Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-315

315. országos ülés deezember 9. 1880. 345 korábbi díjtétel szerint 1875. jannáriusban 49 kr. volt 100 kilogramonként a szállítási díj a búzára; 1877-ben a 2% adó és 5% ágióval volt 77 kr. Ezen tételhez hozzá kell tennem, hogy akkor ezen vasutak 5% ágiót szedtek az akkori közlekedési ministernek a ház jelenlegi t. elnökének erélyes utánjárása folytán és csak az ő erélyes fellépésére voltak a vasutak hajlandók az őket jogilag megillető 16% ágió helyett 5%-kal megelégedni; és szintén az ő initiátivájára az összes hazai vasutak elismerésre méltó áldozatkészséggel belenyugodtak abba, hogy a Budapestig futó összes gabona-díjtételek 5%-kal lejebb szállíttattak. Ilyen rendkívüli körül­mények létesítésére az illető vasutakat kény­szeríteni csupán a minister erélyessége és saját jóakaratok volt képes, mégis 71 kr. volt a tarifa. Jeleideg. pedig ugyanezen tétel 65 kr. és az 1%-os adóemelés mellett lesz 66 kr. tehát 6 krral még az adófelemelés mellett is olcsóbb, mint a rendkívüli eszközök és a különös jó­akarat mellett is volt 1877 elején. A temesvár-budapesti vonalon 100 kilogramm szállítási díja 83 kr. volt 1877-ben a 2% adóval 5% ágióval és 5%-os leengedés! leszállítással lett volna 1 frt. Jelenleg ezen tétel 90'9 kr. és az adófelemelessel együtt lesz 91 kr., tehát még mindig 9 krral olcsóbb, mint a milyen akkor volt, mielőtt ezen intézkedés életbe lépett. Magyarországnak export-képességét azonban a külföldi tarifa szerint ítéljük meg. Méltóztatik a ház minden tagja tudni, a ki ezen ügyekkel foglalkozik, hogy 1876-ban új tarifa-schema álla­píttatott meg-, a mely lényegesen alterálta az eddig fennállott díjtételeket. Méltóztatnak tudni, hogy 1873-ban itt a ház kebelében a csernovitzi tarifa behozatala ellen oly nagy ellenszenv emelkedett, hogy a kormány ismételve kénytelen volt, fáj­dalom, sikertelen lépéseket tenni annak megszün­tetésére. Ezen csernovitzi tarifa alapul a tonna­kilométerként 4 centimeos díj tételegységén, a mi akkor elérhetlen magasságnak látszott a magyar termelés részére. És most hogy áll a dolog ? E tarifa-alap ma tényleg fennáll nem egy külföldi export-relatióban és a magyar kivitelre nézve egyik legfontosabb relatióban, a mint értesülve vagyok, a genfiben, a legközelebbi időbea szintén érvényesíttetni fog. Hogy a kiviteli tarifánál mi­nálunk némi változtatások jöttek létre a német vasúti tarif-politika folytán, azt tagad ni nem lehet; de nagyjában és egészben — mindig a hivatalos és nyilvános tarifákról szólok — a szállítási adó behozatala, 1874 óta ezen. tarifa­tételek, a szállítási adó beszámítása mellett is oly jelentékeny eltérést mutatnak a termelők, illető­leg a szállító közönség javára, hogy a mellett ezen adótételnek 1%-al való emelése valóban «emmi tekintetben áldozatnak nem mondható. Az KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. agiótételek, a melyek a differentiát képezik, a miut tudjuk, ma tényleg nem léteznek. Ezen agiótételek egész 25%-ig emelkedtek fel. A vas­utak 1876 után az új tarifa-schema értelmében jogosítva voltak ezen egész agiótételeket beszedni a teher-szállítmányok után; így tehát szemben áll egy eshetőleges, egész 25%-ig emelkedhető tarifa felfelé, mely megszűnt, egy 1%-nyi tarifa­különbözettel, a melyet adó formájában a jelen törvényjavaslat contemplál. Hogy ezen 1% képez-e oly nagy differentiát, a milyennek az export­képesség koczkáztatása szempontjából állítják azt, én a magam részéről elfogadni egyáltalában képtelen vagyok. T. ház! Adótételek ellen és adóemelés ellen beszélni mindig igen szépen lehet és argumen­tatiókat lehet előhozni. Ma azt halljuk, hogy az egyik adó a termelést drágítja meg és utoljára minden adó megdrágítja a termelést vagy fo­gyasztást és ha csak ezea szempontból ítéljük meg az adóemeléseket, akkor kétségkívül igen könnyű lesz a conelusió : legjobb adóemelés az, a mely nem létezik. Sőt tovább megyek. A termelés érdekéből épp oly szépen és épp oly igazán lehet arra kérni a kormányt, hogy a létező adókat szállítsa le. (Derültség a jobboldalon.) A t. ellenzék állás­pontja igen könnyű. Ha a t. ellenzék úgy okos­kodik, hogy ő bizalommal nem viseltetik a kor­mány iránt, ennélfogva nem szavazza meg az adót: nekünk igeu könnyű azt mondanunk, hogy mi, a kik az appropriátiónál szavaztunk, köteles­ségünk szerint kénytelenek vagyunk ezen terhek fedezéséről is gondoskodni. A többségnek hely­zete ilyen körülmények között mindig igen ne­héz, mert az adóemeléseknek, az állam hitelképes­ségének fenntartása érdekében igen keserű pillu­láját kell a többségnek első sorban elnyelni. Mi a magunk részéről sem vagyunk szerelmesek az adóemelésekbe; de első sorban a többségnek azért, mert többség, komoly felelőssége van, neki nem csak az adózó polgárok terhére, hanem az állam maradandó érdekeire, a hitelképesség fenn­tartására is kell ügyelnie. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) És éppen azért, mert a többségnek ez kö­telessége; éppen azért, mert ezen kötelességnek nem teljesítésére ezen esetben azért se lehet gon­dolni, mert ezen adó a termelést nem nagy mér­tékben drágítja; éppen azért, mert ezen adó más oldalról igen igazságos consequentiákkal s a tarifa-leszállítás komoly ígéretével hozatik össze­köttetésbe : én a magam részéről, az állam ma­magasabb érdekében, az állam hitelképességének fenntartása érdekében ezen adónak elfogadására adom szavazatomat. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Mocsáry Lajos: T. képviselőház! (Hall­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom