Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

j02 326- országos ülés jannár 11. 18S1. rendtartás szabályai szerint történik, miután to­vábbá mód adatik minden hitelezőnek a maga jogainak megóvására arról gondoskodni, hogy helyben lakó képviselőt nevezzen és akkor úgyis minden végzés a törvény intézkedése szerint kézbesítendő lesz; végre, miután én gondnoki el­járást behozni nem akarok és nem is tudom, ki viselné ennek költségeit, mert e tekintetben az indítvány hézagos: elegendő biztosítékot látok a szakasz jelen szerkezetében és Veszter Imre t. barátom indítványát nem fogadom el. {He­lyeslés.) Unger Alajos: T. ház! Én szintén nem fo­gadhatom el Veszter képviselő ur indítványát, melyet ő a 77. §-sal is kivánt némi tekintetben indokolni. A 77. §-ban ez áll: „A jogok érvényesítésére vagy megóvására szolgáló és kellően közzétett azon határidők, melyeknek tartamát a jelen tör­vény vagy ennek határain belül a csődbíróság állapítja meg, egyes érdekeltek kérelmére meg nem hosszabbíthatók. Az ilyen határidők elmu­lasztása miatt igazolásnak helye nincsen." Ebből nézetem szerint az következhetnék, mintha itt valami különös jogvesztés forogna fennt. Erről pedig már csak azért sem lehet szó, mert a javaslat rendszere mellett a követelések bármikor a esődnyitása után is bejelenthetők lévén, jogvesztés akkor sem állhatna be, ha a felosztási határnapig sem jelentkeznék az illető. Ezért mondja ki a 77-ik szakasz, hogy igazo­lásnak helye nincs, mert a javaslat eltér a mos­tani esődtörvénytől, a mely szerint a követelés bejelentésének csak a kitűzött határnapig van helye. Ez tehát igazolja azt, hogy nem volna szükséges a kézbesítést külön megadni, meri némely esetben 100—150 hitelező volna értesí­tendő, kiknek értesítése százakba kerülhetne. {helyeslés) Apáthy István előadó: Azok után, a mik Veszter Imre képviselő módosítványa ellenében felhozattak, meg kell jegyeznem, hogy azt ma­gam részéről sem fogadhatnám el és a már el­mondottak kiegészítéséül hozzá teszem, hogy én a képviseltetési kényszer rendszerét a csőd ügyekbe behozni nem akarnám; már pedig a képviselő ur módosítványa a képviseltetési kényszert in­volválja. Ha a felek képviseltetni akarják ma­gukat, azt tehetik, de nem tartanám helyesnek azt, hogy törvény kötelezze őket arra, midőn an­nak szüksége nem forog fenn s mikor a felek magákat képviseltetni nem akarják. Egyébiránt a törvényjavaslat egész rendszere oda irányul, a mint azt Teleszky t. képviselő ur is kiemelte, hogy a felek értesítéséről, midőn azok közvetlen jogairól van szó, kellőleg gondoskodás történjék; a felek érdekei megóvásáról azonban nem gon­doskodhatok a törvény ugy, hogy őket akaratuk ellen is képviseltetésre kényszerítse, midőn annak szüksége fenn nem forog. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a módosítványt mellőzni, {Helyeslés.) Elnök: A 76. szakaszra nézve észrevétel nem tétetett. A módosítvány, melyet Veszter kép­viselő ur beadott, a szakasz szövegébe lenne beillesztendő és pedig a képviselő ur irása sze­rint a második bekezdés után, nézetem szerint, azonban inkább az első bekezdés utána második bekezdés elé lenne teendő. Azt hiszem tehát, hogy a t. ház beleegyezni méltóztatik abba, ha kijelentem, hogy a ház a 76-ik szakaszt a bizottság szövegezése szerint elfogadja. {Helyeslés.) Azután felteszem a kérdést, elfogadja e a ház Veszter képviselő ur módosítvány át és ha az elfogadtatnék, akkor beillesztetik a szakasz a szövegbe az első bekezdés után. Előbb azonban méltóztassék meghallgatni a módosítványt. Baross Gábor jegyző {olvassa Veszter Imre módosítvány át.) Elnök: A. t. ház a 76. szakaszt a bízott­ság szövegezése szerint elfogadta. {Helyeslés.) Most kérdem, méltóztatnak-e elfogadni az imént felolvasott módosítványt ? {Felkiáltások: Nem fogadjuk el!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a módosítvány nem fogadtatott el, követke­zik a 77. szakasz. Antal Gyula jegyző'; {olvassa a 77. 78.%%-at r melyek észrévétel nélkül elfogadtattak, azután ol­vassa a 19. §-í.) Apáthy István előadó: E szakasz ki­mondja azon átalános szabályt, hogy a jogorvos­latok, melyek a jelen törvény szerint használha­tók, általában 8 nap alatt adandók be. De ezen szabály alól kivétel is van és pedig többféle esetben. Hogy tehát a törvény correetül legyen szövegezve, ki kell egészíteni e szakaszt azon szóval: „rendszerint". Ez aztán megengedi,, hogy bizonyos esetekben a jogorvoslatok ne 8 nap alatt, hanem másképen is lehetők legye­nek. Kérem tehát e szakaszban azon szó után „helye lehet", a „rendszerint" szót beiktatni. Baross Gábor jegyző {olvassa a módosít­ványt.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a 79. §-t az előadó ur módosítványaval elfogadni ? Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző {olvassa a 80., 81., 82.. §§-£, -melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 83. %-t. Apáthy István előadó: T. ház ! A javas­lat 83. és 84. §§. azon esetekről intézkednek, melyekben a csőd a hitelezők, vagy az adós ké­résére elrendeltetik azért, mert az adós vagyona tartozásainak fedezésére nem elégséges. Ez ki van fejezve ezen szóval: „vagyonhiány". Meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom