Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-307
307. országos ölés noveaibor 26. ÍS89. 195 helyeslés a szélső balon) és törvényes joggá emelni, változtatni azt, a mi a nélkül puszta merő türelem. Türelmetlenek legfőlebb azok között találtatnak, a kiknek mtíveltségöknél fogva éppen jó példát kellene adniok, a kiknél, magasabb míveltségöknél fogva az ilyen jelenségek, az ilyen középkori felfogások kétszeresen visszatetszők. (Helyeslés a szélső balon.) E házban történt, — hogy csak egy példát idézzek, a többit mai nap mellőzni akarom — e házban történt, hogy annak egyik tagja, hivatására nézve pap s a mi több, egy evangélikus felekezetnek főpásztora, nem átallotta a lélekismeret! szabadság ellen sikra szállani, megfeledkezve nemcsak az üldözésekről, melyeket elődei hitök miatt századokon keresztül szenvedtek, de megfeledkezve a protestantismus alapelvéről is> a szabad vizsgálatról, mely vagy semmit sem jelent, vagy a lelkiismeret szabadtágat jelenti. Szerencsére ezen képviselő ur nem tolmácsolta azon egyház érzületét, a melynek szolgálatában áll, mert nem szabad feltennem, hogy mig a reformált egyház egyetemes gyűlése már évekkel azelőtt ugj a vallásszabadság, mint a polgári házasság mellett nyilatkozott, addig annak testvérfelekezete a reactió, a türelmetlenség utján akarjon haladni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A ki csak magának akar jogokat biztosítani, a ki csak tulajdon sérelmének orvoslását sürgeti s a másokét mellőztetni kívánja vagy éppen tagadja, az önző ember és nem is jó keresztény, mert a keresztény vallásnak legfőbb törvénye a felebaráti szeretet, (ügy van! a szélső balon.) T. képviselőház! Valóban sajnos dolog és rám nézve kinos, hogy a XIX. század vége fele s, magyar képviselőházban ismételve és .ismételve ily elemi igazságokat kell fejregeiueir. fejtegetnem azt, a mit a józau ész mond, fejtegetnem azt, a mit az emberi kebel ösztönszerűen érez, bizonyítgatnom annak szükségét, a mit őseink századokkal ezelőtt megértettek és a miért állhatatosan lelkesültek, bizonyítgatnom azt, a miért verőket tékozolták. Hát kevesebb belátással, kevésbé érező szívvel birnak-e unokáik, mint ők bírtak, kevésbé tudnának lelkesedni az emberiség jogaiért mint ősapáik? Hát piruljunk-e a világnak mivelt nemzetei előtt, hogy azoknak, a kik egy földön laknak velünk, hogy saját polgártársainknak nem adjuk meg azon jogot, melyet számukra a természet törvénye biztosított; (Ugy van! a szélső baloldalon) azt, a melyet a magunk számára igénybe veszünk? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Áz Ősök szent emlékezetére, a magyar nemzet becsületére, a képviselőház jó hírnevére kérem uraim, fogadják el végre az indítványt, melyet ime a ház asztalára, neio, melyet .az önök kezébe teszek le. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Olvassa): „Határozati javaslat. A vallás- és közoktatási minister utasittatik, hogy a vallásszabadság iránt törvényjavaslatot terjeszszen elő." Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister; T. ház! (Halljuk!) Nem lehet szándékom és azí hiszem, a t. képviselő urnák sem szándéka most vitát provoeálni a vallásszabadságról, vagy a felekezeti ügyekről; de ennek daczára, pár megjegyzést kell tennem a t. képviselő ur előadására. (Halljuk!) A t. képviselő urnák jutott a szerencse, hogy minden esztendőben ezen nagy elvek- és eszmékkel fellépjen. En nem vagyok azon szerencsés helyzetben; mindamellett én és azok, a kik velem egyetértenek, a lelkiismereti és a vallásszabadságnak épp oly barátai vagyunk, mint a t. képviselő ur. (Ellenmondás balfelöl. Halljuk!) Igen, mi valamennyien pártkülönbség nélkül, s mondhatom, Magyarország egész népessége telve van azon érzéssel. Én itt nyomát sem látom a vallási türelmetlenségnek, vagy a hajlamnak az üldözésre azok iránt, a kik máskép éreznek. (Ugy van! jobbfelől.) En biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy mi Magyarországon nem leszünk tanúi oly jelenségeknek a felekezetiség terén, a minők Németországban és Francziaországban történtek és folyvást történnek. (Tetszés a jobboldalon.) A különbség közttem és a t. képviselő ur köztt a vallásszabadság kérdésére nézve a fölfogásban rejlik. (Halljuk! balfelől.) Nekem más fölfogásom van azon módok és utakról, melyeken a vallásszabadságot Magyarországon létesíteni keli, mint a t. képviselő urnák, 0 azt egy általános törvény által akarja elérni. Megvallom, én nem vagyok barátja a vallásszabadságról egy általános törvény alkotásának, mert ez oly jelenségekhez vezethetne Magyarországon, melyek nemcsak a fennálló egyházakat, hanem részben talán a magyar államot is veszélyeztetnék. (Helne-slé* a Jobboldalon ^ Elénk ellenmondás balfelől. Halljuk!) Igenis, ez az én álláspontom. Méltóztassanak ezt, ha tetszik, középkori álláspontnak mondani, (Fölkiáltások a szélső baloldalon: Áz is!) de én e kérdést is, ugy, mint minden egyéb kérdést, a magyar állam szempontjából tekintem. (Mozgás balfelől. Halljuk!) A magyar állam nem képes kiállani azon megrázkódtatásokat, melyeken sok más államot keresztül lehet vezetni. De nem akarom most e kérdést itt fejtegetni, (Halljuk! balfelől) mert %z talán némi odiosus színben jelennék meg. (Elénk felkiáltások balfelől: Halljuk! Halljuk!) Nem teszem. A kik velem egyetértenek és e kérdéssel foglalkoznak, nagyon jól tudják, mit értek, midőn azt mondom, hogy Magyarország a vallásszabadság25*
