Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-305
305. országos ülés noTember 24. 1883. ^55 ezt sem ígérhetem meg, mert oly nagy munkáról van szó, melynek végrehajtása sok időt igényel, másrészt pedig a műszaki tervek elkészítése oly vigyázatot és megbirálást igényel, hogy erre a legkitűnőbb szakembereknek is hosszabb időt kell adni. Felszólított a t. képviselő nr, hogy Lafranconi dunaszabályozási művét is figyelembe vegyem a műszaki bírálat alkalmával. Lafranconi szíves volt több példányban megküldeni művét a közlekedési ministeriumaak s nem habozom kimondani, hogy ezen jeles mű kellő figyelembe fog vétetni a ministerium műszaki osztálya réf rr-t szerol. A mi a Lidia-zátonynál szükséges szabályozási munkálatokat illeti, ezek ez évben elmaradtak s jelentésemben bátor voltain említeni azon indokokat, melyek ezen elmaradást okozták. Főleg az volt az ok, hogy ezen munkálatok nem annyira localis természetűek, mint a Komárom alattiak, hanem összeköttetésben vaunak azon szabályozással, mely a felső Dunán végre fog hajtatni. Hogy ez keresztül vitessék, tüzetes tervek szükségesek, e tekintetben pedig mellőzhetienek azon előfeltételek, melyek most teljesíttetnek. Ebből Thaly Kálmán képviselő ur azt magyarázza ki, mintha én azon ideig kívánnék várni, mig az összes felső dunai szabályozási tervek és költségvetések elkészíttetnek. He talán félreértette a tisztelt képviselő ur előadásomat, vagy én nem fejeztem ki magamat elég világosan, inert jelentésem értelme csak az volt, hogy ezen munkálat összefüggésben lévén a felső Duna szabályozási munkálatával, azon felvételek eredményéhez képest kell azon terveket elkészíteni, melyek a Lidia - zátony szabályozásához szükségesek. Ez évben a felvételek meg lesznek s ha a t. ház méltóztatik a költségeket megszavazni, kora tavaszszal azon helyzetben leszek, hogy a Lidia-zátonynál a munkát megindíthassam. Mindenesetre óhajtanám, hogy a jövő évben a munka készen is legyen, de határozott Ígéretet nem tehetek, minthogy a munka nagy és nagyobb beruházásokat igényel. Azon leszek, hogy a mennyi csak lehetséges, megtörténjék. A Komárom alatt véghez vitt szabályozási üiunkáiatra nézve a t. képviselő urnák szintén voltak némi aggodalmai. Azt hiszem, ezen aggodalmak eloszlatására talán elég lesz azt mondanom, hogy ha ezen szabályozási mű sikerül, akkor helyes is volt tervezete, mert a Duna árja, maga fogja elhordani azon zátonyt, a melyen keresztül az árok vezettetett és ha elhordja a zátonyt, akkor mindenesetre megfelelt a czélnak, a melyet szem előtt tartottunk, még takarékossági szempontból is. Másodszor pedig azt vagyok bátor mondani, hogy azon párhuzam - művek, melyek ott készíttettek és melyek a nulla viz'• szin fölött 2 méterrel vaunak, felemelve, a Duna medrét csak csekély vízállásnál szorítják össze és minden nagyobb vízállásnál a Dunának medre itt is épp oly szélességben kitágulhat, a mily szélességben kitágul az azon szakaszokban, melyek szabályozási tekintetben hiánytalanok. A mi a lánezhajózásra nézve itt felbozattakat illeti, erre nézve röviden csak azt van szerencsém kijelenteni, hogy az erről szóló törvényjavaslat készen van és reménylem, abban a helyzetben leszek, hogy még ez évben beterjeszthetem ugy, hogy azt még ez évben, vagy ha a t. ház ezt nem akarja, a jövő év elején mindenesetre tárgyalás alá vehesse. (Helyeslés.) Horváth Gyula t. barátom azon kérdést intézte hozzám, vájjon az alsó Tiszánál észlelt bajok tekintetbe vételével szükségesnek tartom-e, hogy a tisza-völgyi társulatokra nézve egy törvényjavaslat terjesztessék elő és hogy az ottani állapotok javítására nézve a kormány javaslatot tegyen. A tisza-völgyi társulatok központi bizottságára nézve az 1880-ik évi törvényekben van némi intézkedés. Ezen törvényekben kilátásba van helyezve, hogy a tiszai központi bizottságra nézve törvényjavaslat fog a törvényhozás elé terjesztetni. Én magam is szükségesnek tartom, hogy e tekintetben az állapotok szabályoztassanak, mert a tisza-völgyi társulatok központi bizottságának ma van ugyan bizonyos törvényes hatásköre, mely a tiszai kölcsönre és illetőleg a tartalék-alap felügyeletére vonatkozik, de nincs hatásköre arra nézve, a miért tulajdouképen felállítása óhajtatott, t. i., hogy a társulatok nevében bizonyos közigazgatási dolgokban njdlatkozhassék és némileg intézkedhessek is, hogy a Tisza szabályozásra nézve a társulatok működésében bizonyos egység hozassék létre, a mely egységet ma nélkülözik. Erre nézve szintén azt vagyok bátor jelenteni, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat is készen van és hogy legközelebb ezt is szerencsém lesz beterjeszteni. A. törvényjavaslatban bizonyos közigazgatási tárgyakra nézve a központi bizottságnak hatáskör van adva; műszak 1 tekintetben pedig a közlekedési ministerium hatásköre egész épségben tartatik. A tiszai központi bizottságra vonatkozó törvényjavaslaton kívül még vannak más tárgyak a tiszabályozásra vonatkozólag, a melyekre nézve szintén óhajtandó, hogy intézkedések történjenek. Ezekre nézve felhozta t. barátom, hogy mennyire óhajtandó volna, hogy egy központi alap létesíttessék, melyből a szükségben levő társulatok segélyeztessenek akár kölcsön utján, akár másképen; felhozta, mennyire kívánatos, hogy a fennálló rendszabályok ne szolgáljanak a munkájokat hanyagul teljesítő társulatokíjak előnyére, hanem oly rendszabályok léptettessenek életbe, hogy kényszer-