Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-305

305. országos ülés noTember 24. 1883. ^55 ezt sem ígérhetem meg, mert oly nagy munkáról van szó, melynek végrehajtása sok időt igényel, másrészt pedig a műszaki tervek elkészítése oly vigyázatot és megbirálást igényel, hogy erre a legkitűnőbb szakembereknek is hosszabb időt kell adni. Felszólított a t. képviselő nr, hogy Lafran­coni dunaszabályozási művét is figyelembe ve­gyem a műszaki bírálat alkalmával. Lafranconi szíves volt több példányban megküldeni művét a közlekedési ministeriumaak s nem habozom ki­mondani, hogy ezen jeles mű kellő figyelembe fog vétetni a ministerium műszaki osztálya ré­f rr-t szerol. A mi a Lidia-zátonynál szükséges szabályo­zási munkálatokat illeti, ezek ez évben elmarad­tak s jelentésemben bátor voltain említeni azon indokokat, melyek ezen elmaradást okozták. Főleg az volt az ok, hogy ezen munkálatok nem annyira localis természetűek, mint a Komárom alattiak, hanem összeköttetésben vaunak azon szabályozás­sal, mely a felső Dunán végre fog hajtatni. Hogy ez keresztül vitessék, tüzetes tervek szük­ségesek, e tekintetben pedig mellőzhetienek azon előfeltételek, melyek most teljesíttetnek. Ebből Thaly Kálmán képviselő ur azt magyarázza ki, mintha én azon ideig kívánnék várni, mig az összes felső dunai szabályozási tervek és költ­ségvetések elkészíttetnek. He talán félreértette a tisztelt képviselő ur előadásomat, vagy én nem fejeztem ki magamat elég világosan, inert jelentésem értelme csak az volt, hogy ezen munkálat összefüggésben lévén a felső Duna szabályozási munkálatával, azon felvételek ered­ményéhez képest kell azon terveket elkészíteni, melyek a Lidia - zátony szabályozásához szük­ségesek. Ez évben a felvételek meg lesznek s ha a t. ház méltóztatik a költségeket megszavazni, kora tavaszszal azon helyzetben leszek, hogy a Lidia-zátonynál a munkát megindíthassam. Minden­esetre óhajtanám, hogy a jövő évben a munka készen is legyen, de határozott Ígéretet nem tehetek, minthogy a munka nagy és nagyobb beruházásokat igényel. Azon leszek, hogy a mennyi csak lehetséges, megtörténjék. A Komárom alatt véghez vitt szabályozási üiunkáiatra nézve a t. képviselő urnák szintén voltak némi aggodalmai. Azt hiszem, ezen aggo­dalmak eloszlatására talán elég lesz azt monda­nom, hogy ha ezen szabályozási mű sikerül, akkor helyes is volt tervezete, mert a Duna árja, maga fogja elhordani azon zátonyt, a melyen keresztül az árok vezettetett és ha elhordja a zátonyt, akkor mindenesetre megfelelt a czélnak, a melyet szem előtt tartottunk, még takarékos­sági szempontból is. Másodszor pedig azt vagyok bátor mondani, hogy azon párhuzam - művek, melyek ott készíttettek és melyek a nulla viz­'• szin fölött 2 méterrel vaunak, felemelve, a Duna medrét csak csekély vízállásnál szorítják össze és minden nagyobb vízállásnál a Dunának medre itt is épp oly szélességben kitágulhat, a mily szélességben kitágul az azon szakaszokban, melyek szabályozási tekintetben hiánytalanok. A mi a lánezhajózásra nézve itt felbozatta­kat illeti, erre nézve röviden csak azt van sze­rencsém kijelenteni, hogy az erről szóló törvény­javaslat készen van és reménylem, abban a hely­zetben leszek, hogy még ez évben beterjeszthetem ugy, hogy azt még ez évben, vagy ha a t. ház ezt nem akarja, a jövő év elején mindenesetre tárgyalás alá vehesse. (Helyeslés.) Horváth Gyula t. barátom azon kérdést intézte hozzám, vájjon az alsó Tiszánál észlelt bajok tekintetbe vételével szükségesnek tartom-e, hogy a tisza-völgyi társulatokra nézve egy tör­vényjavaslat terjesztessék elő és hogy az ottani állapotok javítására nézve a kormány javaslatot tegyen. A tisza-völgyi társulatok központi bizott­ságára nézve az 1880-ik évi törvényekben van némi intézkedés. Ezen törvényekben kilátásba van helyezve, hogy a tiszai központi bizottságra nézve törvényjavaslat fog a törvényhozás elé terjesztetni. Én magam is szükségesnek tartom, hogy e tekintetben az állapotok szabályoztassa­nak, mert a tisza-völgyi társulatok központi bizottságának ma van ugyan bizonyos törvényes hatásköre, mely a tiszai kölcsönre és illetőleg a tartalék-alap felügyeletére vonatkozik, de nincs hatásköre arra nézve, a miért tulajdouképen fel­állítása óhajtatott, t. i., hogy a társulatok nevében bizonyos közigazgatási dolgokban njdlatkozhassék és némileg intézkedhessek is, hogy a Tisza sza­bályozásra nézve a társulatok működésében bizonyos egység hozassék létre, a mely egységet ma nélkülözik. Erre nézve szintén azt vagyok bátor jelenteni, hogy az erre vonatkozó törvény­javaslat is készen van és hogy legközelebb ezt is szerencsém lesz beterjeszteni. A. törvényjavas­latban bizonyos közigazgatási tárgyakra nézve a központi bizottságnak hatáskör van adva; mű­szak 1 tekintetben pedig a közlekedési ministerium hatásköre egész épségben tartatik. A tiszai köz­ponti bizottságra vonatkozó törvényjavaslaton kívül még vannak más tárgyak a tiszabályozásra vonatkozólag, a melyekre nézve szintén óhajtandó, hogy intézkedések történjenek. Ezekre nézve felhozta t. barátom, hogy mennyire óhajtandó volna, hogy egy központi alap létesíttessék, melyből a szükségben levő társulatok segélyez­tessenek akár kölcsön utján, akár másképen; fel­hozta, mennyire kívánatos, hogy a fennálló rend­szabályok ne szolgáljanak a munkájokat hanyagul teljesítő társulatokíjak előnyére, hanem oly rend­szabályok léptettessenek életbe, hogy kényszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom