Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-305
154 365. országos ülés november 24 1880. melyen az új töltésnek keresztül kellene mennie, ott a Nászta-fenék, ott a töltés nem építhető, mivel az ott elázna, rendelne tehát vizsgálatot a helyszínén. T. ház! A vizsgálat megtörtént és pedig megtörtént téli időben, február havában, oly időben tehát, midőn még a csapadéknak, az elolvadt hónak sem elpárologni, sem a földbe beszivárogni nem lehetett. És akkor constatálták, hogy a télvíz időn is csak 80 centiméternyi víz van azon a Násztafenekén, nem pedig 3—4 lábnyi, mint az a Pallavicini uradalom részéről állíttatott. A ministertanácsos ur mintegy kicsinylőleg nézte ezen vizet s mint jelen volt szavahihető emberektől tudom, még csodálkozva említé: „Itt ne lehetne gátat építeni?" Az e vidéki lakosok a legnagyobb reményekkel voltak eltelve. Fájdalommá! kellé azonban tapasztalniok, hogy az élő szó és írott betű között nem mindig van öszhang. A minisztertanácsos ur Írásban oly véleményt adott, mely a vidék lakossága ellenében az uradalomnak adott igazat. Ez alapon a mostani közlekedési miaister ur visszavonta az előbbi minister ur határozatát és úgy rendelte, hogy ne 500 öl, hanem a minimális 800 méter hagyassák ezen ártérszorulatoknál, miután a szakértők szerint ez elég, hogy a viz lefolyjon s ily szélességű szorulat már duzzadást nem okoz és minimum gyanánt elfogadható. Hát t. ház, én megengedem, hogy normális helyeken elég biztonságot nyújt az elöntttés ellen az ártéri minimum is s veszély nélkül lakhatnak a folyó partjain az emberek. De, a mint eüdítettem, az árvízveszélynek itt e helyen minden., de minden factora találkozik. Hogy itt is és éppen itt elegendőnek mondassák és alkalmaztassák a minimum, azt a vidék lakosságára nézve megnyugtatónak nem lehet mondani. Ugy értesültem, hogy ezen 450 ölnyi, illetőleg 800 méter szélességű ártér hagyásával tervezett gát építése már meg is kezdődött s azóta tán be is fejeztetett. Ezen tehát egyszerű felszólalással már nem lehet segíteni. De constatálni kívántam azt, hogy az ügy a képviselőházban tárgyalva volt, hogy a mennyire erőnkhöz ás tehetségünkhöz képest lehetséges volt, igyekeztünk a t. házat a viszonyokról, a helyi és egyéb körülményekről felvilágosítani s a beállható veszedelemre figyelmessé tenni, Még egyszer fölkérem a í. közlekedési miaister urnak jóindulatát e vidékek érdekében és biztosítom, hogy a mi most még talán néhány 100,000 írttal kivihető volna: az pénzben kifejezve is sok milliónyi értéket képvisel és egy gazdag és pontos adófizető vidéknek nyújtana fölvirágzása érdekében támogatást. Az erre hozott áldozatot nagynak mondani nem lehet, ha helyesen használtatik föl; de kiszámíthatatlan karával járhat államnak ugy, mint egyeseknek, ha akár roszul értelmezett takarékosságból, akár más okból, oly téves műveletekbe fektettetik, melyek talán néhány év múlva már correctiót követelnek. Rósz próféta legyek, de aligha pár esztendő nem lesz elegendő kideríteni, hogy a most nagy költséggel belebb helyezett, de nem eléggé belebb helyezett gátak újra át lesznek helyezendők. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Ordódy Pál, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Thaly Kálmán képviselő ur a Duna-szabályozás tárgyában tett előterjesztésem folytán némi megjegyzéseket tett, különösen a Duna-szabályozásra nézve. Bátor vagyok erre én is némelyeket válaszolni és pedig mindenekelőtt a tervekre nézve, melyek a Duna-szabályozás tárgyában megindittattak. (Halljuk!) En teljesen át vagyok hatva annak szükségétől, hogy nekünk vizi-utaink fejlesztésére igen nagy gondot kell fordítanunk, ha egyátalán a szállításnál versenyt akarunk tartani azon országokkal, melyek kedvezőbb helyzetben lévén, terményeiket a világpiaczokra olcsóbban vihetik. S talán joggal is hivatkozhatom arra, hogy a mint nekem alkalom adatott, hogy ezen czél megvalósításához, ha bár csak csekély mérvben is T hozzájárulhassak, az alkalmat megragadtam mindjárt s meg is indítottam azon munkálatokat, melyek szükségesek arra, hogy a törvényhozás a rendszeres munkának minden költségei tekintetében teljesen tájékozva legyen. Megindítottam mindenekelőtt a felvételi munkákat a felső Dunán és pedig még a nyár folyamán. Ezen munkák most folynak és azt hiszem, hogy még ez évben künn a helyszínén be is lesznek végezve. A mint azok be fognak adatni a közlekedési ministeriumnak, első dolgom lesz, hogy elkészíttessem ezen munkálatok alapján a terveket és költségvetéseket, hogy azokat a törvényhozásnak beterjeszthessem. Azt méltóztatott a t. képviselő ur kívánni, hogy az minél hamarabb történjék meg. Részemről ezt igen szívesen megtenném, ha az ily dolgot egyáltalán oly gyorsan el lehetne végezni; de az ily nagy technikai munkát pár hét alatt elvégezni nem oly dolog, a mire akárki is vállalkozhatnék. Ezen munkát egészen alaposan kell megbírálni s csak akkor leszünk azon helyzetben, hogy oly tervet és költségvetést adjunk a t. ház elé, melyben meg is nyugodhassak. Én tehát mindenkép azon leszek, hogy bár mindenesetre több időt fog igénybe venni ezen munkálatok teljesítése, de reménylem, hogy azon helyzetben leszek, hogy még az országgyűlés berekesztése előtt be fogom terjeszthetni az erre vonatkozó munkálatot még ez ülésszakban, habár biztosai) ezt sem
