Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-326
326. országos ülés január 11. 1881 99 tatni kéri, mig hasonló illetékek alkalmazása az j osztrák tartományokban is foganatba vétetik. j Sümeg város képviselő-testülete és kereskedő egyetemének Bessenyey Ernő képviselő által; Szent-Grót mezőváros választmányi tagjai és kereskedelmi egyetemének Bessenyey Ernő képviselő által; Nagyvárad városában tartott népgyűlésnek Teleszky István képviselő által; Budapest VI, kerületi polgári körének b. Podmaniczky Frigyes képviselő által beadott kérvényeit, melyekben a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatására vonatkozó törvényjavaslat mellőzését kérik. Ezen kérvények, a korábban hozott határozat, értelmében, megtekintés végeit a ház irodájába tétetnek. Bemutatom a budapesti kir. törvényszék bűntető osztályának fölterjesztését, melyben tudatja, hogy párviadal vétségével terhelt Verhovay Gyula és társa bűnügyében, Verhovay Gyulának a reá kiszabott két heti államfogház büntetés megkezdésére 14 napi haladék engedélyeztetett s annak megkezdése f. hó 26-dik napjára tűzetett ki. A tegnap e tekintetben hozott határozat kapcsán ez is kiadatik a mentelmi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Szende Béla honvédelmi miniszter: T. ház! Van szerencsém a t. ház asztalára letenni egy törvényjavaslatot, a honvédelmi ministerium 1881. évi költségvetésének 2-ik sz. 6-ik czimében a legénységi élelem költségtöbbletének fedezésére szolgáló póthitelről. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot indokolásával együtt kinyomatni, a t. ház tagjai között szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A honvédelmi minister ur törvényjavaslata indokolásával együtt ki fog nyomatni, a ház tagjai köztt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. { Hegedűs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencséin a pénzügyi bizottság jelentését benyújtani, a bosznavölgyi vasútnak Zenieától Szerajevóig való kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, kérem a t. házat, méltóztassék ennek kinyomatását, a ház t. tagjai köztt szétosztását és annak idején a közlekedési bizottságnak ugyané tárgyra vonatkozó jelentésével kapcsolatban, az osztályok mellőzésével napirendre tűzetését elhatározni. Elnök: A pénzügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a közlekedési bizottságnak e tárgyban már beadott jelentésével együtt, ha a t. ház bele egyezni méltóztatik, annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog kitűzetni. (Helyeslés.) | Kubinyi Árpád, a kérvényi bizottság í előadója: T. ház! Van szerencsém a kérvényi biz. által letárgyalt kérvényeknek 42. sorjegyzékét bemutatni. Kérem, méltóztassék a sorjegyzék kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését elrendelni, a kérvényeket pedig betekintés végett a ház irodájába letétetni. Elnök: A kérvények 42. sorjegyzéke ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a jövő szombati ülés napirendjére kitűzetni; a kérvények pedig a ház irodájában fognak letétetni, hogy a képviselő urak betekinthessék. Következik a napirend: a tegnap félbenszakadt tárgyalás folytatása. Antal Gyula jegyző [olvassa a 61—63. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak', olvassa a 64. %-i). Mandel Pál: T. képviselőház! A 64. §. 2. bekezdésére vagyok bátor észrevételt tenni. Ezen bekezdés azon intézkedést tartalmazza, hogy a mennyiben valamely követelésre nézve lejárati idő meg nem állapíttatott, a hitelezőt kamatok nem illetik. Ez intézkedés ellenkezik, nem ugyan irott törvényeinkkel, hanem szokásjogunkkal és az egyátalában létező codificált törvények határozataival ; mert oly követelésre nézve, a melynek lejárati ideje hitelező és adós köztt kikötve nem lett, a lejárat tulajdonképen a hitelező önkényére van bizva. Lejár tehát az ilyen követelés mindig akkor, ha a hitelező azt adósának felmondja. Ha pedig a lejárat ilyeténképen következik, késedelmi kamat az ilyen hitelezőnek a törvényes magasságban mindenesetre jár. Ha e tekintetet a törvény szövegezésénél mellőzzük, azon hitelezőt, a ki adóstinak lejárati idő kikötése nélkül hitelezett, rosszabb helyzetbe hozzuk, mint a többi hitelezőt, a kik a lejárati időre nézve több óvatossággal éltek. Teszszük ezt pedig teljesen méltatlanul, mert nincs ok arra, hogy az ilyen hitelező rosszabb helyzetbe jusson, mint más hitelező és hogy a törvényes kedvezmény a kamatokra nézve tőle megvonassék. Ezeknél fogva óhajtanám, hogy e részben az eredeti előadói szövegezés állíttatnék vissza, mely e tekintetben ugy intézkedik, hogy a lejárattal el nem látott követelések kamatai a esődnyitás napjától folynak. A kamat számítandó azon határidőtől, a meíylyel különben is a közadós üzletszerű működése is lezáratik, nevezetesen a csődnyitás napjától, a mely naptól fogva a hitelezőnek mindenesetre joga van és e jogával ő mindenesetre élni is fog, hogy követelését érvényesítse. Ennélfogva és még azon tekintetből, hogy sok esetben meg sem lehet állapítani, vájjon lejárat csakugyan nem lett-e kikötve ? Mert lejáratot lehet kikötni szóbeli vagy írásbeli megállapodással, de megállapítható az coneludens cselekménynvel is, ha pl. a kamatok bizonyos időre 13»
