Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-316

316. országos tUés dcczembcr 10. 1889. 357 jövedelem és most az 50°/ 6-kal több megadóz­tatás után, egy, millió 3—400,000 frtot vár a kormány. Erre is azt mondja a pénzügyminister ur. hogy ezen terhet a szállítmányok nagyon könnyen elviselhetik, pedig esak az előbb volt szerencsém említeni, hogy a t. pénzügyminister ur a teherszállítmányok megadóztatását milyen érzékenynek tüntette tel. Azért bajos neki az indokolásban egy pár sorral alább annak ellen­kezőjét elhinni. . Bajos ezt elhinni különösen akkor, midőn a versenyképesség szakadatlan hanyatlása folytán, a termelők százezrei keresik a módot és számí­tást, mely mellett magukat nem gyarapítani, hanem egyszerűen csak fenntartani képesek le­gyenek. A szállítmányok megadóztatása minden­esetre a termelés rovására történik, a termelés rovására, mely nálunk a nélkül is felette drága és ha a t. pénzügyminister ur e tekintetben azon viszonyokra figyel, melyek köztt termelé­sünk a külfölddel szemben van, akkor ezen meg­terheltetést bizonyára nem csekélyelte volna annyira. Vegyük pl. csak azon versenyt, a mely vasutainkkal szemben nemcsak Ausztriában, ha­nem a külföldön is nyilvánul. Vasutaink leg­nagyobb részben nem képesek megélni azon forgalomból, melyet számukra saját vidékük biz­tosít és így kénytelenek minél nagyobb mérték­ben átmeneti forgalmat szerezni maguknak. A vasutak minden tőlük telhetőt, meg is tesznek e részben, igy újabban pl. azon forgalmat szerez­ték meg, a mely Bródy, Podvolicziska és Szu­csava köztt egyrészről és Cormons, Trieszt s Fiume köztt másrészről fejlődött ki és a mely eddig legnagyobbrészt Oderberg és Bécs, most pedig Lupkow, Miskolcz, Budapest, Kelenföld melleit halad el. Miután azonban a mi vasutaink­nak ezen forgalommal szemben bizonyos meg­állapított és már kész feltételekkel és vitelbér­,összegekkel kellett számolniok, nem voltak azon helyzetben, hogy az adókat a vitelbér-tételekbe beszámíttassák maguknak, mivel ezen adó Ausztriá­ban nem létezik. Ebből önkényt következik, hogy .a vasutak azon adót, melyet az államnak fizetni tartoznak, saját díjrészleteikből adják ki. Mal­most, t. ház, ily eset nemcsak egy van, mert vonalaink számtalanszor jutnak hasonló hely­zetbe, a miből ismét az következik, hogy azon adó, melyet a t, előadó oly nyomatékosan köz­vetettnek hirdetett, nagyon sok esetben a vas­utakra nézve valóságos egyenes adó jellegét ölti magára. A teherszállítmányok megadóztatása azonban nemcsak a vasutaknak, hanem általában a ter­melőknek is árt. Mert azon versenyt, t. ház, mely az újabb időben jelentékeny módon gyara­podott és termelő-osztályainknak már nemcsak termelőképességét, hanem lételét is fenyegeti, ezen verseny már most közvetlen közeliinkben érezteti hatását. Hogy e tekintetben többre ne hivatkozzam, itt van kezemben azon jelentés, melyet az angol parlament által kiküldött tagok terjesztettek elő az úgynevezett Agricultural international comissionnak. Ezen jelentés értel­mében, mely az amerikai gazdasági viszonyokról ad számot, az európai termelés meglehetős hosz­szas időn át a lehető legnagyobb és legveszé­lyesebb versenynek lesz kitéve. Az amerikai szűz terület, mely eddigelé még feltörve sincs, óriási nagyságú és az ott alkalmazásban levő gazdasági rendszer olyan, hogy a termelési költ­ségek a lehető minimumra redukáltatnak. Alig használtak valamely darab földet egy pár évig, addig, mig t. i. azt a földet kiélték, akkor le­rombolják az épületeket és mennek beljebb Ame­rika belsejébe. E rendszernek csak egv hátránya van, az t. i., hogy a vitelbér valamivel meg­drágul általa, de másfelől folyton olcsón termel­hetnek azon adományok következtében, melyek­kel oly bőkezüleg áldotta meg a természet az új világrész termő tájait. Ezen jelentés adatai szerint a termelés Ame­rikában oly olcsó, hogy mi kénytelenek vagyunk a körülményeink és tehetségünkhöz képest lehet­séges minden módon ellensúlyozni. Ezen adatok szerint például egy hectoliter gabonának terme­lési költsége mindössze 4 frt 80 kr., a szállítás az ottani termelési területről Chicagóig 1 frt 15 kr.. innen New-Yorkig 86 kr. és innen a tengeren Liverpoolig 82 kr., tehát csak egy krajczárral több. mint lesz az új tarifa-tételek szerint Aradról ide a fővárosba. Az amerikaiak képesek 8 frt 20 krért szál­lítani angol piaczokra egy hectoliter gabonát. Ily körülmények köztt azt hiszem, azon számí­tásoknak, melyeket itt a pénzügyminister ur és György Endre t. képviselőtársam bemutattak, nagyon kevés értékök van és midőn egy oly távolságra, minő a két világrész köztt van, a szállítás csak 1 krral kerül többe, mint a meny­nyibe az kerül Aradról Budapestre, akkor egy­átalában nem lehet mondani, hogy teherszállítmá­nyaink további állami megterheitetést még köny­nyen elbírhatnak, {ügy van! halfelöl.) Ily körülmények köztt nagyon felfogom azon aggályokat, melyeket a pénzügyi bizottság akkor, mikor e törvényjavaslatot tárgyalta, nyil­vánított. A pénzügyi bizottság ugyanis jelenté­sében a következőket mondja: Nem kerülhette ki a bizottság figyelmét azon körülmény, hogy hazánk kiválóan föld­mívelő ország levén, gazdászati haladásának és fejlődésének egyik feltétele, terményeinek könnyű és* olcsó elszállításában áll és igy óvatosan ke­rülendő minden, mi as elszállítást nehezítené és

Next

/
Oldalképek
Tartalom