Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

326. országos ülés január 11. 1S81. 105 Antal Gyula jegyző (olvassa a 85, %-t.) Veszter Imre: T. ház! A jelen §. azon intézkedését, mely szerint, ha a csödnyitást valamelyik hitelező kellően igazolt követelése alapján oly adós ellen kéri, a ki megszökött vagy elrejtőzött, a biróság a csődnyitási kérvény tárgyalására határnapot tűz ki és az adós részére a hirlapi idézés mellőzésével gondnokot nevez ki, szerintem ki kellene terjeszteni azon esetre is, ha a hagyaték ellen kéretik a csőd, mert lesznek esetek, hogy csőd fog kéretni hagyaték ellen anélkül, hogy az, a ki a csődöt kéri, már magában a kérvényben megmondhatná, hogy ki az örökös vagy egyátalábaii vannak-e örökösök és mint ilyenek kik idézendők ? Én tehát azt hiszem, hogy azon esetben, hogyha a csődkérvényező egyszersmind nem igazolja a hagyaték örököseit, ugyanezen eljárás követendő mint a megszökött vagy elrejtőzött közadós esetében tudniillik a hirlapi időzés mellőzésével gondnok rendelendő ki. Ehhez képest ezen §-hoz a következő módosítványt ajánlom : egészíttessék ki ezen §. a következő új bekezdéssel: „Ugyanez áll akkor is, ha a csőd hagyaték ellen kérelmeztetik és a csődnyitást kérő hitelező az örökösöket meg uem nevezi. Apátliy István előadó : T. képviselőház! Ezen módosítványnak van bizonyos jogosultsága, (Halljuk! Halljuk!) de némábban az alakban, melyben a t. képviselő ur beterjesztette. Én elismerem, hogy van bizonyos tekintetben analógia azon eset közti, melyet a javaslat szabályoz és melyet a képviselő ur felemlített, t. i. ha csődhagyaték éden kéretik és a hagyaték leendő örökösei ismeretlenek, csakugyan nehéz a csődbíróság állása, mert nem fogja tudni, hogy mint kelljen a csődnyitási kérvényt a hagyatékra alkalmazni. Hogy ezen segítsünk, az szükséges. Én azonban a t. képviselő ur módosítványát azon alakban, a melyben tétetett, nem fogadhatom el, mert nem tartom elegendőnek az ilyen eljárás megindítására azt, hogy a hitelező „meg nem nevezi" az örökösöket, mert hiszen akkor az ő tetszésétől függne az örökösök mellőzésével egy oly eljárást provokálni, melyet a törvénynek csak kivételesen és csak fontos okból lehet és szabad megengedni. En hozzájárulok ahhoz, hogy a t. képviselő ur módosítványa fogadíassék el oly képen, hogy ha a csődnyitás hagyaték ellen kéretik és az örökösök ismeretlenek, akkor az érintett eljárásnak helye lehet. Teleszky István: T. ház! Én Veszter Imre barátom indítványát kérem előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Egy szerves törvényben oly változtatásokat, melyeknek horderejet első hallásra és első tekintetre belátni nem lehet, komoly és beható megfontolás alá kell venni. Hagyaték ellen — KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVI. KÖTET. legalább az ország azon részében, hol az osztrák törvény érvényben nincs — csődnyitást alkalmazni, azt, mint ilyent megidézni mostani jogi fogalmaink szerint egyáltalában nem lehet. Már pedig t. barátom ilyenről beszél. Igenis, lehet örökösök ellen; hanem itt is szükséges meggondolni, hogy a módosítvány a legmegfelelőbb helyre illesztessék be, a mely nem is a 85-ik, hanem a 83. §. lenne, a hol már az örökösök elleni csődről szó van. (Helyeslés.) Azért tehát kérem a t. házat: méltóztassék ezen módosítványt az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: T, ház! Veszter képviselő ur egy módosítványt adott be a 85. §-hoz, mely e szakasz szövegét ugy, a mint van, nem alterälja, hanem az után egy új alineát indítványoz. Ezen módosítványra ismét indítványoztatott, hogy az a szakasszal egyetemben újabb szövegezés végett a bizottsághoz utasíttassák vissza. ! z lesz tehát az első kérdés, hogy visszautasittatik-e a bizottsághoz, igen vagy nem ? Ha ez el nem fogadtatnék, akkor először Veszter képviselő ur módosítványát, azután pedig az előadó ur által tett almódosítványt teszem föl kérdésül. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatnak-e a szakaszt a módosítványnyal együtt a bizottsághoz visszautasítani? (Visszautasittatik!) E szerint a szakasz a tett módosítással együtt vissza fog utasíttatni a bizottsághoz. Antal Gyula jegyző (olvassa a 86. %-t.) Veszter Imre: T. ház! Ezen szakasz azt mondja: ha a csődnyitási határozatot a felsőbb biróság megváltoztatja, a foganasitott biztosítási intézkedések mindaddig hatályban maradnak, mig a csődnyitás kérdése jogérvéuyesen eldöntetik. A biztosítási intézkedések alatt a törvényjavaslat itt nyilván azon intézkedéseket érti, a melyek a biróság részéről eszközlendők a végre, hogy a csődtömeg összeirattassék — lezároltassák, és hogy a csődnyitás a telekkönyvben feljegyeztessék. Kérdés azonban, mi történik azon biztosítások tekintetében a melyek csődnyitás után a felek részéről eszközöltettek ? mert hogy a felek az adósnak vagyonára még csődnyitás után is szerezhetnek jogokat, már a 13. §-ban kimondatott. És ez természetes is, — mert a csődnyitás maga még nem csőd, és lehet, hogy az 1-ső bíróságilag elrendelt csőd a közbevetett felfolyamodás folytán a felsőbb bíróságok által fel fog oldatni. Csőd csak akkor van, ha a csődnyitás jogerejűvé válik, s a csődnyitás hatálya csak akkor kezdődik, ha a csődnyitás ellen felfolyamodás nem 14