Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-307

307. országos ülés i:OT«>ia.ljar 26. 188©. 193 vek ez menye, mint az, hogy tengeri kereskedel­münket ujabb 10 évre eonturoacirozta. Kifejtet­tem akkor, t. ház, hogy mi oly nagy összegeket adunk idegen társulatoknak, melyek túlságosan elegendők lettek volna, hogy egy önálló magyar tengeri gőzhajózási társulat alapja megvettessék es hogy sokkal több gőzhajó állana most ren­delkezésünkre, mint a mennyivel azon társulatok közvetítik forgalmunkat. Nem értettem akkor és nem értem ma sem, hogy miért akarunk mi haszonbérlők lenni ak­kor, midőn tulajdonosok lehetnénk; nem értettem, nem értem és nem fogom soha megérteni, hogy miért, kelljen Magyarországnak azért, hogy ide­gen hajók kikötőinket felkeressék s ott nagy nyereményeket csináljanak, azoknak subventíót adni, akkor, midőn idegen országokból, a messze Japánból Indiából jönnek hozzánk hajók? Hja, a kormány akkor azt állította, a mi ellenér­velésünkkel szemben, hogy ezen áldozatot meg kell hozni azért, hogy Fiume forgalmát és ten­geri kereskedelmünket biztosítsuk az idegenek s különösen Trieszt versenye ellen és ezt csakis ezen subventió magadásával érhetjük el. A t. kor­mány nem akart néhány hónapig sem várni, t. i. addig sem, míg egy Fiumében hazafiakból alakult társulat hasonló feltételek alatt azon gőzhajózási összeköttetést, mit az adriai társulat szerződési­leg elvállalt, létesíteni magára vállalta volna. Már most, t. ház, én ugy találom, hogy mi Fiúméban igen nagy befektetéseket tettünk jövő előhaladásuíik, kereskedelmünk kifejtése érde­kében, mig másfelől azt látom, hogy a kor­mány mindent elkövet arra nézve, hogy a Fiú­méba befektetett tőkék gyümölcstelenek legyenek. (Igaz! Ügy van! a szélsőbalon.) Azt olvassuk a kpekban, hogy ezen adriai gőzhajózási társnlat, tarifía tételei által éppen ugy Trieszt felé tereli a forgalmat, miként az osztrák Lloyd tette s így azt látom, hogy megvásároltunk nagy áldo­zattal egy másik osztrák Lloydot s kidobtunk mintegy 10 milliót azért, hogy a Fiaméba tett befektetések gyümölcstelenekké legyenek. Én nem tudom, mennyiben igazak azon, a magyar birodalom minden hírlapjában olvasható tények, miszerint az adriai gőzhajózási társulat tariffa-kedvezmények által Triesztnek tereli a szállítást s azért felszólítom a kereskedelmi mi­nister urat, hogy tegyen meg mindent, még a szerződés felbontásával is ezen baj megszünte­tésére. (Helyeslés a szélső balon) Wahrmann Mór: T. ház ! Előttem szólett t. képviselőtársam felszólalása folytán a hely­színén szerzett tapasztalatom alapján mondhatom, hogy az nem áll. hogy az Adria-társulat Trieszt felé terelné a forgalmat; ellenkezőleg éppen • Triesztben az utolsó időben enqutstek tartattak, hogy mi módon lehetne ellensúlyozni Fiume len­KÉPVH. WAPLÓ 1878—81. XV. KÖTIT. dületét; mert az kétséget nem szenved, hogy éppen az Adria-társulat működése folytán Fiumé­ben a forgalom és kereskedelem nagy lendüle­tet vett. Igaz, tapasztaltam ott némi helytelensége­ket, a mikre a minister ur figyelmét fel is hiv­tam, de azok nem a szerződés szövege és szelleme ellen szólanak, hanem főleg abban találják indo­kolásukat, hogy a vállalat nem kezeltetik még oly mérvben, a milyen kilátásba vétetett. Be t ház, remény van arra, hogy ezen apróbb hibák is el fognak enyészni, ugy hogy a társulat hasznos szolgálatokat fog tenni Fiume forgalmának és kivitelének. {Helyeslés jobbfelől.) Minthogy a tétel maga nem íámadtatott meg s törvényen alapul, kérem a t. házat, méltóz­tassék azt elfogadni. {Elfogadjuk!) Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház, a 150,000 frtnyi tételt elfogadja. Álltai Gyula jegyző' (olvassa): 4. A martin­, chiszai vesztegintézet helyreállítására 6000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula Jegyző' (olvassa) : 5. Népszám­lálás az 1880. évi Lll.'t. ez. alapján 100,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző {olvassa): Összesen 287,328 frt. Elnök: Megszavastatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Beruházá­sok. III. fejezet, 1—9 ezirn. Az uj állatorvosi tanin­tézet felszerelésére és berendezésére 48,000 frt. Elnök: Megszavaztalak. Antal Gyula jegyzŐ (olvassa): 2. Ugyanan­nak tanügyi felszerelésére a szükséglendő 20,600 frtnyi összeg egyharmada 6866 írt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 3. Az uj tan­intézet helyén előállítandó utak és ültetvényekre 3800 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa):^. A Zichy ­moló II. és ITT. raktárára 4-0,000 frt,. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 5. Vizreze­tés a Zichy-molóra 5000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa) .• 6, 4 db boya a Zichy-molóhoz 24,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 7. Az úszó gőzdasu vételárának végrészlete 6000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 8. Járulék a sansegoi fénytorony építéséhez 600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa) -. 9. Beruházá­sokra az állami erdőknél és pedig szabályozási és rendezési költségekre 179,199 frt. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom