Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

326. országos ülés január 11. 1881. 103 vallom, hogy ezen kifejezés nem egészen szerencsés azért, mert az a 87. §. második bekezdésével szemben félreértésre adhat alkalmat. Ugyanis a 87. §. második bekezdésében „vagyon hiány" annyit jelent, hogy a esődnek nem lehet helyet adni azért, mert vagyon nincs, holott a 83. és 84. §-ban csőd rendeltetik el azért, mert a létező vagyon nem elég a tartozások fedezésére. Szerintem tehát mindkét §-ban „vagyonhiány" szó helyett megfelelő kifejezést kell használni, t. i. hogy a csőd elrendelendő, mert a létező vagyon nem elég arra, hogy a tartozások fedeztessenek. Én tehát bátor vagyok ä 83. §-hoz a következő módosítványt benyújtani: „A 83. §-ban kihagyandó a „vagyonhiány" szó és „igazoltatik" után teendő: „az, hogy a tartozások a létező vagyont meghaladják". Ezzel a javaslat intentiója teljesen ki van fejezve és a félreértésednek eleje van véve. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen módosítást elfogadni. Elnök: A beadott módosítvány fel fog olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítványt.) Elnök: Miután a módosítvány csakis styláris és a szakasz ellen kifogás nem tétetett kimondom, hogy a 83. §. az előadó ur módosítása szerint elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 84. %-t. Apáthy István előadó; T. ház! Miután az előző §-nál a t. ház módosítványomat elfogadta, e §-nál a „vagyonhiány" szót hasonló kifejezéssel kell substituálni. Ennélfogva e§.első bekezdéséhez azon módosítást vagyok bátor tenni, hogy a „vagyonhiányt" kifejezés hagyassák ki és „valószínűvé teszi" kifejezés után tétessék „azt, hogy tartozásai annak vagyonát meghaladják". Kérem a t. házat, méltóztassék e módosítványt elfogadni. Baross Gábor jegyző (olvassa a módositványt.) Veszter Imre: T. ház! A 84. §. első bekezdése azt mondja, hogy „ha a csődnyitást kellően igazolt követelés alapján egy vagy több hitelező kéri és a vagyonhiáuyt valószínűvé teszi, a bíróság legfölebb harmadnapra tárgyalást tüz ki, síb." Ezt, t. ház, valóban nehéz megérteni. Ha azt jelenti, hogy a bíróság a csődkérvényt 3 napon belül tartozik elintézni, akkor ez felette hosszú határidő, mert az én véleményem szerint az ilyen csődkérvények azonnal elintézendők. Ha pedig azt jelenti, hogy az adós három napon belül meg is idézendő akként, hogy három nap alatt vagy hitelezőjét biztosítsa, vagy pedig harmadnapra már a tárgyalásra is megjelenjen, akkor kétségtelenül rövid a határidő, mert arra, hogy a vármegye túlsó szélén lakó valamely adós harmadnapra a tárgyalásra megidéztessék, vagy három nap alatt statusát, mely sokból állhat, összeállítsa, vagy hitelezőjét az alatt biztosítsa, véleményem szerint mindenesetre rövid. A dolgot annyival is zavartabbá teszi az, hogy kapcsolatban a harmadnapos terminus kitűzéssel, ki van mondva ugyanazon §-ban az, hogy a bíróság az adóst a tárgyalásra a törvényhozási rendtartásnak a keresettre hozott első vagy idéző végzés kézbesítésére vonatkozó szabályai szerint oly meghagyással idézi stb. Mert a törvénykezési rendtartásnak az idézésre vonatkozó rendelkezései egészen mások a sommás eljárás tekintetében, egészen mások a rendes eljárás tekintetében és nincs megmondva ezea §-ban, hogy vájjon a sommás perbeli idézésre vagy a rendesre vonatkozik-e a §-nak általam említett intézkedése. A sommás eljárásban — a perrendtartási eljárás szerint a megjelenési határidő ugy tűzendő ki, hogy a kézbesítés valószínű vétele és a megjelenési határidő közt maradjon három nap, ha az adós helyben lakik; 15 nap, ha ugyanazon törvényhatóság területén lakik, és 30 nap, ha külföldön lakik. Ellenben a rendes eljárásra nézve akként rendelkezik a perrendtartás, hogy a 132. §. szerint, maradjon a végzés valószínű vétele és a megjelenési határidő közt 15 nap, ha az adós helyben lakik, harmincz nap, ha ugyanazon megyében lakik; ha pedig más megyében lakik 45 nap, és végre ha az országon kívül lakik, 60 nap. Ez azonban, t. ház, az én véleményem szerint arra, hogy az adós ezen határidők alatt hitelezőit vagy biztosítsa, vagy csak akkor jelenjék meg a tárgyalásra — mindkét esetben felette sok, mindenesetre több, mint a mennyi a csődeljárás gyors lefolyására szükségeltetik. Véleményem szerint tehát ezen kérdés a §-nak präcisebb szövegezése által volna helyrehozandó és ebben a határidők, a mint a jogügyi bizottság szükségesnek találandja, helyesebben és világosabban volnának meghatározandók. Ezenkívül még más észrevételem is van ezen §-ra. A 84. §. azt mondja, hogy a csődnyitás, ha kellően igazolt követelés alapján egy vagy több hitelező által kéretik stb. Itt, t. ház, véleményem szerint ki volna mondandó, bogy „bár lenem járt követelés alapján", — mert a csődnek egyik characteristiconja éppen abban nyilvánul, hogy le nem járt igazolt követelés alapján is kérelmezhető, mert a kinek már lejárt követelése van, az úgysem csődöt, hanem végrehajtást fog kérni. Az utóbbi megjegyzésemre nézve bátor volnék tehát azt indítványozni, hogy a §-nak azon szava után „igazolt" tétessék oda: „bár le nem járt". Azon nehézségre vonatkozólag pedig, me-