Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-325

325. ornaágo* ftléi január 10. 1831. gg bejegyzés érvényes, ha a kérvény vagy meg­keresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz, azt akarja kimondatni, hogy az ilyen bejegyzés a csőd­nyitási határozat jogerőre emelkedése után ha­tályát veszítse. Mi, tisztelt ház, ellenkező nézetben vagyunk s azt kívánjuk, hogy a jóhiszemtíleg szerzett jog még akkor is érvényes legyen, hogy ha a csőd­nyitási határozat jogerőre emelkedett, ha a te­lekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló kérvény a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz. Ez a dolog is a telekkönyvi intézmény ter­mészetéből önként folyik. Máskülönben azokra való tekintettel, a melyeket Teíeszky képviselő ur elmondott, az eredeti javaslatot egyszerűen elfogadom. Elnök: Miután Veszter képviselő ur a szöveget magát nem támadta meg, először a szavazás a szövegre fog történni s csak azután fogunk határozni az indítványozott új bekezdés felett. Yeszter Imre: Habár, t. ház, meg vagyok is győződve, hogy megjegyzésem helyes, minthogy — ugy látszik — magamat kellőképen érthetővé nem tehettem, indítványomat visszavonom. Elnök: E szerint a 13. §. elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 14. %-t). Apáttty István előadó : E szakasz arról iutézkedik, hogy a csődnyitás hatályának kezde­tével a közadós elleni követelések a csődtömeg irányában lejártnak tekintendők, de kivételt tesz a harmadik alinea arra nézve, hogy ha a köz­adósnak ingatlan vagyona a csőd előtt elárverez­tetett és a vevő és hitelező köztt a fizetésre nézve speciális megállapodás jött létre, ha tehát határidő köttetett ki, az ilyen határidőkön a csődnyitás által változás ne történjék. Ez van a harmadik bekezdésben, de nem egészen világosan kifejezve; módosítványom tehát oda irányul, hogy ez világosabbá tétessék, a mi eléretik az által, ha a harmadik bekezdésben ezen szó után: „vételárból" tétetik „kielégítendő*', továbbá ugyan­ezen bekezdésben ezeo szavak: „ingatlant terhelő". valamint a harmadik sorban e szó is „kielégí­tése", kihagyandók. E szerint a harmadik be­kezdés a következőkép hangzanék: A fentebbi intézkedések által nem történik változás azon fizetési határidőkön, melyek a köz­adósnak már korábban elárverezett ingatlan va­gyona vételárából kielégítendő jelzálogi követelés tekintetében, a vevő és a hitelező köztt meg­állapittattak. Akkor félremagyarázhatlanul kifejeztetik az, a mit akarunk, hogy t. i. a vételárra nézve létre jött megállapodás meg nem változik. Kérem, méltóztassék ezt elfogadni. Baross Gábor jegyző (olvassa a mádosít­ványt). Elnök: Az előadó ur a két első bekezdésre nem tett észrevételt, valamint másnak sem volt erre nézve észrevétele, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. A harmadik bekezdésre nézve az előadó urnak azon észrevétele van, hogy a „vételárból" szó után „az ingatlant terhelő' 1 sza­vak helyett tétessék: „kielégítendő" és a harmadik sorban a „kielégítés" szó hagyassék ki. Az első kérdés az lesz, hogy elfogadja-e ä ház a harmadik bekezdést az eredeti szöveg­ben. Ha az elfogadtatik, akkor az előadó ur módosítványa elesett; ha pedig nem fogadtatik el, akkor az előadó nr módosítványát fogom szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) Kérdem tehát, méitóztatik-e a t. ház a 14. §. harmadik bekez­dését az eredeti szerkezetben elfogadni? (Nem fogadjuk el!) Ez nem fogadtatván el, kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezen bekezdést az előadó ur módosítása szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) A 14. §. harmadik bekezdése az előadó ur módosítványával elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 15—29. %%-t,melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 30. %-t.) Apáthy István előadó: T. képviselőház! Itt a sajtóhibák azon neme fordul elő, melynél csak egy betű maradt ki. A második sorban ugyanis nem „visszkeresetének", hanem „vissz­keresetinek" kell állania. Jelenti t. i. a „vissz­keresett" szó a regreasatust, mely a váltó törvényben elfogadott nomenclatura. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a S0. §-t a t. előadó ur észrevételével elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, hogy kijelenthetem, hogy ez elfogadtatik. (Helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa a 31-40. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 41. %-t). Apátliy István előadó: T. képviselőház! Egy csekély módosításom van ezen szakaszhoz, t. i. a 41. §. második sorában ez foglaltatik; „a 14. §. második pontjában." Ez hibás. A 14. §-nak nincsenek pontjai, hanem bekezdései. A pont és a bekezdés között pedig igen lényeges különbség van. Kérem tehát itta „pont" helyett „bekezdés" szót tenni. (Helyeslés.) Elaök: Azt hiszem, a t. ház ezt elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa az ötödik fejezet czímél és a 42—48. %%-at, melyek észre­vétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 49. §-í.) Apáthy István előadó: A 49. §. 4. pontjá­ban ezen szó helyett „gyógyítás" „gyógyítási" teendő; az „i" betű t. i. nyomdahiba folytán ki­maradt. Unger Alajos: Az 5. §. előbb függőben hagyatott. Minthogy ezen §-ra nézve én módosít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom