérését, miszerint vele is kössünk olyan szerződést, a milyent Franeziaországgal a kölcsönös jogsegély tárgyában, az 1880. XIV. t.-cz. szerint kötöttünk, vissza nem utasíthatjuk. A tisztelt ház asztalán fekvő nemzetközi szerződés alakilag megfelel Magyarország nemzetközi állásának, a magyar szöveg is eredeti, tartalmilag pedig a szerződés, Belgiumban netalán perlekedő vagyontalan honfitársainknak lényeges előnyöket biztosít. A szerződésnek első czikke szerint a magyarok Belgiumban s a belgák hazánk területein kölcsönösen részesülendnek birói jogsegélyben s az igazolt szegények költség nélkül kapnak pártfogó ügyvédet, nem előlegeznek bélyeget, beiktatási díjat s illetékeket. (Halljuk! Halljuk!) A harmadik czikk felmenti a Belgiumban ügyködő vagyontalan magyar alattvalókat az előleges cautio adás, vagy bármely letéteményezés kötelezettsége alól, a melylyel minden ott perlekedő idegen tartozik, hacsak államának szerződése nem mentesíti. Ezt a kedvezményt mink külön nem adhatjuk a belgáknak, mert a mi perjogunk ugy se követel óvadékot semmiféle idegentől. Ellenben mi is nyújtjuk az itt netalán ügyködő szegény belgáknak azon kedvezményt, hogy igazolt szegénység esetén, hivatalból kaphatnak ügyvédet s élvezik a bélyegmentességet a szegényjog alapján. Mind ezt a mi szegényeink is igénybe vehetik ezután Belgiumban. Ezeknek alapján kérem a t. házat, hogy a napirenden levő törvényjavaslattal bemutatott nemzetközi szerződést, az 1867. XII. t.-cz. 8. §-a értelmében, általánosságban elfogadni s a sajtóhibákat a részletes tárgyalásnál kijavítva, ezen szerződésnek beczikkelyezéséhez alkotmányosan hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés jobbjelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot elfogadni a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Horváth Gyula jegyző' (olvassa a czímet és a bevezetést, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a szereződés szövegének bevezetését.) Irányi Dániel: T. ház! A mint egyrészt megelégodéssel vettem észre, hogy a franczia szöveg meglehetősen helyesen van lenyomatva; mert azon néhány, gondolom sajtóhibát, a mely még előfordul, akár a t. előadó ur, akár a [ t. jegyző urak, ki fogjákigazíthatni; ugy másrészt a magyar szövegben, mely tulajdonképen fordítás, fordul elő néhány irályi hiba, melyre a t. ház figyelmét felhívni bátor vagyok, kérvén, hogy azokat kiigazítani méltóztassék. így az első lapon az utolsó bekezdésben ezen kifejezés helyett „miután jó, kellő alakban talált meghatalmazásaikat" stb., a „jó, kellő" nem helyes kifejezés, hanem „jó és kellő" teendő. A második czikkben az utolsó bekezdésben szintén kívánok egy kis módosítást tétetni, hogy a magyar szöveg a francziával tökéletesen megegyezzék. A magyar szöveg t. i. i<ry hangzik: „Ha pedig a külföldi azon országban lakik, a melyben a kérelem előterjesztetik, további felvilágosítások, hazájának hatóságaitól is kívánhatok." Ez azt látszik jelenteni, hogy másoktól is kívánható felvilágosítás, holott a franczia szöveg szerint ezen esetben csakis hazai hatóságoktól lehet kívánni felvilágosításokat. Ehhez képest a szöveget ekként kérném megállapítani: „Ha pedig a külföldi azon országban lakik, a melyben a kérelem előterjesztetik, hazájának hatóságaitól kívánhatok felvilágosítások". (Helyeslés.) A harmadik czikkben — azt gondolom, ez csak sajtóhiba — az ötödik sorban „mely" szó áll „vagy" helyett; végre a 4. czikknek 2. bekezdésében ez foglaltatik: „Azon esetben, ha ezen határidő lejárta előtt egy évvel, a magas szerződő felek egyike sem közölte volna szánd okát, hogy ezen egyezmény hatálya megszűnjék" : (Zaj. Halljuk!) Hát t. ház, szándék után, ha a logika szabályai szerint beszélünk, mindig oly ige következik, mely valami cselekvést jelent. Azt nem mondhatom, hogy szándékom, hogy ez megszűnjék, hanem: „Szándékom ezt megszüntetni", vagy, akarom, óhajtom , hogy valami megszűnjék, ez helyesen van mondva és a franczia szöveg szerzője nem is esett azon hibába, a melybe a magyar fordító esett, azt mondván, „szándéka van a ministeriumnak, hogy ezt megszüntesse". Eu tehát azt kérem, hogy ezen szó helyett „szándék" tétessék .akarat" és akkor az egész megmaradhat. Ezek azon észrevételek, melyeket az irályra nézve tenni bátor voltam. Megvallom, nem nagy fontosságúak, de minthogy kívánatos, hogy a törvények helyesen legyenek szerkesztve, minthogy szükséges, hogy a magyar szöveg a francziával tökéletesen megegyezzék: ennélfogva bátor vagyok azok elfogadását ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Irányi képviselő ur több rendbeli módosítást tett, illetőleg kiigazítást indítványozott, ennélfogva éu azt hiszem, hogy miután azok az egyes szakaszokra vonatkoznak, mindenikre nézve külön lesz szükséges határozni és ezért mindegyiket egyenként az illető pontoknál