Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-318

318. országos ülés deczember 13. 1880. 5 fejlesztésére irányzott intézkedéseket ellensúlyozni. Bátor voltam hivatkozni, t. ház, arra is, hogy ily intézkedés nem létezik a külföldön, nem különösen Francziaországban, mely országra ugy az előadó ur, mint György Endre képviselő urak hivatkoztak. Hegedűs Sándor t. képviselő ur ezen állításommal szemben a leghatározottabban erősítette, hogy Francziaországban a szállítási adó máris fennáll. Én t. képviselőtársamat egyszerűen a franczia törvények tárára utalom, mely ime kezemben van és azt rendelkezésére bocsátom. Ebben meg fogja találni a t. képviselő ur, hogy a teherszállítási adó 1878-ban 385. szám alatt törvényileg megszüntettetett Francziaországban és ha még tovább méltóztatik utána nézni, meg fogja találni, hogy ugyanazon indokokból, melyeknél fogva mi itt ellene felszólaltunk. — Miután részemről a kérdés súlypontját csakugyan a teherszállítási adóra helyezem; azonban hoszszas általános vita után, midőn a pénzügyminister ur részéről is éppen ezen adóra nézve a lehető legrészletesebben felhozattak azon argumentumok, melyekből a kormány kiindult, nem nyújtom be azon módosítványt, melyet benyújtani szándékoztam, mert azt hiszem, hogy a törvénynek átalánosságban való elfogadásával a t. többség ezen lényeges intézkedést is elfogadta, én pedig komolyan szeretem szerény indítványomat venni. He van egy részlet, t. ház, mely az általános vita alkalmával megvitatva nem volt és pedig a személyszállításnál a külömböző helyosztályokra vonatkozólag. Volt szerencsém már arra utalni, hogy több államban, névszerint Olaszországban is külömbség tétetik a gyors és a rendes vonatok köztt a személyszállításra nézve; Oroszországban 10 százalékkal olcsóbban van megadóztatva a harmadik osztály, mint az első és második. Azok után, a miket a személyforgalom csökkenésére nézve felhoztunk, különöseu azon adatok után, melyeket éppen a t. közlekedési minister ur jelentéséből idézni szerencsés voltam, hogy t. i. az államvasutakon 1873-tól 1878-ig állandó csökkenés állott be a személyforgalomban, ugy, hogy 1878-ban az 40 százalékot tett és ha az időközben beállott kis emelkedést tekintetbe vesszük is, a csökkenés még mindig 30 százalékot tesz, azt hiszem, hogy a mennyire a pénzügyi szempontok engedik, iparkodnunk kell arra, hogy a törvényjavaslat általános elfogadása után is a személyforgalomnak legalább egy részére tekintettel legyünk és a szegényebb néposztálynak nálunk különben is igen drága utazását, a mennyire lehet, könnyítsük. Én tehát minden további indokolást mellőzve, arra kérem a t. házat: méltóztassék az első és második osztály és másfelől a 3-ik és 4-ik osztály köztt külömbséget tenni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Hiszen a személyszállítás a fennálló törvény alapján is 10 százalékkal meg van adóztatva és nincs ok rá, hogy a III. és IV. osztálybeli utasokra nézve, kik különben is, mint számos adattal van bebizonyítva, sokkal drágábban utaznak Magyarországon, mint bárhol a continensen, a már fennálló meglehetős jelentékeny adó felemeltessék. Módosítványom tehát az 1. §. a) pontjára vonatkozik, mely a személyszállítási adókulcsról szól és indítványozza azt, hogy az I. és II. osztályra nézve az adó emeltessék fel 10 százalékról 15 százalékra, a III. és IV. osztályra nézve azonban maradjon meg a jelenlegi adókulcs, a 10 százalék. Ajánlom módosítványomat a t. ház kegyes figyelmébe. (Helyeslés a baloldalon.) Molnár Aladár jegyző (olvassa Ráth Károly módosítványát): „Az 1. §. a) pontja következőleg módosíttassák : a személyszállítási adó az 1. és 2. helyen a viLeldíj 15°/°-a, 3. 4. helyen a viteldíj 10%-a." Dániel Ernő előadó: A pénzügyi bizottság nevében arra kérem a t. házat, hogy a most felolvasott módosítványt ne méltóztassék elfogadni. E módositvány elfogadásának első sorban az lenne következése, hogy azon utasok nagy száma, kik jelenleg a második osztályt használják, a harmadikat fogná használni, s igy tökéletesen megsemmisíttetnék azon pénzügyi eredmény, melyet a törvénytől várunk; egyszersmind pedig az utasok alsóbbrendű osztályt használván, csökkentetnék a vasutak jövedelme is és garantirozott vasutaknál ennek folytán beálló subventiótöbblet mindenesetre aequiparálná azon pénzügyi előnyt, melyet különben a törvény elfogadásától várhatnánk. Mindezeknél fogva bátor vagyok az eredeti szerkezetet elfogadásra ajánlani. Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szakaszt a bizottság eredeti szövege szerint? Azok a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja az eredeti szöveget s ezzel a Ráth képviselő ur módosítványa elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. %-t, •mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 3- %-t) Dániel Ernő előadó: Mikor a pénzügyi bizottság jelentését beterjesztette, e törvény életbeléptetése idejét függőben óhajtotta tartani, részint, mert nevezetes előmunkálatokat igényel, részint, mert a törvényjavaslat tárgyalásának ideje ismeretlen volt. Most, miután a t. ház letárgyalta, bátor vagyok indítványozni, hogy életbeléptetésének ideje 1881. ápril 1-jére tűzessék ki. Elnök: A kérdés ez : Elfogadja-e a t. ház a bizottság eredeti szövegét? (Felkiáltások: A módosítást!) Gr.Szapáry Gyula pénzügyminister: Én is