Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-302

3ü2. országos ülés november 20. 1S80. 89 sítäst és ha a felderítés más rövidebb utón el nem érhető. Ez a parlamentnek ellenőrzési jogából következik; a háznak ehhez a lépéséhez azután hozzájárulhat a kormány, a minthogy számos eset is volt, a legkiképzettebb képviseleti kormányzattal biró országokban, hogy hozzájárult és akkor nem volt benne semmi injuriosus. De ellenezheti is a kormány az ily .indítványt, a minthogy arra is vannak esetek és akkor egy ilyen vizsgáló bizottságnak elhatározása a bizalmatlansági szavazatnak egyik neme, de ennek elhatározása mindenesetre a parlament jogai közé tartozik. Es abban nem értek egyet Madarász József t. képviselő úrral, ki azt mondja, hogy ha pusztán törvénysértés lett volna felhozva, abban az esetben a vizsgáló bizottságot rögtön elejtette volna és a vád alá helyezés, vagy a vád alól felmentés felett szavazott volna. De hiszen, t. ház, az 1880. évi III. t. cz.-ben világosan ki vannak jelölve azon formák, melyek ily esetben követendők s ily kérdést egyszerű indítvány alapján ide egyszerűen behozni nem lehet. A hol ilyen komoly kérdés áll elő, a hol a parlamentnek igen komoly következményekre tekintettel kell határozni, ott igenis indokolva van, hogy a tényeknek tisztába hozatala végeit egy parlamenti vizsgáló bizottság küldessék ki. De abban azután mindnyájan egyetértünk, hogy ha a parlament jogkörét meg akarjuk óvni, minden fejleménye ezen dolognak indokolja azt, hogy annak az ily bizottságnak kiküldésére a jelen esetben sem szükség nincsen, sem az , tekintettel azon czélra, melyet elérni szándékozunk, opportunusnak, czélszerünek nem látszik. Azérténäzon bizottságnak kiküldését nem pártolom. (Elénk helyeslés a bal- és jobboldalon.) Irányi Dániel: T. képviselőház! Mielőtt röviden indokolnám azon elhatározásomat, melynél fogva a benyújtott indítványt ezúttal mellőztetni, illetőleg elnapoltatni kérem, legyen szabad azon szavakra tenni néhány megjegyzést, a melyeket az imént, tisztelt képviselőtársam, Szilágyi Dezső ránk vonatkozólag mondott. Azt kérdezte a t. képviselő ur, hogy nem félünk-e, hogy az által, a mit teszünk, felbátorítjuk horvát testvéreinket, hogy azon ellenséges indulatot, melyet eddig tanúsítottak, még továbbá is tanúsítsák irányunkban. Hát mióta nyújt a sérelmek orvoslására czéizó indítvány, a sérelmek orvoslására czélzó szándék okot arra, hogy az ellenséges indulatot táplálja? Hát a t. képviselő ur — hogy megfordítsam a kérdést — nem fél-e attól, hogy azon indítványnak, melyet előterjesztettem, visszautasítása fogná az indulatokat felgerjeszteni? (Igaz ! a szélső balon.) Nem akarok, t. ház, tovább vitatkozni, hanem kijelentem, hogy miután Strazimir Károly t. képviselőtársam azt nyilvánította, hogy ő és horvátKÉPH. MAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. sziavon képviselőtársai készek a horvát-szlavónok panaszait, sérelmeit coneret alakban ide benyújtani, de korántsem azért, mintha elismerném, hogy ezen sérelmek orvoslására nem ezen országgyűlés az illetékes, visszaveszem indítványomat, fenntartván jogomat akkorra, a mikor majd Strazimir Károly ur társaival együtt a társország panaszait és sérelmeit elő fogják adni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: E szerint tehát Irányi Dániel képviselő ur indítványát visszavonta. Különben azt annak idején ismét megteheti, mert ahhoz mindig joga van. Tisza Kálmán mmisterelnök: T. ház! A vita jelen stádiumában csak egy pár szót és csak azért kivánok szólani, mert kötelességemnek tartom a magam részéről is ezen irányban álláspontomat határozottan jelezni annyival inkább, minthogy Madarász József t. képviselő ur egy alkalommal kifejtett nézeteimre hivatkozott, fölolvasván — mint meg vagyok róla győződve — azoknak, a miket mondottam, egy részét, de nem az egészet, melyben jól emlékezem, akkor nézetemet ezen ügybeu bőven kifejtettem. Most csak azt kiváuom ismételni, hogy igenis, most is az a nézetem, hogy a parlamentnek vizsgáló bizottságot kiküldeni joga van; de most is az a nézetem, akkor is az volt, hogy minden parlament ezen jogával, mint rendkívüli eszközzel csak akkor él, ha valóban teljesen indokolható ezen eszköznek alkalmazása. S engedje meg a t. ház, hogy kifejezzem azon nézetemet, hogy tgy bármennyire tisztelt képviselő egyszerű előadása; arra, hogy mindjárt egy parlamenti vizsgáló bizottság küldessék ki, sehol a világon indokul nem szolgált és nem szolgálhat. (Ügy van! a jobboldalon.) Hogy mik lesznek azok, a miket a t. horvát képviselő ur, vagy társai itt szóba fognak hozni — mert ha, miként ez kifejeztetett, a közös magyar-horvát kormány ellen vannak panaszaik, azokat csak itt lehet ugy szóba hozni, hogy ez eredményre is vezethessen, hogy mik lesznek azon panaszok, nem tudom; majd meg fogja a ház bölcsessége ítélni akkor, hogy azok oly természetűek-e és annyira indokoltak-e, hogy ezen rendkívüli eszköz alkalmazása igazolható-e vagy nem. Mert azt gondolom, hogy már most előre azt mondani, hogy ha a panaszok elő fognak terjesztetni, helye lesz a bizottság kiküldésének, épp úgy nem lehet, a mint nem lehet azt mondani, hogy nem lesz helye. E tekintetben mindenesetre elvárandó az, hogy mit fognak azon panaszok tartalmazni. Én a magam részéről csak azt kívánom megjegyezni, hogy mindenesetre igen különös az a helyzet: alig néhány napja, ugyanazon oldalról —- ha jól emlékszem, az egy Irányi kép12