Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

|06 326. országos ttlés január 11. 1SS1 használtatik, vagy ha használtatott — de a felsőbb biróság által elvettetett. Addig azonban, a mig a felfolyamodással megtámadott csődnyitás a felsőbb bíróságok határozata folytán jogerőre nem emelkedik, nem szenvedhet semmi kétséget, hogy a hitelezőknek joguk van az adósnak vagyonára biztosítási jogokat szerezni, arra a vagyonra is, a mely az 1-ső bírósági csődnyitás folytán a csődleltárba belefoglaltatott, mert a leltározás, mint a csődnyitásnak folyománya csak feltételes, és ha a felsőbb biróság az 1-ső biróság határozatát feloldja, a csőd leltározás is hatálytalan. Vegyünk egy gyakorlati példát. Ha valaki, a kinek ingatlan vagyona van, csődbe esik, a csődöt az ingatlanokra azonnal feljegyzik. Ha az adós a csődnyitást felfolyamodással támadja meg, a telekkönyvben a felfolyamodás is feljegyeztetik. — Ki van tehát tüntetve magában a telekkönyvben is, hogy a csődnyitás csak feltételes, azaz attól függ, hogy vájjon a felfolyamodásnak helyt fognak e adni vagy sem ? A dolog ily állásában természetes, hogy bármelyik hitelező az adósnak ingatlan vagyonára adhat be zálogjogbekeblezési kérvényt még a csődnyitás után is. Ha aztán a felfolyamodással megtámadott csődnyitás felsőbb bíróságilag is jóváhagyatik, a hitelezőknek zálogjogbekeblezési kérvénye s az ez által nyert elsőbbség hatályát veszti, — ha az első bíróságilag elrendelt csődnyitás fulsőbb bíróságilag feloldatik, — a hitelezőnek a csődnyitás után beadott zálogjogbekeblezési kérvénye megáll. Ez igy van az ingatlanok tekintetében, s ennek igy kell lenni az adós ingóságaira csődnyitás után eszközölt biztosítások tekintetében is, ha csak ki nem mondjuk azt, hogy a csődnyitás hatálya már magával az első bírósági csődnyitási határozattal kezdődik még azon esetben is, ha felfolyamodással megtámadtatik. Ezt azonban kimondani nem lehet, mert minnden bírósági határozat csak akkor válik hatályossá ha jogerőre emelkedik, és ha már az első bírói határozatnak feltétlen hatályt tulajdonítanánk, akkor kérdem, mire való tehát a felfolyamodásnak megengedése? nem e azért engedjük meg, hogy az 1-ső bírósági határozat esetleg meg is változtathassák, Kétségtelenül áll tehát, hogy mindaddig, mig a felfolyamodással megtámadott csődnyitás jogerőreemelkedik, — a hitelezők az adós vagyonára még csődnyitás után is szerezhetnek jogokat habár csak a felfolyamodás sorsától függő feltételes jogokat. Ha azonban ez áll, — ennek pedig állani kell, mert hiszen folyhatnak executiókaz adós ellen az illetékes csődbíróság terüetén kivül eső más bíróságoknál is, a kik a csődnyitásról nem értesülnek azonnal, — akkor, t. ház, újból és ismételten is felmerül azon kérdés, vájjon itt e §-nál a hol kimondatik, hogy a csődbíróság által eszközölt biztosítási i ntézkedések mindaddig hatályban maradnak, mig a csődnyitás kérdése jogérvényesen el nem döntetik, nem-e volna jó, sőt szükséges kimondani: hogy a hitelezők által a csődnyitás után, de annak jogerőre emelkedése előtt az adós vagynnára szerzett jogok hatályukat vesztik, ha a csődnyitás jogerőre emelkedik. Ezen kérdést már tegnap is bátor voltam szőnyegre hozni, de nem voltam oly szerencsés magamat kellőképen érthetővé tehetni, pedig e kérdés felette fontos, mert egyszersmind azon 2 kérdésnek megoldását involválja : 1-szÖr. Vájjon a csőd hatálya már magával a csődnyitással kezdődik-e akkor is, ha az felfolyamodással megtámadtatik és 2-szor. Vájjon az adós vagyonában lehet e jogokat szerezni csődnyitás után is, ha a csődnyitás felfolyamodással megtámadtatván, jogerőre még nem emelkedett? Mind a két kérdés, kivált a tegnapi vita után okvetlenül megoldást követel, s ennélfogva azon reményben, hogy ma világosabban beszéltem, a következő módosítványt nyújtom be: „Azon jogok, a melyek az adós vagyonára esődnyitás után, de annak jogerőre emelkedése előtt szereztettek, hatályukat vesztik, ha a csődnyitás jogerőre emelkedett." Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítványt.) Apáthy István előadó; A t. képviselő ur azzal fejezte be előadását, hogy a lehető zava,roknak akarja indítványa által elejét venni. Azt hiszem, hogy ha ezen indítvány elfogadtatnék, olyan chaos keletkeznék, melyben senki el nem igazodhatnék. Legyen szabad e tekintetben megjegyeznem, hogy Veszter képviselő ur módosítványa most már el sem fogadható. Ugyanis az első §. azt mondja, hogy a csődnyítás hatálya azon nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást rendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett; a 12. §. pedig azt mondja, hogy a csődnyitás joghatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó javakra vagy jogokra a közadós tartozása alapján tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot vagy végrehajtást elrendelni, vagy az elrendeltet foganatosítani nem lehet. Ezt a t. ház tegnap már elfogadta s azt hiszem, hogy stante coneenso egy oly indítványt, mely az elfogadott szakaszokat felforgatja, elfogadni nem lehet. Ha a t. képviselő ur azt akarta, hogy a csődnyitás joghatálya daczára lehessen jogokat