Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. orseáges ülés január 18. 1881. 191 biztosítékot m-m tud javasolni, mint a katonai I törvényszéket, hogy ezen ténynyel kimutatja azt, I hogy a polgári és politikai szabadság biztosítására a csendőrség visszaélése ellen csak a katonai bíróságnál, a katonai törvényszéknél van védelem, ha, t. ház, ez nem abnormis, ugy nem volna az sem, mit pedig állítani senki sem mer, hogy a polgári szabadságot, polgári forumokkal é"s polgári törvényekkel biztosítani nem lehet. (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ennek indokolásával a t, belügyminister ur •és pedig részletes indokolásával, nagyon is tartozik. Én csak egyetlen tekintetet hozok fel, mely mindjárt kell, hogy mindenki figyelmét felkeltse. Ha elfogadnók azt, a mit a minísterelnök állít, hogy a csendőrség által elkövetett bűncselekvények ellenében a kellő jogvédelmet csak katonai büntető törvény és csak a katonai bíróság adhatja meg, akkor Magyarországnak nem volna meg a joga és lehetősége ebben a tekintetben polgárai számára önálló jogi biztosítékokat teremteni, mert egy katonai büntető törvénykönyv meghozatalához a Lajthán túli osztrák állam beleegyezése szükséges (Ugy van! a baloldalon) és mert a katonai büntető törvénykönyv a véderő-törvény határozatai szerint büntető törvénye a honvédségnek is. Kérdem én: nem abnormis dolog-e az, hogy a csendőrség visszaélései ellenében a magyar állam önhatalmából büntető szabályokat nem alkothat? (Elénk helyeslés bal felöl.) Nem gondatlanság-e egy minister részéről ugy akarni a jogi biztosítékokat megteremteni, hogy egy másik állam beleegyezése legyen szükséges arra, ha mi azon büntető törvénykönyv határozatait nem a katonaság miatt, de a csendőrség viszonyai folytán kiterjeszteni, pótolni és módosítani akarjuk? Ha más ok nem volna is ez ellen, ez egy ok elég arra, hogy a magyar törvényhezás ilyen §-t ne fogadjon eb A mi már a t. minister ur hallgatását illeti a felett, a mit Pulszky képviselőtársam indítványa támogatására felhozott, ezen hallgatással a felhozott okok és pedig azok súlvosabbjai nincsenek megczáfolva. És mielőtt újabb fejtegetésbe bocsátkoznám: felmerül szüksége annak, hogy a csendőrség helyzete és viszonya a véderőhöz, tiszta világításba helyeztessék. Mindenekelőtt kérem a t. minister urat, a t. túloldalon ülő képviselőket, különösen Baross t. képviselőtársamat: ne zavarják össze a dolgokat, ne homályosítsák el az álláspontokat. Épen az előbb szólott t. képviselő ur volt az, a ki leginkább összezavarta. Mert ők mindig ugy érvelnek, hogy a „katonai szervezet" szó, mely a csendőrségre van alka! „katonai fegyelem" szó, melynek a csendőrség a mi beleegyezésünkkei alávettetni szándékoltatik, oda vezet, hogy az a csendőrség a véderővel szerves kapcsolatban áll,hogy — ezek szavai a t. előttem szóló ttnak — szükségkép kell ennélfogva, hogy annak fegyelmi hatóságai azok legyenek, hogy annak törvényei azok legyenek, melyek fegyelmi hatóságai és törvényei a véderőhöz tartozó csapatoknak. Ezek ellenében nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy semmi szerves összeköttetés ezen törvényjavaslat értelmében, a csendőri fegyveres erő és a véderő köztt nincs. A csendőri fegyveres erő a véderő kötelékében nem áll, a véderő parancsnokai alá nincs rendelve, ahhoz soha sem osztható és ennélfogva ezen összeköttetésre épített minden következtetés hamis. Hamis tehát az is, hogy ezeknek bármi tekintetben közös hatóságok alatt, bármi tekintetben közös törvények alatt szükségkép kell állaniok. Hanem igaz egy. Igaz az, hogy a szigornak, fegyelemnek a csendőri erő körében hasonlónak, analógnak, olyan szigorúnak kell lenni, mint a hadseregnél. De nem ugyanannak. Mert mind a kettőnek hivatása, szolgálata, rendeltetése különböző. A. kik önkénytelenül mégis összeköttetést állítanak a kettő köztt, kik hatóságokban, törvényekben szükség nélkül együvé akarják sorozni a kettőt: azok a csendőrségnek általunk czélzott és ezen törvényjavaslatban is elfogadott jellemét önkénytelenül, vagy szándékosan, de megváltoztatják. Mi azon öntudattal akarjuk a csendőrséget megtölteni, hogy az a polgári hatóságok fegyveres ereje; nem a katonaság alkatrésze, de oly fegyveres erő, mely a polgári hatóságoktól függ, melylyel azok rendelkeznek, mely feladatait a polgári élet viszonyaiban nyeri és rendeltetése a polgári hatóságok és csakis ezek rendelkezéseinek foganatosítása. Ezt az öntudatot akarjuk bele oltani, ezt akarjuk benne megerősíteni és ezt akarjuk szolgálati szervezetében érvényesíteni (Elénk helyeslés balflHl) és eltávolítunk magunktól minden kísérletet, ä mely őt a dolog természetének ellenére ezen szellem meghamisításával, a véderő csapataival akarja összeköttetésbe hozni és ez által el akarja homályosítani benne azt az öntudatot, ä mely feladatának pontos, hű és alkotmányszertí teljesítésére szükséges. (Elénk helyeslés balfelol.) Ezt a kiindulási pontot szigorúan megtartani, nem is oly nehéz igen t. ministerelnök ur, mert a minister ur a Budapest fővárosi rendőrségre nézve benyújtott javaslatában ezt megtartotta, mert ezen törvényjavaslatban a fővárosi rendőrségre nézve a szervezet, a fegyelem és szigor tekintetében ugyanazon criteriumokat állítja fel, mint a csendőrségre nézre. Azon törvényjavaslat 51. §-ban világosan kimondja, hogy a fővárosi rendőrség belszervezetében „szigorú katonai fegyelem alatt áll" és hogy a katonaságéhoz „hasonló szervezettel" bír. És uraim, nézzük csak meg a törvényjavaslatot! (Halljuk! Halljuk!) Nem gondolom, hogy a miuisterelnök ur ugy akarta ezt a törvényjavaslatot kidolgozni,