Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-309
250 309. országos ülés iiorember 29. 1880. a reform t meghozza, annak költségei meg is fizettessenek. De hogy áll jelenleg a dolog? A költségek meg vannak fizetve; (Bulijuk!) a katonai bírósági szervezetre vonatkozólag azon költségvetés less: elfogadva, mely a leendő katonai büntető eljárás életbeléptetése utánra való tervezetre vonatkozólag lesz majd csak szükséges; a katonai büntető eljárás maga még megalkotva nincs és az igen t. minister ur azt mondja, hogy csupán néhány kérdésre vonatkozólag van még eltérés. Én nagyoa szükségesnek és fontosnak tartom ugyan, hogy a törvény megalkottassék, de egyszersmind arra kérem az igen t. igazságtigyministert, hogy ha a törvény megalkotása egy pár héttel vagy hónappal volna az által siettethető, hogy fontos, az igazságszolgáltatásra és a közönség megnyugtatására vonatkozó kérdésben engedne, akkor inkább ne siettesse és ne engedjen. De egyszersmind ne felejtse azt, hogyha a tárgyalások a közös ministerium és az igazság ministerium köztt bizonyos körben fognak folyni és az igazságügyministerium részéről határozottabb lépés nem tétetik, akkor a tárgyalások az örökkévalóságig fognak folyni, hacsak az egyik fél nem fog engedni. Az eddigi tapasztalatok szerint pedig az engedő fél bizonyosan a*; igen t. minister ur lesz. {Derültség a baloldalon.) Nem tartaná tehát az igen t. minister ur helyesnek és ezélszerü'nek, hogy e tekintetben határozottabban nyilatkozzék a ház? És miután Chorin t. képviselőtársam erre vonatkozólag egy határozati javaslatot terjesztett he, nem gondolja-e, hogy ennek elfogadása az igen t. minister ur állásának is erősítésére szolgálna ezen tényezőkkel szemközit, a melj r ek, ha nem helyesen gondolkoznak, és nem helyes intézkedéseket követelnek, az igen t. minister ur állásának erősítésére szolgálna, ha azon határozati javaslathoz hozzájárulna, Megvallom, hogy azok után, a miket mondott, azt vártam volna, hogy ezen határozati javaslathoz hozzájárul. De itt is, mint rendesen, az igen tisztelt minister ur kijelentései és tettei köztt egy Ur van és így ő elveti magától a határozati javaslatot. Még csupán egyre vonatkozólag kell megjegyzést tennem; az igen t. minister ur felszólalására (Halljuk!) és ez vonatkozik azon kérdésre, melyet Veszter Imre t. barátom felhozott és melyre az igen t. minister ur azt mondja, hogy hisz arra nézve egy törvényjavaslat igy is be van terjeszve, várjuk be hát a törvényjavaslat tárgyalását és iparkodjunk a törvényjavaslat tárgyalása idején tisztába jönni a kérdéssel. De evvel együtt az igen t. minister ur egyszersmind praejudicál a kérdésnek, a mennyiben már előlegesen bizonyította azt, hogy azon törvényjavaslat az eddigi törvények szellemében és az eddigi törvények eljárását utánzólag van szer* kesztve. Megvallom, hogy első látszatra kénytelen volnék az igen t. minister urnak adni igazat, ha egy körülmény nem forogna fenn. És ezen egy körülmény az, hogy a budget most tárgyaltatík és azon törvényjavaslat csak később fog tárgyaltatni. Ha a törvény tárgyalása előbb történhetett volna meg, akkor tökéletesen helyén volna ezen kérdést külön tárgyalni, de most, a budget tárgyalásánál hozható szóba e kérdés, mert itt megállapíttatik az igazságügyminisíer tárczája és ez által megvonatik oly keret, a mely legalább is irányadóul szolgál azon törvényjavaslat tárgyalása alkalmára. Veszter Imre t. barátom határozati javaslata pedig éppen a budget-tárgyalásnak keretébe vonatkozik. Nem akarok most ehhez bővebben hozzászólni, csak annyit jegyzek meg, hogy akkor, a mikor azon pénzügyi szigort, mely az előbbi korszakot jellemzi, az igen tisztelt kormány tágítja minden irányban, az administratió fejlesztése és a beruházások tekintetében, akkor jogosult a kívánat azon irányban is, hogy a pénzügyi nyomor bélyege, mely az igazságügyre első sorban lett nyomva, e körben megszüntettessék és kissé tágittassanak a keretek azon feladatokhoz képest, melyek a bíróságok elé kitüzvék és melyeket ma a bíróságok anyagi eszközök [hiányában sok tekintetben egyátalában nem képesek betölteni. Ezek után kijelentem, hogy az igazságügyi budgetet átalánosságbao a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés bal/elől.) Irányi Dániel: T. ház! (Halljuk!) Nekem csak két kérdésre nézve van egynehány észrevételem, melyeknek meghallgatására a t. képviselőházat felkérem. (Halljuk!) Egyik vonatkozik a Chorin Ferencz t. tagtársam által benyújtott határozati javaslatra, a másik a t. igazságügyi minister urnak a polgári házasságot illető nyilatkozatára. A mi Chorin Ferencz t. képviselőtársam határozati javaslatát illeti, bár teljesen osztom azon szabadelvű nézeteket, melyeket fejtegetett, kénytelen vagyok kijelenteni, (Halljuk]) hogy a külön katonai büntető törvénykönyvet, valamint a külön katonai bíróságokat nem helyeslem, nem pártolom. (Helyeslés a szélsőbalon.) Én előttem t. képviselőház, kétségtelen dolog ugyan, hogy a katonaságra nézve szolgálati és fegyelmi ügyekben igenis külön törvények, külön saját bíróságok szükségesek; d>. mi a közönséges bűntetteket illeti, e tekintetben külön kiváltságos bíróságra a katonaságnál szükség nincs. Ily bíróság, t. képviselőház, azon régi középkori felfogásnak következése, midőn úgyszólván minden i osztálynak meg volt a maga külön bírósága, • külön bírósága a parasztoknak, külön a neme-
