Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-318
318. országos ülés deczember 13. 1880. tette elő erre vonatkozó véleményét a kérvényi bizottságban, az utóbbi kérvénynyel vélném a most szőnyegen levő kérvénynek tárgyalását egybekapesolandónak. A két kérvény ugyanis abban találkozik, hogy mindakettö* regále-csonkítási ügyben panaszkodik a képviselőház előtt, hogy a t. belügyminister ur az 1876-iki törvény 59. §-át meg nem tartotta. Habár az eset különböző és a petitum nem egészen azonos, de mindenesetre hasonló és rokon tárgy. Miután pedig a házszabályok 75. §-a azt mondja, hogy oly tárgyra vonatkozó kérvény, mely felett a ház akár valamely tagjának indítványa, akár benyújtott kérvény folytán már határozott, azon ülésszakban többé nem tárgyalható és a bizottság által ezen egyszerű megjegyzéssel jelentetik be akáznak tudomásvétel végett, ennélfogva megtörténhetik, hogy ha a gömörmegyei kérvény később fog tárgyaltatni, az már csak egyszerűen tudomásvétel végett fog bejelentetni a háznak, de azért még sem lehet kikerülni, hogy ugy a dolog érdemére nézve, mint ezen felolvasott házszabályszakasz alkalmazása és értelmezése felett egy újabb és szükségtelen második hoszszabb vita ne fejlődjék; szükséges pedig, hogy a kérdésnek alapos megítélése végett a gömörmegyei kérvény is, a melynek fontos részletei vannak, figyelembe vétessék, ennélfogva az én alázatos kérelmem oda járul: méltóztassék a t. ház, ezen mo&t itt felolvasott kérvény tárgyalását elhalasztani mindaddig, a mig Gömörmegye kérvénye is be fog terjesztetni és méltóztassék elhatározni, hogy mindkettő akkor együttesen tárgy altassák. (Helyeslés.) Azon esetben azonban, ha netalán a t. belügyminister ur nem volna hajlandó ebbe beleegyezni, akkor kérném, méltóztassék felolvasni asou nyilatkozatot, melyet a belügyndnister ur Borsodmegye kérvényére nézve adott. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Minthogy tagadhatatlan, hogy azon két kérvény tárgyára nézve megegyezik egymással és Gömörmegye kérvényére nézve a kérvényi bizottság a belügymiiiister urnak nyilatkozatát kikérte s nem sokára meg is fogja nyerni, ennélfogva én a bizottság részéről sem teszek kifogást az ellen, hogy a képviselő ur kívánságára mondja ki a ház, hogy Borsodinegye kérvénye akkor fog tárgyaltatai, midőn Gömörmegye kérvényét bejelenti a bizottság. (Átalános helyeslés.) Elnök: Ha a t. ház, méltóztatik ebbe beleegyezni, akkor a 3. folyószám alatt Borsodmegye kérvényének tárgyalása függőben hagyatik s majd Gömörmegye kérvényével együttesen vétetik tárgyalá alá. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző' (olvassd): 4. szám. Eger város közönsége 1880. október 3-án tartott közgyűléséből a képviselőháztól kéri, hogy elégtétel adassék azon zászlósértési ügyben, a mely a kormányhoz 1880. jul. 4. és 1880. augusztus 1-én intézett előterjesztésből kiviláglik. 5. szám. Eger város „felterjesztése", mely szerint a város a nemzeti zászlónak lenéző mellőzése és megsértése miatt indított egyoldalú vizsgálat eredményére! megelégedve nem lévén, esedezik a képviselőház előtt, hogy ez ügy új, vegyes küldöttség által vizsgáltassék meg és a nemzeti zászlónak megsértői s becsmérlői ellen szigorú büntetés szabassák. 6. szám. Somogymegye közönsége, azon meggyőződésben, hogy a magyar nemzeti lobogónak Egerben történt megsértése nem marad megtorlás nélkül, kéri oly törvény hozatalát, mely szerint a magyar állam eszméjének vagy az azt kifejező jelvényeknek megsértői a felségsértéshez viszonyított büntetéssel fenyíttessenek. Somogymegyének ezen feliratát pártolják: 7. szám. Székesfehérvár szab. kir. város. 8. „ Zemplénmegye. 9. „ Nagyvárad város. 10. „ Csanádmegye. 11. „ Fejérmegye. 12. „ Komárommegye. 13. „ Szabolcsmegye. 14. „ Torda-Aranyosmegye. 15. „ Tornamegye. 16. „ Ugocsamegye. 17. „ Kecskemét város. 18. „ Pécs város. 19. „ Pozsony város. 20. „ Szabadka szab. kir. város. 21. „ Temesvár szab. kir. város. 22. „ Hevesmegye közönsége. 23. „ Hajdúmegye közönsége. 24. „ Nyitramegye közönsége. 25. „ Máramarosmegye közönsége. 26. „ Tolnamegye közönsége. 27. „ Udvarhelymegye közönsége. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Eger város azzal kezdi feliratát, hogy évek hosszú során keresztül a legszebb viszonyban él Egeiváros lakossága a katonasággal. A vendégszerető közönség melegen istápolta a jó viszonyt s abhoz, valamint a múltban nem volt, úgy a jövőben sem lesz hűtelen. Az addigi kellemetes tapasztalatokkal sehogy sem állt összhangban azon tünemény, hogy a folyó évi júniusi fegyvergyakorlat alkalmával a hadisátrak feldíszítésénél Magyarország állami zászlója hiányzott, a mi a felirat hivatalos tanúsága szerint, azelőtt sohasem történt meg, sőt ellenkezőleg, eddig akár ünnepélyen, akár táborozásnál a magyar nemzeti zászlónak mindig méltó hely jelöltetett ki az Egerben fekvő ezrednél. Folyó évi júniusban történt tehát első izben, hogy a közönség a magyar lobogót mellőzve látta, melynek okát a
