Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-318

318. országos ülés űeczembcr 13. 1880. arra akarom kérni a t. házat, a mit most a bizottsági előadó ur javaslatba hozott. A törvényjavaslat ugyanis azzal a szövegezéssel adatott be, hogy az 1881. január 1-én lépjen életbe. Miután azonban azon időtől csak néhány napi idő választ el bennnünket, ebben az időben a törvény életbe nem léphet. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy azon módosítványt elfogadni méltóztassék, miszerint e törvény 1881. ápril 1-én lépjen életbe. Elnök: Ha nincs észrevétel, akkor határozatképen kimondom, hogy az előadó által tett indítvány elfogadtatott. T. ház! Méltóztatnak emlékezni arra, hogy az előadó ur bevezető beszédében kijelentette, hogy a képviselőház az orsz. iparegyesület kérvényét, a melyben a szállítási adó felemeléséről szóló törvényjavaslatot a napirendről levétetni kéri, a pénzügyi bizottsághoz utasította volt. Minthogy a törvényjavaslat elfogadásával e kérdés tárgynélkülivé lett, ennélfogva határozatképen kimondom, hogy ezen kérvény elintéztetett. E szerint e törvényjavaslat részleteiben is le lévén tárgyalva, annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend, vagyis a kérvényi bizottság 41-ik sorjegyzékének tárgyalása. Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvényi bizottságnak a sorjegyzék 1-sö számú kérvényére vonatkozó jelentését, mely észrevétel nélkül elfogadtatok; olvassa Békésmegye közönsége kérvé7iyét, melyben a katona-beszállásolás költségeinek fedezése czéljából, utólag az 1879. év második felére kivetni szándékolt pótadó tárgyában, a jóváhagyást megtagadó belügyministeri rendeletek ellen, az 1870: XLII. t. ez. 16. %-a értelmében orvoslást keres a képviselőháznál). Vécsey Tamás előadó: T. ház! Midőn az 1879 : XXXVII. t.-cz. megalkottatott, akkor a törvényben az határoztatott, hogy évenkint előre állapittassék meg a pótadó, a mi a beszállásolási költségek megtérítésére fordittatik. A törvény 1879. Julius 1-én lépvén életbe, 1879-re nem jelöltetett ki olyan adót, melyből az 1879-iki beszállásolási költségek fedezhetők lettek volna. Békésmegye most utólagosan oly pótadót kíván kivetni, melyből az 1879-iki költségek fedezhetők lennének. A belügyminister ur e tekintetben a megye határozatát meg nem erősítette és igy ezen rendelkezése ellen van Békésmegyének ezen kérvénye intézve. A bizottság véleménye a következő: Az 1879. évi XXXVII. t.-cz. felhatalmazza a megyéket, hogy a beszällásolásért méltányos kár talanítást adhassanak. Az évenkint előre megállapított pótadókból 1879. évre nézve azonban, miután e törvény csak 1879. jun. 1-én lépett életbe, előre megállapított pótadó nem fordult elő és Békésmegyének kivételével minden megye ugy járt el, hogy a kártalanítás csak 1880-tól fizettetik, Békésmegyére nézve pedig kivételt tenni sem nem szükségesnek, sem czélszerűnek nem mutatkozik, ennélfogva Békésmegye kérvényének elintézésére mondja ki a ház, hogy az ez ügyben kibocsátott belügy ministeri rendeletek a törvényhozásnak beavatkozásra alapot nem szolgáltathatnak. Elnök: Ha nincs észrevétel, a bizottság véleménye elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Borsodmegye közönsége kéri, hogy a közigazgatási bizottságról szóló 1876 : VI. t.-cz. 59. §-a, tekintettel a minister főfelügyeleti jogára, törvény utján értelmeztessék s a regalejog méltányos megszüntetése végett törvény alkottassék. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Ezen kérvényben két petitum foglaltatik. Az egyik arra vonatkozik, hogy a közigazgatási bizottság határozata a belügy minister által felül ne vizsgáltassák, miután az a kérdés, melyben a közigazgatási bizottság határozott, harmadfokú elintézés. A második pedig az, hogy a regale-jog törvény utján szabályoztassék. A kérvényre vonatkozólag a kérvényi bizottság előtt fekszik a belügyminister hivatalos nyilatkozata, a melyben azt jelentette a bizottság előtt, hogy ily concret esetekben az őt kötelező főfelügyeletből származó felelősség következtében ily felülvizsgálatot magától el nem utasíthat, a mely nem érdemleges határozat hozatalára vonatkozik különben, hanem csak arra, hogy fennálló törvényekbe vagy szabályszerű rendeletekbe ütköző határozatok ne tartassanak fel. Egyébként ugy nyilatkozott a belügyminister ur, hogy maga is szükségesnek látja, hogy a közigazgatási bizottságról szóló törvénynek idézett szakasza revisió alá vétessék. Annálfogva a kérvényi bizottság következő javaslatot terjeszti a házhoz: „A kormány felügyeleti jogának mikénti gyakorlására nézve, továbbá a közigazgatási bíráskodás tárgyában a belügyminister terjeszszen törvényjavaslatot a képviselőház elé". A regale-jogra vonatkozólag pedig: „A regale-jog szabályozását a képviselőház mielőbb megoldandónak tartja s megfelelő javaslatot a kormánytól elvár". Ezekre való tekintettel tétetik át a kérvény a belügyministerhez. Szontagh Pál (gömöri): A kérdésben lévő borsodmegyei kérvényhez van egy másik hasonló kérvénye Grömör- és Kis-Hoatmegyének a kérvényi bizottság tárgyalása alatt, de miután ezt fontosabbnak tekintettem és mint értesülve vagyok, a t. belügyminister ur ezúttal még nem terjesz-