Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

104 s26- #rs2ágos ülés jaimár 11. 1881. jyet az idézési határidőre nézve voltam bátor felhozni azon indítványt bátorkodom beterjeszteni, hogy ezen szakasz az idézési határidők tüzetes és helyesebb meghatározása végett utasittassék vissza a jogügyi bizottsághoz. Ajánlom mind a két indítványt a t. háznak elfogadás végett. Baross Gábor jegyző (olvassa Vészter Imre módosítását) „Módosítás a 84. §-hoz. „Igazolt" szó után tétessék: „bár le nem járt". Továbbá: E szakasz a határidő tüzetesebb és helyesebb meghatározása végett a jogügyi bizottsághoz utasítandó." Apáthy István előadó : Veszter képviselő urnak a 84. §. ellen három rendbeli kifogása van. Először kifogása van neki a 3 napi határidő ellen, melyet esi tleg rövidnek, esetleg pedig nagyon is hosszának tart. Ezen dispositiónak, t. ház, más jelentőséget nem lehet adni, mint azt, a mi abban valósággal foglalva van, t. i. hogy a bíróság a csődnyitási kérvény tárgyalására legfölebb 3 nap határidőt tűz ki. Ez tehát egyrészről azt jelenti, hogy a csődbíróság a kérvény tárgyalására rövidebb határidőt is tűzhet ki, másrészről pedig azt, hogy ezen idő aiatt nem mindig és nem minden esetben kell a csődnyitási kérvénynek elintéztetni. A t. képviselő ur azt hiszi, hogy ezen határidő, a mennyiben a megjelenésre adatik, sok esetben rövid lehet, rövid lehet különösen szerinte akkor, ha a megidézendő közadós a vármegyének valamely távolabbi részében lakik. A jelenlegi közlekedési viszonyok melleit ily esetek igen ritkán fognak előfordulni; de akárhol lakik is, a leendő közadós, azt hiszem, hogy a híróság a tárgyalás kitűzésével mindenesetre elég módot fog adni és adhatni a közadósnak arra, hogy a bíróság előtt megjelenhessék. Én a hosszabb határidőt azért nem kívánnám, mert nem szeretném, hogy azon kérdés eldöntése, vájjon a csőd megnyitandó-e vagy sem, hosszabb időre elhalasztatnék. A képviselő ur továbbá azt mondja, hogy ezen egész intézkedés ellenkezik a törvénykezési rendtartással, illetőleg nem lehet tudni, vájjon a sommás, vagy a rendes eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandók-e. A t. képviselő ur itt nyilván félreértette ezen §. intentióját. Hogy ezen §. nem a sommás vagy rendes eljárás szerint megszabandó határidőről szól, világosan mutatja az, hogy 3 napot tűz ki. Miről szól a §.? Arról, hogy a végzésnek a törvénykezési rendtartás szabályai szerint kell kézbesittetni, vagyis az adósnak saját kezeihez juttatni. Ezt akarja a törvény kifejezni s azt hiszem, hogy az elég világosan ki is fejezi s mást nem is lehet alatta éiteni. Továbbá a t. képviselő ur szükségesnek látná kimondatni ezen §ban, mégpedig ennek mindjárt az éltjén, hogy a hitelezők a csődöt kérhessék le nem járt követelés alapján is. Én azt hbzem, hogy ez a törvényben a nélkül is benne foglaltatik, mert lege non distinguente, nec nobis distinguendum. Ha a törvény ki akarná mondám, hogy csak lejárt követelés alapján lehet csődöt kérni, akkor azt világosan ki kellene mondani. Egyébiránt, ha a t. képviselőm- azt hiszi, hogy a gyengébbek kedvéért ez czélszerű lesz, nem ellenzem, hogy e §. intézkedései közé fölvétessék, hogy a csőd kérhető esetleg le nem járt követelés alapján is. Ennyiben módosítványát elfogadom. A többire nézve pedig el nem fogadhatom ; sem abba bele nem egyezhetem, hogy ezen §. újabb szövegezés végett a bizottsághoz visszautasittassék. És ily értelemben kérem a képviselő ur módosítványát mellőztetni. (Helyeslésok.) Elnök: Ha senki szólni nem kivan, következik a szavazás. Veszter Imre képviselő urnak két rendbeli mótlosítványa van. Egyik módosífcványa szerint a határidőnek tüzetesebb és helyesebb meghatározása végett visszautasítandó lenne a jogügyi bizottsághoz ; a mi tulajdonképen a §. függőben hagyása lenne. Másik módosítványa az, hogy ezen §, első sorában az „igazolt" szó után ezen szavak: „bár le nem járt követelés" beülesztemlők. Ez, azt hiszem, a §-t nem alterálja s ha majd a §. elfogadva lesz, az beilleszthető és így azt külön fogom majd szavazásra kitűzni. Első kérdés tehát az lesz, hogy elfogadtatik-e azon indítvány, hogy a §. a jogügyi bizottsághoz visszautasittassék. Ha ez nem fogadtatik el, akkor következik az előadó ur módosítványa, a mely azt hiszem, hogy kérdés tárgyát nem képezheti miután az előző §-ná! már elfogadtatott és miután az a szöveget világosabbá teszi; és azután fogom feltenni a kérdést, hogy elfogadja-e a t. ház a Veszter képv. ur által javasktt beillesztést. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Veszter képv. ur azon indítványát, hogy a szakasz újabb szövegezés végett a jogügyi bizottsághoz visszautasittassék ? A kik azt elfogadják, kérem méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Kérdem a t. házat, hogy elfogadja-e a §-t az előadó ur által beadott módosítással, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a §. ezen módosítással elfogadtatik. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e az ekként elfogadott g-ba a Veszter képv. ur által javasolt indítványt, tudniillik ezen szavaknak „bár le nem járt" a szövegbe beillesztését elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (MegI történik.) A többség elfogadja.