Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-325

u 525. onraige* filé* január 10. 1881. után a „vagy jogok képezik", kimaradt ez „a közadós ellen". E nélkül az egész §-nak úgyszólván értelme nincs, én tehát a 8. §• 2* sorába e szavak után: „vagy jogok képezik", e szavak beiktatását kérem „a közadós ellen". (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a 8. §-t az előadó ur által javaslóit ^helyreigazítással elfogadni. (Elfogadjuk!) Ennélfogva a 8. §. elfogadtatik és pedig az előadó ur által előadott kijavítással. Antal Gyula jegyző (olvassa a 9—12. §§-ctí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután olvassa a 13. §-í). Veszter Imre: A 13-dik §. igy szól: A csődnyitás után elrendelt telekkönyvi bejegyzés érvényes, ha az e végre szolgáló kérvény vagy megkeresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz. A csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálog-, megtartási- vagy visszakövetelési jognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesítése végett, a végrehajtást a csődnyitás után is el lehet rendelni és azt foganatosítani. Ebben az van kimondva, t ház, hogy telekkönyvi bejegyzéseket, végrehajtási, zálog- vagy megtartási és visszakövetelési jogot lehet érvényesíteni a csőd elrendelése után is, tudniillik, mielőtt a csődnyitás jogerőre emelkedett. Ha ennek kimondását szükségesnek vélte a törvényjavaslat, én ennek ellenében viszont szükségesnek tartom annak kijelentését, hogy ezen §. 1. és 2. bekezdése szerint szerzett jogok hatályukat vesztik, ha a csődnyitás jogerőre emelkedett. Igaz, hogy ez magától értetődik. Ha ennek kimondása szükségesnek találtatott, bár magától értetődik, zavarok elkerülése végett, annak kimondása, éppen oly szükséges volna, hogy a §. 1. és 2. bekezdésében szerzett jogok hatályukat vesztik azon esetben, ha a csődnyitás jogerőre emelkedett, beadok tehát egy ezt cíélzó módosítványt. Apáthy István előadó: Megvallom tudatlanságomat, de a t. képviselő ur ezen módosítványát egyáltalában nem értem. A mit a javaslat 13. §-a ki akar mondani, az abban áll, hogy a kik a csődnyitás előtt dologi jogot szereztek, azok ezen dologi jogot a csődnyitás daczára érvényesíthetik. Ez megfelel a javaslat rendszerének, mely a dologi jogok alapján szerzett követelésekre a csődnyitásnak befolyást nem tulajdonít. De azt, hogy ezen jogok a csődnyitás jogerőre emelkedésével elenyésznek, megvallom, nem értem. Én tehát e módosítványt mellőztetni kérem, Veszter Imre: T. ház! Félremagyarázott szavaim helyreigazítására kérek szót. Itt a 13-ik szakaszban az van mondva, hogy a csődnyitás után beadott kérvények folytán elrendelt, pl. telekkönyvi bejegyzések hatályosak, ha a csődnyitás jogerőre emelkedése előtt adattak be. Ha a csődnyitág után nyomban beadható telekkönyvi bejegyzésre vonatkozó kérvény kedvezően elintéztetett és az időközben megappellált csőd a felső bíróságok által helyben hagyatván, jogerőre emelkedik, természetes, hogy az időközben szerzett telekkönyvi jog eo ipso megszűnik, mert csőd csak akkor van, ha a csődnyitás elrendelése jogerőre emelkedik, mert megtörténhetik, hogy az 1-sŐ bíróságilag elrendelt csődnyitás a bukott felfolyamodása folytán hatályon kivül helyeztetik és lehet, hogy helybenhagyatik; ez utóbbi esetben pedig kimondandó, hogy a csődrendelés után, de annak jogerőre emelkedése előtt szerzett jogok hatályukat vesztik. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni, illetve a jogügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A t. képviselő ur módosítványa nem eléggé szabatos, ugy hogy azt voltaképpen nem lehet érteni, hogy a képviselő ur hová akarja azt betétetni. Kérem azért, méltóztassék először erre nézve nyilatkozni. Teleszky István: T. ház! Bár Veszter képviselőtársam igyekezett szavait kimagyarázai, mindannak daczára én a kimagyarázás után sem vagyok azon helyzetben, hogy pártolhatnám akár módosítványának elfogadását, akár xíjabb tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítását. Nem pártolhatom pedig azért, mert a törvényjavaslat 13. §-a, kapcsolatban az azt megelőző szakaszszal, a kérdést tisztán, világosan, félremagyarázhatatlanul oldja meg. Ki van mondva, hogy a csődnyitás joghatálya mikor kezdődik. Félremagyarázhatatlanul azon a napon, a melyen a csődhirdetmény a csődbíróság táblájára kifüggesztetik. Ezen a napon kezdődik a csőd hatálya, még akkor is, ha az első bírósági végzés felfolyamodással támadtatik meg és a felső bíróság ezt helybenhagyja. Ha már most a 13. §-ban az mondatik, hogy B a csődnyitás után elrendelt telekkönyvi bejegyzés érvényes, ha az ennek alapjául szolgáló kérvény, vagy megkeresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz", akkor minden kétséget kizáró módon ki van mondva, hogy ha későbben intéztetik is el a beadvány, érvényesen szereztetett a dologbani jog, ha a beadvány vagy megkeresés korábban érkezett a telekkönyvi hatósághoz, mintsem a csődnyitás joghatálya kezdődött. Ezek alapján az eredeti javaslatot pártolom és Veszter képviselő ur indítványát el nem fogadom. (Helyeslés.) Horváth Lajos: T. barátom, Veszter képviselő ur a javaslatnak azon intézkedésével szemt ben, hogy a csődnyitás után elrendelt telekkönyvi