Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-330

152 330. országos ülés január 17. 1881. ngy keletkezhetett összeütközéseket kikerülendő, jónak látta azt Budapest főváros kivételével, mely külön törvény álfal szervezett állami rendőrséggel birand, az ily városokra is kiterjeszteni s miután ezzel az ily városoknak a helyi rendőrség fenntartása iránti kötelessége nem érintetik, az azokban teljesítendő közbiztonsági szolgálat s költségeinek megállapítását tartalmazó egy új törvény szükségét a 3-ik §-ban hangsúlyozza b a belügyministert utasítja e törvénynek még a folyó 1881. évben leendő beterjesztésére. Az, hogy a törvényj avaslat az állami csendörségnek az országban nem egyszerre, hanem kerületenként s időnként leendő szervezését tartalmazza, egyrészt a begj^akorlott csendőrség hiánya, másrészt pénzügyi szempont által is indokolható, mely okokból jelen évben az csak a Il-ik, vagyis szegedi kerületben lesz teljesen keresztül vive. Nem hagyhatta figyelmen kivül a bizottság, a jelenlegi közbiztonsági közegek, főkép az 1870. XLII. t. ez. 53. §-a értelmében élethosszig kinevezett esendbiztosoknak e törvény életbelépte folytán beállandó helyzetét sem s bár a törvényjavaslat 6. §-a kimondja, hogy a csendőrség első szervezésénél a jelenlegi közbiztonsági közegek lehetőleg alkalmaztatnak, a 7. §-ban felhatalmazza a belügyministert, hogy a mennyiben a jelenlegi élethosszig kinevezett közegek egy része nem alkalmaztatnék, azoknak végkielégítéséről gondoskodjék. .Nem hagyhatom említés nélkül a bizottság véleményét a törvényjavaslat azon intézkedésére nézve sem, miszerint a szervezendő csendőrség, fegyelmi és bűnügyekben a m. kir. honvéd bíróságok alá íartozand. Hangsúfyozva lett már a bizottságban azon óhaj, hogy bűnügyekben a csendőrség polgári törvénykezés alá helyeztessék, azonban tekintve annak katonai rendszerét, mindaddig, mig egy mindnyájunk által óhajtott törvény a katonai bűnügyeket polgári törvénykezés alá nem helyezi, mely esetben az a csendőrségre is ki fog terjesztetni, szükségesnek tartja a bizottság annak a törvényjavaslat értelmébeni meghagyását. A mi már most a törvényjavaslat pénzügyi oldalát illeti, a t. ház utasításához képest azt a pénzügyi bizottság is megbírálta s a beterjesztett jelentés szerint változatlanul elfogadta. T. ház! Nem ringatom magam oly ábrándban, hogy a törvényjavaslat egyhangúlag, minden ellenzés nélkül elfogadtatik; tudom, meg fog az támadtatni, mint a mely ismét a megyei önkormányzat csonkítását czélozza, de miután e téreni csonkítás már az 1870 : XLII. t. ez. által megtétetett, mely a csendbiztosok választását eltörülvén, azoknak kinevezését a főispánokra s igy már kormányközegre ruházza, e törvényjavaslat már nem képezhet önkormányzati csonkítást, hacsak annak nem veszik a pandúrok vagy csendlegényeknek az alispán, vagy szolgabíró, esetleg csendbiztos által történt felfogadásának megszüntetését, vagy megszűntét azon hagyományos csendbiztosi functiónak, mely a főispáni instellatiónál a főispánnak székestőli felemelében állott; az ország polgársága mind e csonkítást szívesen eltűri, ha annak árán rendezett s személyét és vagyonát biztosító orgánummal láttatik el, legyen annak neve állami rendőrség, vagy csendőrség. E véleményem mellett bizonyít az is, hogy mig — mint a példa mutatja — minden a polgárokra sérelmesnek vélt reformkezdeményezés ellen sikerült az ellenzéki agitatiónak a vidéken viszhangot kelteni, tudtommal, bár az ellenzéki lapok vidéki felszólalásait figyelemmel kisérem s bár az agie arra e törvényíj avaslat alkalmából is megadatott, az ellen vidékről soha semmi felszólalást nem olvastam; s mit következtetek én ebből? azt, hogy az országban köztudat jelen közbiztonsági szervezetünk hiányossága s az azon segíteni czélzó törvényjavaslat szívesen ragadtatik. Hangzatos vezérczikkekben támadták meg pedig az ellenzéki lapok e törvényjavaslatot, mini mely által rendőrállammá leszünk, mely mint katonai intézmény külön stastust in statu fog képezni, hogy Erdély Uniója után az örömünkben ott feledett zsandőrség assimilál minket stb., ugyan kérdem az erdélyi ellenzéki urakat, nem itt a házban, hanem az otthon levőket, van-e kedvük cserélni a mi közbiztonsági állapotunkkal?? — s csendőr-intézmény őket hajlandók-e az assimilálás kedvéért, a mi jelen pandúr szervezetünkkel ugyanazonosítaui? Én nem tartozom azok közé, kik fekete szemüvegen nézve, közbiztonsági állapotunkat ázsiainak tartják, de tisztelet a kivételeknek, nyíltan kimondhatom, hogy az hiányos, hogy az jelen szervezetében fenn nem tartható, hogy az, állami fejlődésünkkel párj huzamban reformálandó. Az a polgár, ki véres verejtékével szerzett módon adózik az állam fenntartásáért, méltán megkövetelheti, hogy szerzeménye és saját személyének biztossága viszont az állam által biztosittassék. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: T. ház! Azt vártam volna, hogy a t. előadó ur a törvényjavaslatot először is megismerteti a maga valódiságában; miután ezt nem tette, én röviden be fogom mutatni. Ezen törvényjavaslat nem czéloz egyebet, mint azt, hogy Magyarországon a közbiztonság m kormányzás és annak egyik kiegészítő ága, a közrendészet elvonattatváu a politikai polgári ! kormányzat köréből, a katonai, hadi status