Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

1S2 331. országos ülés január 18. 18S1. a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot elfogadta és igy az elleumdítvány elesett. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző' (olvassa a czímet). Péchy Jenő előadó: T. ház! Itt bátor vagyok egy nyomdai hibára figyelmeztetni a t. házat; ugyanis „közbiztossági szolgálat" van nyomtatva, én azt hiszem, hogy „közbiztonsági szolgálat" jobban megfelel a czélnak és különben is egy helyen „közbiztonsági", más helyen „közbiztossági" szót hasznaim nem czélszerü. Elnök: T. ház! A czímre nézve az az észrevétel tétetett, hogy ne a „közbiztossági", hanem „közbiztonsági" szó használtassék. Méltóztatik-e a t ház az eredeti szöveget elfogadni, vagy pedig kívánja, hogy a „közbiztonsági* szó használtassék ? Tisza Kálmán ministereinök: T. képviselőház! Csak azért kívánok szólani, mert nézetem szerint a törvény lényegére nézve ugyan egészen mindegy, de mindenesetre helyes most elhatározni, hogy melyik kifejezés használtassék. Az egyes szakaszokban sincs egyformán, tehát amint most egyszer elhatároztatik, azokban is ugy használtassék, legyen bár „közbiztosság" vagy „közbiztonság". E felett a nyelvészek határozzanak; én a magam részéről a „közbiztosság* szóval éltem, mert ennek helyesebb voltát tudomásom szerint több tekintélyes nyelvésznek véleménye támogatja, de semmi súlyt nem fektetek rá, akár igy, akár ugy veszszük fel a törvénybe. Elnök: Kérem azokat, a kik a „közbiztonság" szót fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a „közbiztonsági" szót fogadja el. Antal Gyula jegyző (olvassa az 1. %-t, a mely észrevétel nélkül fogadtatik el; olvassa a 2. %-t). Pécskai Gaal Jenő: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 2. §-a a csendőrterületek beosztását tartalmazza. Ezen beosztásra vonatkozólag nekem több megjegyzésem lenne; de miután utolsó bekezdéséből látom, hogy a t. kormány súlyt ftktet arra, hogy a rendőri területek a honvéd kerületekkel essenek össze: én ezen megjegyzéseim megtételétől mostan elállók. Hanem egy körülményre vagyok bátor felhívni a t. belügyminister urnak figyelmét és ezen körülmény alapjait egy kérést leszek bátor intézni hozzá. (Halljuk.') Arad megyében t. ház, ugy a személy-, mint a vagyoiibizíosság az utóbbi időben rendkívüli módon meg vau ingatva. A megye alispánjának f. évi január hó 14-én tartott közgyűlésen beterjesztett jelentése értelmében különösen a vagyonbiztosság oly hiányos e megyében, hogy ez az állami rendőrségnek ott mielőbb leendő behozatalát igen kívánatosnak tünteíi fel. Az emiitett jelentés szerint az utóbbi hónapokban 168 nagyobb mérvű tolvajlási és betörési eset közfii 51 esetben a kárt és tetteseket, nyolcz esetben csak a letteseket, 10 esetben csak, az ellopott jószágot sikerült kézrekeríteni, a legtöbb esetben azonban sem a kárt megtéríttetni, sem a tetteseket felfedezni nem sikerült. A megye hatósága mindent megtesz, a mi módjában áll, hogy e súlyos bajon segítsen. Igy például öt állomáson concentrálta a rendelkezésére álló c«endlegénységet, hogy annál hatályosabban működhessék, azonban daczára annak, folytonosan merülnek fel oly esetek, melyek azon állításomat, hogy a közbiztonság Arad megyében nagyon meg van rendülve, folytonosan igazolják, — A megye közönsége folyamodott is a kormányhoz, hogy"" a rögtön itélő bíráskodást rendelje el a megye területén, a nélkül, hogy ezen folyamodásának eddig sikere lett ^olna. Legújabban pedig azért folyamodott, hog"

T azon alkalommal, midőn a csendőrség a szegedi kerületben be fog hozatni, Aradmegye is osztassék be ideiglenesen ezeu kerületbe. És az én véleményem szerint ez a kérelem annál jogosultabb, mert Arad megyét nemsokára oly területek fogják környezni, melyekben a csendőrség már be lesz hozva. Erdélyben az máris fel van állítva, a szegedi is felállíttatik nem sokára, sot Csanádmegyében is legközelebb be lesz hozva. Ennélfogva tartani lehet attól, hogy azon gonosztevők, kik az emiitett szomszédos megyékből kiszorulnak, Arad megyében fognak menedéket keresni, azon megyében, hol a rendelkezésre álló csekély erő segélyével a közbiztonságot feimtartani eddig sem sikerült. Midőn ezen körülményre a t. ministereinök ur figyelmét a jelen alkalommal a magam részéről is felhívni bátor vagyok, kérem egyúttal, méltóztassék a 2. §. utolsó bekezdése értelmében nyerendő felhatalmazása alapján úgy intézkedni, hogy Aradmegye legalább ideiglenesen a szegedi parancsnokság területébe vétetvén fel, ott az állami csendőrség még a folyó 1881. évben legyen behozható. Ezen kérelmet ismételve bátor vagyok a í. ministereinök ur becses figyelmébe ajánlani. Tisza Kálmán ministereinök: T. képviselőház! Ezen kiváltról, melyet a t. képviselő ur kifejezett, a törvényhatóság útján máris értesítve vagyok. (Halljuk!) A magam részéről csak azt mondhatom, hogy a 2. §. utolsó bekezdésében adott meghatalmazással azt tartom ugyan, hogy csak ritkán és kivételesen kell élni, de miután azt hiszem, hogy Arad megyében azon sajnos viszonyok csakugyan fennállanak, a melyeket a t. képviselő ur felhozott, Arad vármegyére nézve annyival inkább meg