Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-303
104 303. országos ülés noTember 22. 1880. t. képviselőtársam, t. i. a telepitvényezés ügyét. Ez fontos, fontos nemzetgazdasági, nemzetiségi és népesedési szempontból; és e három szempontot a múlt alkalommal a pénzügyi bizottság is különösen hangsúlyozta és a kormányhoz tett ez iránti előterjesztésében tüzetesen ki is emelte, sőt eljárását is indikálja e tekintetben s kijelöli azon birtoktesteket, a melyeken eddig történt telepitvényezés és a melyeken ciég ezéíszerűen törtéuhetik. De ha e tekintetben egyet értünk a kormánynyal, lehetséges e ezt törvényjavaslatban fogalmazni és törvényhozási elhatározásukban körvonalozni ? Én azt hiszem, hogy ez lehetetlen, leleteden azért, mert ha csak általánosságban azt adjuk utasításul a kormánynak, hogy a telepitvényezés ügyére is legyen figyelemmel, ezt azon határozat és szempontok kiemelésével, melyeket a pénzügyi bizottság javasol, elérhetjük; de hogy itt elvi elhatározás történjék s hogy ez mi módon történjék, ez általában nem lehetséges. Ez annyira az administrátió körébe tartozik, hogy ezt a törvényhozásnak elvi alapokban elhatározni lehetetlenség. Átment t. képviselőtársam az italmérési kérdésre is. Ez is igen fontos dolog. Azonban e tekintetben igen tévesen állította fel a kormány eljárását, midőn ugy tüntette fel a dolgot, mintha az italmérési jognak, illetőleg a regale-kérdés megoldásának praejudikálna azon eljárás, melyet a kormány most követ. Egyátalában nem. Azért nem, mert az által, hogy a regálé-tulajdonos változik, azért a regaljog megváltásának kérdése sem előre, sem hátra tolva nincs. (Ellenmondás a szélső balon.) Nem azért, mert azt hiszem, hogy méltányos kulcs állapittatik meg és azon méltányos kulcsot alkalmazni kell azon egyessel szemben is, ki a regale-jogot gyakorolja, valamint az államra nézve is, mert az államot financialiter megkárosítani érdekünkben nincsen. Másfelől igen fontos pénzügyi és társadalmi érdekek követelik azt, hogy a regale-jog a községek tulajdonába menjen át. Miért? Itt minden az ellenőrzéstől és a jognak gyakorlásától függ. Igaz, sok visszaéléssel járhat esetleg, ha magánosok birtokában van. Viszont igen bő jövedelmi forrásukká lehet a községeknek, a melyeknek pénzügyi forrásait emelni az állam érdekében áll. Ezek a szempontok voltak azok, melyek a pénzügyi bizottságot vezették határozatának meghozatalánál. Ennélfogva bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék a határozati javaslatot mellőzve, a kormány előterjesztését akkor, a mikor az a sorrendben következik, elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Metzner Gyula: T. ház! Az államadósságok rovatának a legközelebbi ülésben történt tárgyalása alkalmával pár pereznyi késedelem miatt nem juthattam azon helyzetbe, hogy a t. péiizügyminister urnak becses figyelmét felhívjam a szőlődézsmaváltságtartozások behajkörül követett eljárásra, azonban azt hiszem, hogy a pénzügyi tárcza tárgyalásánál és pedig an iák központi rovatánál is jogom van ezt tenai és azért ezen jogommal élek is. (Halljuk!) Az 1880: VII. t.-czikk 1. §-ában megvan állapítva, hogy az 1879. év végével le nem rovott dézsmaváltságrészletek, nemkülönben az ezen részletek után 1879. év végéig felszaporodott késedelmi kamatok, a váltságkötelezettek által 1880. január 1-étől kezdve, a folyó tartozással együtt és ezzel egyenlő félévi részletekben rovandók le; s kimondatott a 2-ik §-ban, hogy az 1879. év végéig lejáró félévi részletek késedelmi kamatai után újabb késedelmi kamat nem követelhető; a jelen, t. i. 1880: VII. t.-cz. 1. §-a értelmében a folyó tartozással együtt lefizetendő régibb váltságrészletek után pedig késedelmi kamat csak azon esetben fizetendő, ha ezen részletek a mondott törvény rendelkezésének megfelelő újabb lejárati határidőkben le nem rovatnak, mely esetben a késedelmi kamat, a részletek újabb lejárásától számítandó. Daczára a törvény ezen intézkedésénsk, a járadékhátralékoknak és az ezek késedelmi kamatainakkivetése s behajtása még ma is a pénzügyi ministeriumnak 20,427/78. számú rendeletével a királyi adófelügyelőhöz megküldött kulcs szerint történik. A mi pedig a törvénynyel világos ellentétben áll, a mennyiben a váltságkötelezetteket megfosztja a törvény által nyújtott előnytől, mert az összes, egészen 1869-ig visszamenő járuléki részleteket és ezeknek összes késedelmi kamatait egyszerre követeli. Midőn a t. pénzügyminister ur figyelmét ezen törvényellenes helyzetre felhívnám, egyszersmiut felkérem, hogy a törvény végrehajtás, illetőleg ezen törvényellenes eljárás megszüntetése iránt sürgősen intézkedni méltóztassék. Mudrony Soma: T. képviselőház! Nem volt szándékom a jelen költségvetési vitában részt venni, mivel az itteni felszólalásoknak valami nagy hasznát nem látom. De mivel a pénzügyminister ur a fedezetnél egy olyan új adót helyez kilátásba, a mely, nézetem szerint a legsajnálatosabb színben tünteti fel a kormány pénzügyi politikáját és a melyre vonatkozó törvényjavaslat az ország közvéleményének élénk érdeklődését veszi igénybe; ennélfogva kötelességemnek tartom ez iránt néhány szerény ész • revételt tenni. (Halljuk! balfelöl.) Nem lehet szándékom, t. ház, hogy ezen törvényjavaslatot jelenleg beható bírálat tárgyává tegyem, mert azt hiszem, hogy ez akkor lesz helyén, midőn maga a törvényjavaslat fog a napirend tárgyát képezni, ha ugyan eljut odáig,
