Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. országos fllés január 18 1881. 181 is fenntartani. Ez az egyik, a mit megkívántam jegyezni. A másik arra vonatkozik, a mit a képviselő ur arra nézve mondott, hogy nálunk a közbiztonság jó. Sokszor volt alkalmam elmondani, hogy valamint egyáltalában közigazgatásunkat, ugy közbiztonságunkat sem tartom oly rosznak, mint a milyennek az hirdettetik. De hát t. képviselő ur én nem mondom, hogy a mi a lapokban van, az mind igaz és mind szentírás. Azonban épen a t. ellenzéknek és épen azon oldalnak lapjaiban olvassuk, a közbiztonság minden kritikán alóli volta miatt, a kormány ellen igen éles támadásokat. Már t. képviselő ur, vagy ismerjük el azt, hogy bizony nem jó az a közbiztonsági helyzet; vagy csak azért, hogy politikai ellenfeleinket bánthassuk, ne hirdessünk olyat, a mi az egész országnak nem válnék becsületére; vagy a mi még helyesebb, ne tegyük mind a kettőt, az az: hogy először, hogy támadhassunk, tüntessük fel rosszabbnak, mint a milyen s hogy másodszor támadhassunk, tüntessük fel jobbnak, mint a milyen. Pedig épen ez az, a mit a t. képviselő ur cselekszik. Abban a t. képviselő urnak igazsága van s a mi igaz, azt mindig elismerem, hogy a régebbi szegedi kir. biztosság szükségességét, azért, mert a csend-, rend- és vagyonbiztonság helyreállítására szerveztetett, nem lehet a mostani rendőrségnek betudni, mert annak keletkezése vissza viendő' azon időre, midőn a Bach-rendszerbeli gendarmeria volt a közrend fenntartására hivatva. De midőn ezt elismerem, másfel ül nem az: tartom feladatunknak, hogy azon rendszert az ő hibáiban utánozzuk, midőn a bizalmatlanság folytán idegenek, sokszor a nyelvet sem tudó, legnagyobb részben a vidéket épen nem ismerő s egész fegyverzetükre nézve czélszerfítlenül felszerelt egyénekből állott a gendarmerle; hanem épen az a feladat, hogy tekintettel legyünk a vidék viszonyaira, a vidék ismeretére és ugy szervezzük a gendarmeriát, a midőn azután ezen bajok meggyőződésem szerint nem fognak előfordulni. [Helyeslés jobb/elöl.) Azt is mondotta a képviselő ur, hogy a gendarmeria vagyis a csendőrség nem fog a közigazgatási tisztviselőktől függni, mert hiszen egyik képviselőtársunk, a ki ismerheti a csendőrséget Erdélyből, arra hivatkozott, hogy annak meg vannak a maga utasításai és ha azokkal ellenkezőt követelnének tőle, utasítását fölmutathatja az illető tisztviselőnek. Hát t. képviselőház, ezen utasításoknak meg kell lenni, készítve a honvédelmi és belügyministerium által egyet értve; de meg kell lenni ezen utasításnak nem csak azért, hogy a közbiztonság őréül rendelt csendőr utoljára favágó, gyermekringató, pecsenyeforgató ne lehessen, a mint ez eddig széles mérvben gyakorlatban volt a csendlegényekkel; hanem meg kell lenni esetleg épen az annyit hangoztatott személyes szabadság érdekében, mert ezen utasítás megköti abban is, hogy egyes túlhatalmaskodó közigazgatási közeggel szemben is tudja magát a törvény korlátai között tartani. Hogy ez azután épen a személyes szabadság és az alkotmányos felfogás szempontjából megtámadható legyen, azt a magam részéről felfogni nem birom. (Helyeslés jobbfelöl.) Még csak egy megjegyzésem van és azután egy pár szavam. Megjegyzésem ez: A képviselő ur, csakhogy ezen csendőri intézményt mentül inkább megtámadhassa, azt mondja : ezekből lesz fegyveres spiczli. No, tisztelt képviselő ur, ha valaki spiczlit akar alkalmazni, annak nem ad miadenki előtt ismert uniformist és fegyverzetet, mert olyan bolond ember, a ki ilyen által hagyja magát kispiczliztetni, csakugyan ne.m létezik. (Derültség. Igaz ! Ugy van! jobbfelöl.) Én a törvényjavaslatot ismételten teljes meggyőződéssel ajánlom elfogadás végett és midőn ezt teszem, azon egyik argumentumra, melyet a képviselő ur felhozni szíveskedett, hogy „a honnan ezek, részben legalább vétetni fognak, az egy idegen hadsereg s hogy hazánk egy idegen hadsereg alatt van", erre kénytelen vagyok egyszerűen röviden megjegyezni, hogy a Magyar ország törvényeibe beiktatott, majd fele részben Magyarország fiaiból álló hadsereget idegen hadseregnek nevezni először nem lehet; (Élénk helyeslés jobbfelöl; Zaj és mozgás a szélső baloldalon) másodszor törvényellenes és harmadszor oly valami, hogy én csak azt kívánom és kivánhatom, — a miről különben meg is vagyok győződve, — hogy bizonyos fellépések és sértegetések oda ne vigyék a dolgot, hogy azok magukat csakugyan idegennek tekintsék e hazában. (Élénk helyeslés jobbfelöl; Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: A tárgyalás befejeztetvén következik a szavazás. Első kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ; igen vagy nem? Ha ez nem fogadtatnék el, akkor következnék a második kérdés, hogy elfogadja-e a t. ház az Irányi Dániel képviselő ur ellenindítványát; igen vagy nem? (Helyeslés.) Mielőtt igy a kérdéseket feltenném, méltóztassék meghallgatni az ellenindítványt. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául; ; igen vagy nem? Kérem azon képviselő urakat,