Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

JgO 331. országos ülés január 18 3881. viselő nr által beadott határozati javaslattal, kénytelen vagyok még is egypár megjegyzést tenni. Azt elismerte, mint fennebb is említem, Irányi t. képviselő ur, hogy a jelen közbiztonsági állapot hiányos és hogy azon segíteni kell. E miatt határozati javaslatot is adott be, mely úgy szól, hogy a belügyminister utasittassék, hogy a közbiztonsági szolgálat rendezése iránt, a törvényhatóságok jogainak fenntartása alapján, törvényjavaslatot terjeszszen elő. Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur e határozati javaslat beadása előtti reformtervet, melyet szíves volt tegnap elmondani, ^határozati javaslata kiviteli módjának tartja. 0 ugyanis azt mondja, hogy a megyei főcsendbiztosok és járási csendbiztosok kiszolgált becsületes és bátor tisztekből, az altisztek és közesendőrök kiszolgált altisztekből és magukat derekasan viselt közlegényekből toborzandók és akkor a fegyelmet könnyű lesz fenntartani s azon panaszokat, melyek a fegyelmetlenségből erednek, szintén el lehetne hárítani Azt hiszem, hogy ezek az általa beadott határozati javaslat kiviteli módját képezik. Mocsáry t. képviselőtársam megtámadta e határozati javaslatot. Én nem azért akarom megtámadni, a miért ő megtámadta. Mocsáry t. képviselőtársam megtámadta azért, mert nem szeretné, hogy a csendbiztosok a sárga-fekete zászló alól vétessenek s hogy ily sárga-fekete érzelmű katonatisztekre bizatnék a polgári szabadság őrzése. Hanem én más szempontból találom ezt kivihetetlennek. A t. képviselő ur nem mondta meg, hogy mikép akarja ezt keresztül vinni, kinevezés, vagy a régi megyei választás által? Mert ha választás által, a mint gondolom, miután a megyei törvényhatóság önkormányzatát meg akarja tartani, akkor engedje meg a különben általam igen t. képviselő ur, kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy az ő ismert idealismusa vezérelte ez alkalommal is, mert, azt hiszem, sokkal jobban ismeri a megyei választások esélyeit, hogy sem fel lehetne tenni azt, hogy katona tiszteket a megyék rajok erőszakolva, csendbiztosokká megválasztanának. Ha pedig ezt kinevezés által akarja keresztül vinni s a katonai fegyelmet megtartani, akkor épen ott van, hol a szőnyegen lévő törvényjavaslat. Én ezeknél fogva, t. ház, a beadott határozati javaslatot nem pártolhatom s annak elvetését kérem. Nagyon sokat lehetne még a tegnap történt felszólalásokra megjegyezni; többek köztt Orbán Balázs képviselő urnak — nem veszi rósz néven a példa szót — hű bele Balázs módjára neki rontó beszédjére s indokaira, melyekben Erdély erkölcsiségét illustrálta, a hol hatvan tagból álló szervezett rablóbandát, három szál pandúr el is fogott, be is kisért. Degré Alajos (közbszól): Gyenge betyárok lehettek. Péchy Jenő: Igazsága van a képviselő urnak, nagyon gyenge, kiéhezett betyárok lehettek azok, olyanok, kik még a betyár krónikában is csak szégyennel említtetnek. Én ezzel szemben igen sok példát tudnék felhozni Erdély bűnügyi statistikájából, a hol ezen numerusok épen megfordított viszonyban állanak. Különben a t. képviselő urak maguk is Erdélyt egyik szavukban, mint az erkölcsösség hazáját dicsérték, másik szavukban megtámadták, mint oly országot, melyben az alkotmányos élet még csirája is kiveszett, azonban egyikök sem tagadta azt, hogy akár azért, mert kiveszett az alkotmányosság csirája, akár hogy nagyon erkölcsösek az emberek és a rablók; is oly szelídek, hogy hatvanan elhagyták magukat fogatni három szál pandúr által, — egy tagadhatatlan: hogy ott fegyelmezett rendőrség lévén, a személy- és vangyonbiztonság sokkal jobb, mint Magyarországon és mintegy indokolták az én előadói nyilatkozatomat is, melyet az indokokban is kifejtettem, midőn a jelen törvényjavaslatnak Magyarországra való kiterjesztését indokoltam, hogy példátf véve Erdélynek 14 évi tapasztalatain, az erdélyi állami cseudőrséget Magyarországra is kiterjesztendőnek tartom. Nem akarván hosszabb időre igénybe venni a t. ház figyelmét ezzel a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadását ajánlom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csakis egy pár rövid megjegyzésre szorítkozom. Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni, hogy Mocsáry Lajos t, képviselő ur igen hibásan méltóztatott ismételni az 1,600,000 frt évi többletet s igen hibásan méltóztatott mondani, hogy nem lehet kivenni ezen kimutatásból, hogy mi az évi többlet; mert itt igen is határozottan meg van mondva az évenkénti költség és meg van mondva a beruházási költség. Már pedig azt gondolom, hogy 14? budgetet végig tárgyalván a t. képviselőház, azt, hogy a beruházási költség nem évi költség, hanem egyszer mindenkorra tért költség, mindenki értheti és tudhatja. Tisztán ki van tehát itt mutatva, hogy ezen terv szerint az évenkénti többlet, ha az intézmény életbe lép, 782,000 frt. Megjegyzem még azt is, hogy a mi a beruházási költséget illeti, bármi módon szerveztetnék Magyarország csendőrsége vagy rendőrsége, annak a költségnek legnagyobb részére mindenesetre szükség volna; mert azt már csak ugyan nem hiszem, hogy bárki is czélszerűnek gondolná azon rendszert, mely szerint legtöbb helyen a csendleg-ények egymástól elkülönítve kulim falvaikban otthon laknak, továbbra