Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-309
948 3®"' © rS2 úg»s ütés síteni, a melyben arra utasittatik, hogy addig is, mig a szóbeli eljárás életbe lép, a törvényjavaslatok szerkesztésénél a szóbeliségre, mint elérendő czélra legyen tekintettel. De volt az igazságügyi bizottságnak alkalma a határozat ezen részét figyelembe venni. Csak az imént vette az igazságügyi bízottság tárgyalás alá a már korábban beterjesztett törvénykezési rendtartást, a mely már a múlt bndget-vita alkalmával beható bírálat alá vétetett. Már akkor voltam bátor jelezni, hogy bármily gyorsan járjunk is el, a szóbeliség életbe léptetése néhány éret mégis igénybe veead, és hogy eddig is sürgős intézkedések szükségesek. Már akkor bátor voltam bevallani, hogy a javaslat, végrehajtási részét minél hamarább foganatosítandónak tartom. Az igazságügyi bizottság tovább ment és kitért az egész eljárásra. E tekintetben az igazságügyi bizottság nemsokára jelentést fog tenni és ezzel meg fog felelni az érintett határozatnak azon egyhangúlag hozott határozattal, hogy az előadmány után minden pernek előadásánál szóbeli tárgyalás, szóbeli perbeszéd-csere engedtessék meg a feleknek. T. ház! Ha három insíántián megadatik azon garantia, hogy az előadmány után a felek közvetlenül biráikhoz szólhatnak, azon körülményeket, melyeket lényegeseknek tartanak, bizonyos korlátok kőztt elmondhatják, feleleveníthetik, élet öntetik magába az előadásba, a referadális rendszerbe is agy, hogy az lehetőleg átmenetet képezhet a szóbeliséghez. De igen fontos lépést kivan proponálni az igazságügyi bizottság és e tekintetben is van már egyhangú határozat, a mennyiben a mai semmitőszéki rendszert megszüntetendőnek tartja. Az igazságügyi bizottság nem pusztán azon alaki jelenségben, hogy a legfőbb Ítélőszék a semmitőszékkel ogyesittessék, véli megoldhatni feladatát, hanem megszüntetendőnek tartja azon sok haszontalan huza-vonát, semmiségi panaszt, mely jelenleg mindig közvetlenül minden formalitás ellen a semmítőszdkhez ment 6& as eljárást lassúvá, nehézkessé tette. De egy harmadik irányban is kivan ideiglenes intézkedést az igazságügyi bizottság, a mennyiben az általam most említett referé rendszernek főbb elemeit eljárásunkba fölvenni akarta és ez által elérni óhajtotta azt, hogy a perek nem pusztán academicus jelentőséggel bírjanak; hogy az ítélet bármily gyönyörű legyen, szomorú benyomást tegyen arra, a ki kieszközölte, mert nem végrehajtható, hanem ellenkezőleg biztosítsa az ítélet végrehajthatóságát ott, hol nyilván való a jog és előre valószínű az eredmény. Ezen institúciókban kimerítettem volna azokat, a miket a mai alkalomból a szóbeliségre nézve mondani akartam. Most csak arra kérem a t. házat, méltóztassék az által, hogy az áprilisi november 28. 1SS0. igazságügyi budget-vita után, az igazságügyi vita ma úgyszólván megújitta-tott, hogy nagyrészt ugyanazon dolgok mondattak el akkor, a melyek csak az imént hangzottak el, méltóztassék védekezni az ellen, hegy eltompíttassék azon érzék, melylyel az igazságügyi kérdések iránt a múlt alkalommal viseltetni méltóztatott és méltóztassék azon érzéket ápolni és megőrizni addig, mig a végleges rendezés mííve befejezhető lészen^ A határozati javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés jobb/elől.) Pulszky Ágosí: T. ház! Ha jellemezni szabad a mai napot, melyre vonatkozólag Choríű i barátom megjegyezte, hogy nagyobb vita annak keretét nem töltheti be, most csupán féléve, hogy ezen kérdésekről igen tüzetesen szólott a ház. ugy azt hiszem, hogy a vita eddigi jellegének megfelelő elnevezés volna talán: a jó ígéretek és a jó szándékok napjának elnevezése. Az igazságügyminister ur részérőlés az előttem szólott t. képviselő ur részéről ugyanis találkoztunk egy egész csomó ígéret ás j'ó szándék kitüntetésével és kijelentésével. Es az igen t* minisíer ur meg is maradt azon határok között, a melyekben talán ígéreteit maga teljesítheti; de Í nem lehet ugyanezt mondani az előttem szólott t. képviselő úrra nézve, a ki nemcsak a maga programmját, nemcsak a maga jövő munkálatát terjesztette elő, a melyre csak azt kívánom megjegyezni, hogy bár én legkevésbbe sem akarom kétségbe vonni kiküldetésének helyességét, reme-' lem, hogy jobban fogja azt igazolni beadandó jelentésével és munkálatával, mint a hogy azt tette jelen fejtegetésével és ígéretével; de kiterjeszkedett egy programmra vonatkozólag, melyet szerinte az igazságügyi bizottság tűzött volna működése elé. Nem tudom, hogy szerencsénk van-e a t. képviselő urat, mint az igazságügyi bizottság megbízottját, vagy előadóját tisztelni 6 tekintetben és nem. tudom, hogy ezéls-serű-e azon sok ígéretek után, melyet az igazságügyminister •.•»-« -íA|- — »-. — <-.? ^Y>, r» •-—r* '• *-> !T-4-!->-.-. *;- *-v% r\ /••«+• s\fyvT C •? r\"• /> l*° V^Í>IO ről egy új ígéretet hallani, a mely szintén dy kevéssé fog beváltatni, mint az eddigelé történt az igazságügyminister ur részéről. Egyébiránt elismerjük, hogy az igazságügyminister ur pontról pontra, mint beszédében is kimutatta, a határozatokra vonatkozó eljárásokat kezdeményezte és nem panaszkodhatunk, hogy a háznak kifejezett kívánságát figyelmen kivül hagyta volna; de a mi iránt panaszkodunk, a,z f hogy az eredmény nem mindig felel meg a szellemnek, melyben a ház határozatait meghozta, A határozatnak szószerinti értelemben eleget tesz, midőn valaminő munkálatot felmutat azon értelemben. De eredményt semmi értelemben sem mutat fel, ha csak nem olyat, mint Emmer t. képviselő ur felszólalására vonatkozólag kiigazítólag
